Tovább duzzadt a kórházak adóssága újabb 12,3 milliárddal nőtt februárban, így a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint az év második hónapjában már 33,8 milliárd forintra duzzadt a tartozásállomány. 

Soha nem volt még februárban ekkora adóssága kórházaknak, mondta Rásky László a Napi.hu-nak. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint két hónap alatt 26 milliárd forintot halmoztak fel  az intézmények, korábban ekkora tartozást fél év alatt hoztak össze.

Január végén egyébként 21,5 milliárdra rúgott az egészségügyi intézményeknél a felhalmozódott kifizetetlen számlák végösszege. Ez akkor történelmi csúcs volt, mivel egy hónap alatt 15 milliárd forint kifizetetlen számlát halmoztak fel az ellátók.

Ezt megelőzően 2021. januári adat volt a csúcstartó, akkor 11,3 milliárd forinttal nőtt a tartozásállomány.

Az általános infláció mellett a kórházakat az energiaárak növekedése sújtja a legjobban - mondta a Napi.hu-nak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. A januári adósságnövekedés mindenképpen rossz előjel az idei évre.

Hozzátette: jó hír, hogy a kormány március elején 11,8 milliárd forintot csoportosított át az intézmények rezsiszámláinak kiegyenlítésre, tehát úgy tűnik, ezt a terhet kompenzálja a fenntartó. Kérdés persze, hogy mely intézmények és milyen elvek alapján részesülnek majd ebből a forrásból.

Pécs és Szeged belehúzott

A négy orvosegyetemből három február végi adatát ismeri csak az OSZ, mert utóbbi intézmények adósságát az egyetemi modellváltás miatt már a MÁK nem monitorozza.

A Semmelweis Egyetem adóssága minimális mértékben, 28 millió forinttal, 126 millió forintra nőtt - mondta Rásky László.

Szeged és Pécs adóssága viszont jelentős mértékben emelkedett az elmúlt hónapban: a Pécsi Tudományegyetem 702 millióval 2,28 milliárd forintra, a Szegedi Tudományegyetem adóssága pedig 1,08 milliárddal 3,41 milliárd forinton zárt február végén.

Jön a központosított közbeszerzés

Március 16-án jelent meg a Magyar Közlönyben egy új kormányrendelet, ami szerint módosítják  a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló, illetve a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló korábbi rendeleteket.

Eszerint az állami, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott és az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartása alá tartozó, aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó fővárosi és vármegyei kórházaknak a jövőben a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) biztosítja az alábbi szolgáltatásokat:

  • őrzés-védelem,
  • takarítás, egyéb higiénés szolgáltatás,
  • műszaki üzemeltetés, karbantartás, ezekkel összefüggő épületfelújítás,
  • biztonságtechnikai berendezések üzemeltetése,
  • létesítménygazdálkodáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások.

A közüzemi szolgáltatások, mint a villamos energia, a földgázenergia, a távhőszolgáltatás, a vízszolgáltatás és szennyvízelvezetési szolgáltatás, a szelektívhulladék-elszállítás, a  kommunálishulladék-elszállítása, kivéve a veszélyes hulladék kezelése és elszállítása is bekerült a körbe.

A fővárosi kórházakban már július 1-jétől, a többi megyei kórházban majd 2024. január 1-jétől lesznek érvényesek az új szabályok.

Kérdésre válaszolva Rásky László azt mondta:

a központosított beszerzések nem ördögtől valók feltéve, ha a beszerzéseknél biztosított a verseny.

Félő azonban, hogy a központi beszerzések az egyes szolgáltatások esetében a monopolizációt segítik elő, ez pedig egyértelműen minőségromlást és drágulást jelent - mondta a szakember.

A központosított beszerzések Rásky László szerint abban az esetben lehetnek negatív hatással a betegellátásra, ha azok hatására romlik az eszközök és a szolgáltatások nívója.

Az orvostechnikai közbeszerzésekben továbbra is az ár az elsődleges, ha épp nem az egyetlen szempont – ez sok beszerzésnél egyértelműen a kevésbé innovatív termékeknek biztosít elsőbbséget.

Furcsa kettősség van jelen

Továbbra is igaz ugyanakkor, hogy furcsa kettősség jellemzi a hazai egészségügyet: miközben bizonyos eszközökön fölöslegesen spórolunk, bizonyos területeken például a kardiológia és a robotsebészet jelen vannak a legkorszerűbb eszközök és eljárások is.

Az elmúlt időszakban a gazdálkodási körülményekben beállt rendkívüli változások – az alapanyag-, illetve szállítási költségek hirtelen emelkedése valamint a forint radikális árfolyam romlása – miatt a közbeszerzési szerződések futamideje alatt szükséges ármódosítás volt a legégetőbb kérdés - véli a főtitkár.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) kész volt arra, hogy közreműködjön a közbeszerzési útmutató módosításában, annak érdekében, hogy az amúgy a közbeszerzési törvényben biztosított ármódosítások feltételei pontosabbak és általánosan alkalmazhatók legyenek. Az ezzel kapcsolatos veszélyek nagy része elhárult, ugyanakkor a világgazdasági helyzet továbbra is bizonytalan, tehát a szereplők - a finanszírozó, a beszerzők és a cégek - nem nyugodhatnak meg teljesen.

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) egyébként egyre inkább a dinamikus közbeszerzéseket alkalmazza, ám ezekről egyelőre nincsenek még nagymintás tapasztalatok. Természetesen félő, hogy a forráshiány miatt az innovatív eszközök lassabban érik el a magyar egészségügyet. A finanszírozási helyzet és az adósságok keletkezése továbbra is sújtja a cégeket, leginkább a magyar tulajdonú kis és közepes vállalkozásokat - mondta a főtitkár.