Kritikussá vált a helyzet, mivel a kórházak eladósodása nem ágazati, hanem összkormányzati kérdés, így annak megoldása nem a szakminisztérium, hanem a kormány kezében van – mondta Rádai Tamás, a Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója, azon a sajtótájékoztatón, amin az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) részéről Rásky László főtitkár, és Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszterének (MEDIKLASZTER) főtitkára is részt vett.

A legfrissebb adatok szerint október végén a teljes egészségügyi intézményrendszerben 120 milliárd forintot is meghaladta a kórházi adósságok összege, hangzott el az eseményen. 

A kormány az elmúlt években bebizonyította, hogy rendkívüli helyzetben képest intézkedéseket hozni, ilyen volt a covid-19 járvány vagy az orosz-ukrán háború, sorolta Rádai Tamás, de ilyen intézkedések a kórházi adósságok tekintetében nem történtek meg, illetve a hozott intézkedések nem elégségesek – mindez mára kritikus helyzetet eredményezett, erősítette meg Rádai Tamás. És úgy fogalmazott a felméréseik szerint a betegpanaszok is az elmúlt időszakban 100 százalékkal emelkedtek. 

Nincs idő tovább várni

A három szervezet sokat egyeztetett, legalább 50-szer, mondta Tóth Zsolt, és hozzátette, hogy most ez az utolsó utáni óra.

Kapcsolódó

Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban az alacsony versenyképességet nevezte az európai gazdaság legnagyobb problémájának. Magyarország friss Versenyképességi Stratégiája a kiemelt stratégiai ágazatok közé sorolja az egészségipart, ezen belül pedig az orvostechnikai ipart. A versenyképesség alapvető feltétele a kiszámíthatóság, az üzleti szereplők egymás iránti bizalma. A kötelezettségek teljesítése nemcsak üzleti, de bizalmi kérdés is. És ehhez a bizalom, helyreállítása nagyon fontos lenne, mondta Tóth Zsolt.

Rásky László kiemelte, hogy amit sérelmeznek még, hogy a gyógyítás egyéb költségeinek finanszírozása, a béreken túl, nem volt előtérben a magyar költségvetésben. Kiemelte, hogy helyes döntés volt a bérek emelése, és a szakemberek jövedelmi helyzetének rendezése, de az is tény, hogy teljes adósságrendezés soha nem volt a magyar egészségügyben. Az igaz, hogy volt olyan év, ahol minimálisra sikerült leszorítani az adósságállományt, de az elmúlt két évben már ilyen nem történt. 

Pénz mindig van, mégpedig arra, amire a kormány pénzt akar fordítani, az orvostechnikai beszállítók azt szeretnék elérni, ha a valósághoz igazítaná a kormány a dologi költségek finanszírozását

– emelte ki az OSZ főtitkára.

Kivéreztetés zajlik

Ellentmondást éreznek a kormányzati szavak és tettek között, mondta Rádai Tamás. Mivel a kormány kiemelt stratégia ágazatként aposztrofálja az egészségipart, ezzel szemben a kórházi beszállítók azt tapasztalják, hogy az állam fojtogató légkört teremt. Éppen csak annyira enyhül a szorítás, hogy egy kis levegőt kapjanak a beszállítók, de ettől még az életben maradásuk veszélyben van.

Október végén a központi költségvetési szervek teljes tartozásállományán belül az egészségügyi intézmények részaránya évek óta 70-80 százalék volt, ez mára közel 95 százalékra nőtt

– emelte ki Rádai Tamás.

A kormányzati intézkedéseknek és a korábbi gazdasági konjunktúrának köszönhetően az elmúlt években rendkívüli módon nőttek az állam adó- és járulékbevételei. Ez azonban csak részlegesen jelent meg a gyógyítás finanszírozásában: az állam az intézmények dologi költségeinek növekedését nem finanszírozta. 

Mindez oda vezet, hogy a magyar állam gazdaságilag kivérezteti a kórházi beszállítókat.

A magyar gazdaságban a kormány erős bérfelzárkóztatást szeretne elérni az elkövetkező években. A kórházak alulfinanszírozásával az állam választásra kényszeríti a beszállítókat: bért fizessenek vagy áfát – emelte ki Tóth Zsolt. Kiemelte: a kifizetetlen kórházi tartozások nem csak a béremeléssel kapcsolatos kormányzati elképzeléseket veszélyeztetik, hanem sok beszállítónál már a munkahelyeket is.

A MEDIKLASZTER tagvállalatainak nagy részénél már portfolió csökkentést történt, és sokan gondolkodnak cégértékesítésben vagy a magyar piacról történő kivonulásban is, tette hozzá Tóth Zsolt. 

Vannak eredmények is

Azért van eredménye az elmúlt időszakban az egészségügyi kormányzat sokat dolgozott az egészségfinanszírozás javítása érdekében, mondta Rásky László. Ennek egyik fontos lépése, hogy a jövő évi költségvetés plusz 150 milliárd forintot biztosít a kórházi ellátásra. Ez egyrészt kevés a megoldáshoz: maga a szaktárca is kétszer ekkora pluszforrást tart indokoltnak. Másrészt a korábbi negatív tapasztalatok alapján kérdéses, hogy ebből az összegből mennyi jut el az orvostechnikai beszállítókhoz. 

A késedelmi kamat és a behajtási költségátalány rendkívüli és fölösleges teher az intézményrendszeren. A kórházak folyamatosan kérik ezek elengedését, mondta Rádai Tamás.

A reálgazdaságban nem kérdés, hogy ezek felszámíthatók, járnak a fizetési határidő letelte után. A kifizetetlen kórházi számlákat a beszállítók kénytelenek banki forrásból finanszírozni, márpedig ennek kamatterhét a bankok egyetlen kórházi beszállítónak sem hajlandóak elengedni, emelte ki az ETOSZ igazgatója. Sokszor a kórházak igényt tartanak arra, hogy a beszállítók ne is számlázzák ki a késedelmi kamatot. A tagvállalatok azt jelezték, hogy sok esetben az intézmények nyomást is gyakorolnak a cégekre. Ugyanakkor arra felhívta a figyelmet a bankok soha nem engedik el a kamatköveteléseket.

Csekély összeg érkezett eddig

2024-ben a kormány többször biztosított többletforrást a kórházi konszolidációra, azonban a szállítók lejárt követeléseinek teljes körű rendezése elmaradt. A legutóbbi adósságrendezési lépcső novemberben történt, ez a jelenleg fennálló adósságállomány egyharmadát sem fedezi.

Paradox módon a kormányzat eközben az orvostechnikai eszközökhöz kapcsolódó hatósági eljárási díjak 33 százalékos emelését tervezi 

 – emelte ki Rásky László.

Ezt a díjemelést az orvostechnikai beszállítók meg fogják támadni. Emellett a magyar gyártókat azért is kiemelten sújtja a kórházi adóssághelyzet, mert az MDR-felkészülés - ez egy európai szabvány megfelelési rendszer - rendkívüli pénzügyi terhet ró rájuk, erről Tóth Zsolt beszélt. Ehhez hozzáadódik az MDR-felkészülés kormányzati támogatásának hiánya, valamint az, hogy több orvostechnikai termékgyártó vállalkozás – pénzügyi vagy szakmai okok miatt – nem tudott auditori szerződést kötni a bejelentett szervezetek valamelyikével. Mindez leálló fejlesztésekhez, ezáltal az innovációs készségek romlásához és a piacképes termékek, szolgáltatások csökkenéséhez vezet.

Ennek megfelelően szükségesnek tartják, hogy haladéktalanul készüljön – és az MDR rendelet szerint erre lehetőség van – nemzeti eltérési engedélyre vonatkozó szabályozás, emelte ki Tóth Zsolt.

Az állam a saját működési zavarainak következményeit nem háríthatja másokra. Ha az állam az adófizetőktől elvárja a közterhek napra pontos teljesítését – melynek hiányában bírságol és késedelmi kamatot számít fel – akkor arról is gondoskodnia kell, hogy a közintézmények kiszámítható módon, határidőben fizessenek a vele szerződő vállalkozásoknak.

Mindaddig, amíg a kórházak finanszírozása nem fedezi az egészségügyi ellátás tényleges költségeit, a kormánynak egyéb pénzügyi megoldásokkal kell garantálnia a kórházi beszállítókat megillető követelések kiegyenlítését. Ennek hiányában a stratégiailag kiemelt fontosságú hazai orvostechnikai szektor nem lesz képes hozzájárulni a versenyképesség és a bérszínvonal javítására vonatkozó kormányzati célokhoz, hangsúlyozták a három szakmai szervezet közös sajtótájékoztatóján.