A kormány döntések szerint a kórházak 79,4 milliárd forintot kapnak, aminek egy része az egészségügyi ellátás korszerűsítésére megy, a járóbeteg-ellátás finanszírozására ebből nagyjából 15 milliárd jut. Fekvőbeteg-ellátásra 17 milliárdot adnak még. A kórházi adósságot nem vállalják át egészében, de vizsgálják a helyzetet. Több kórháznál pénzügyi felügyelőt rendelnek ki, nem akarják, hogy folyamatosan újratermelődjön a hiány -  jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A ma bejelentett összeg valóban nem fedezi a kórházak adósságát, hiszen a Napi.hu is írt arról, hogy a lejárt állomány mostanra legalább 70 milliárd forintra duzzadt, ami a kórházi beszállítók közül éppen a kormányzat által támogatandónak nevezett magyar kkv-kat sújtja legjobban. A cégek éves árbevételük 30-40 százalékához nem jutnak hozzá, aminek a pótlására lassan elfogynak a megoldások.

Veszélyes, furcsa, érthetetlen

A kormány üzenete mind a betegellátás, mind az állammal szerződő gazdasági szereplők számára veszélyes üzenet, hiszen a  kórházak mára több mint 70 milliárd forintra duzzadt lejárt tartozásállománya mögött hosszú idővel ezelőtt leszállított termékek és teljesített szolgáltatások állnak - reagált közleményben a bejelentésre a beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ).

Mint írják, azért is furcsának találják, hogy a kormány ellenőrizni kívánja a lejárt fizetési határidejű számlák jogosságát, mert "a termékek és a szolgáltatások nagy része közbeszerzési eljárás végén született szerződés alapján szállították le, illetve végezték el. Az ezekről szóló számlák elleni kifogás-emelésre az intézményeknek megvolt a jogszabályi lehetőségük."

"Különösen érthetetlen ez a szándék, ha figyelembe vesszük, hogy a fizetési határidő óta eltelt idő mára átlagosan több mint 300 nap, és az éven túli számlák volumene bőven meghaladja a 10 milliárd forintot. Az sem világos, hogy a Kormány hogyan kíván erőforrásokat biztosítani a több száz beszállítóval több tízezer számláról folytatandó egyeztetésekhez" - írja az OSZ.

A 2011. évi adósságrendezés 2012. évi végrehajtása során a beszállítók szervezetei és a kormány részletesen egyeztették az adósságrendezés során felmerülő kérdéseket, és megvitatták a kifizetést késleltető "technikák" hátrányait. Akkor a Kormány deklarálta, hogy "a lejárt tartozások teljes tőkeösszegét elismeri"  emlékeztetnek, s felhívják a figyelmet arra,

hogy a jogos tartozások el nem ismerése valamint a tartozások ki nem egyenlítése felveti az adós fizetésképtelenségének lehetőségét.

Az adósságot finanszírozó cégek jogszabály által biztosított joga, hogy a követeléseik után késedelmi kamatot és behajtási költségátalányt számítsanak fel. Ezek a tételek nyilvánvalóan növelik az adósság volumenét és drágítják annak finanszírozását.

A cégek végső esetben jogi úton is behajthatják követeléseiket. Ha a beszállítók kellően nagy számban alkalmaznák ezt a megoldást, az a szükséges költségvetési források azonnali biztosítása nélkül gyakorlatilag ellehetetlenítené a magyarországi betegellátást

- írja közleményében az OSZ.

A szövetség szerint "a Kormány mostani intézkedése rombolja a közbizalmat. Elsősorban annak révén, hogy az állammal illetve az állami fenntartású intézményekkel szerződésben álló személyek és gazdasági szereplők a jövőben nem lehetnek biztosan abban, hogy hozzájutnak a szerződésben szereplő, őket megillető összegekhez."

Mindezeket figyelembe véve "az OSZ határozottan arra kéri a Kormányt, hogy biztosítsa a teljes kórházi adósságrendezés költségvetési forrásait, és mihamarabb intézkedjék a beszállítók nyilvánvalóan jogos és rég lejárt követeléseinek rendezéséről."