Augusztus végére meghaladta a 86 milliárd forintot a kórházak adóssága. A nyári adósságrendezés második ütemének július végi lezárultát követően ismét meglódult az adósságállomány növekedése, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

A költségvetés vagyis az  Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozó intézmények lejárt adósságállománya 13,8 milliárd forint volt, míg a négy orvosegyetem összesített lejárt tartozásállománya 3,8 milliárd forinttal nőtt. 

Így a teljes intézményrendszer lejárt adósságállománya augusztusban 17,6 milliárd forint növekedéssel, meghaladta a 86 milliárd forintot, mondta az orvostechnikai beszállítók érdekeit képviselő főtitkár.

A Magyar Államkincstár felé jelentési kötelezettséggel tartozó állami egészségügyi intézmények tartozása 61 milliárd forintra nőtt az egy hónappal korábbi 41,7 milliárd forintról. 

Kapcsolódó

Csak összehasonlításképpen, hogy egyáltalán nem áll meg a kórházakban a kifizetetlen számlák halmozódása, június végén a egyetemi klinikákkal együtt tartozásállománya 70,7 milliárd forint volt, erről itt írtunk bővebben.

Nagy baj van az orvosegyetemeknél

A négy orvosegyetem közül kettőnek a lejárt adóssága brutális mértékben emelkedett:

  • a Pécsi Tudományegyetem tartozásállománya másfél milliárd forintos növekedést produkálva 7,4 milliárd forint; 
  • a Szegedi Tudományegyetemé pedig csaknem 1,8 milliárd forintos növekedéssel 8,4 milliárd forintra nőtt;
  • a Debreceni Egyetem adósságállománya alig változott (+127 millió forinttal nőtt), ám meghaladta a 7,4 milliárd forintot is; 
  • továbbra is a  Semmelweis Egyetem állja leginkább a sarat: 364 millió forintos növekedéssel is alatta maradt a 2 milliárd forintnak, közölte a orvostechnikai eszközbeszállítók érdekképviselője.

Az OSZ tagvállalatainak visszajelzései is megerősítik azt, hogy a legnagyobb baj a három orvosegyetemnél van, emelte ki Rásky László. Mivel ugyanolyan elvek alapján kapják a finanszírozást, mint a többi intézmény, ellenben csúcskórházak, vagyis a hozzájuk kerülő betegeket már nem küldhetik tovább, óhatatlan, hogy a hiányos finanszírozási rendszer náluk érezteti leginkább a hatását.

Az alapítványi működés elvben lehetőséget adna arra, hogy ezen a helyzeten javítsanak, de felelős gazdaként nyilvánvalóan nem várható el tőlük, hogy az állam helyett a saját vagyonukból finanszírozzák a gyógyítás közfeladatának működését.  

Semmit nem tudnak a 12,5 milliárdos juttatásról

Annak ellenére, hogy az augusztus 22-i kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tényként közölte a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium arra vonatkozó megállapodását, hogy havi 12,5 milliárd forintot juttatnak az egészségügynek, sem az összeg biztosításáról, sem arról, hogy a pénz hogyan juthat el a beszállítókhoz, egyelőre nincs információm, erősítette az OSZ főtitkára.

Úgy fogalmazott: állítólag az egészségügyért felelős kormányzatnak van elképzelése a pluszforrás felhasználásának módjáról, de ennek részleteit az eszközbeszállítók nem ismerik.

A kormányinfón Gulyás Gergely azt is mondta: idén nem lesznek százmilliárdos kórházi adósságok, de egyelőre a számok nem ezt mutatják a 86 milliárd feletti kórházi adósság tükrében. 

Vagyis a kórházakat eszközökkel ellátó vállalatok ugyanott tartanak mint fél éve, erről  Rádai Tamás, Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatója beszélt a Portfoliónak. Ez a helyzet a kórházaknak és a beszállítóknak sem jó, ezért további beavatkozás sürgetnek a kormányzat részéről. 

Az orvostechnikai beszállítók egyértelműen és egységesen súlyos helyzetről számolnak be, ráadásul az elmondásuk szerint az augusztushoz képest szeptemberben jelentősen romlott a helyzet.

Rásky László azt mondta, az egyik olyan cég vezetője, amelyik a nyárig viszonylag jól tudta menedzselni a kintlevőségeit, - igaz, ehhez mindenképpen kellett az évközi adósságrendezés -, úgy fogalmazott:

Szeptemberben elromlott minden.

Az eszközbeszállítók biztosak benne, hogy a kilencedik hónapban a lejárt tartozásállomány újra meghaladta a 100 milliárd forintot, a pontos adatokat majd október 23-a környékén adja ki a Magyar Államkincstár.

Éppen ezért tartják szükségesnek, hogy a költségvetés minél előbb az egészségügy rendelkezésére bocsássa a miniszterelnökséget vezető miniszter által bejelentett pluszforrást, és az a lehető leghamarabb eljusson a kórházakat hitelező beszállítókhoz, mondta lapunknak Rásky László.