A Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint február végén 31 milliárd forint tartozása volt az egészségügyi intézményeknek. Az egyetemi klinikák 15,3 milliárd forintos adósságával együtt így 46,3 milliárd forint a teljes február végi kórházi adósság, mondta az Economxnak Rásky László, az  Orvostechnikai Szövetség főtitkára és hozzátette, hogy csoda nem történt februárban sem.

Az év második hónapjában lezajlott  adósságrendezés következtében az intézményrendszer tartozásállománya 77,5 milliárd forinttal csökkent. Január végén a Magyar Államkincstár adatai szerint 86,4 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt a betegellátók, az egyetemi klinikákkal együtt pedig 123,9 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóiknak, erről itt írtunk bővebben.

Tízmilliárd benn ragadt

A konszolidáció célja az volt, hogy a kormány teljes mértékben kifizesse a tavaly december végén fennállt, 104 milliárdos lejárt adósságállományt.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára szerint ez nem sikerült maradéktalanul. Számításai szerint mintegy 10 milliárd forintnyi lejárt tartozás rendezése nem történt meg. 

A szakmai szervezet főtitkára szerint ezt támasztja alá az a felmérés is, amelyet a három legnagyobb orvostechnikai beszállító, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszter (MediKlaszter) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) végzett az adósságrendezés eredményéről. A felmérés egyelőre nyers adatai azt mutatják, hogy a kifizetések annak ellenére szórnak, hogy elvben a teljes adósság rendezésére megkapták a kórházak a fedezetet. Beszédes adat, hogy a beszállítók csupán háromnegyede jutott hozzá a lejárt követelései minimum 80 százalékához.

Példaként említette, hogy volt olyan cég, amelyiknek a 39 millió forintos kintlevőségéből csupán 5 millió forintot fizettek ki.

Kapcsolódó

Az OSZ főtitkára szerint azt tapasztalják az eszközbeszállítók, hogy a kormány erőfeszítései ellenére még mindig nem minden beszállítónál és nem minden kintlévőséget rendeztek a kórházkonszolidáció során. 

Amennyiben megtörtént volna a tavaly év végi adósság teljes rendezése, akkor a tartozásállomány februári növekménye 27 milliárd forint lett volna, ami nem valószínű. 

Az egyetemi klinikák tartozása 2025. február végén: 

  • Debreceni Egyetem 5,6 milliárd forint;
  • Pécsi Tudományegyetem 4 milliárd forint;
  • Semmelweis Egyetem 800 millió forint;
  • Szegedi Tudományegyetem 4,9 milliárd forint;
     

Néhány kórházi adósságadatot elemezve az látszik a MÁK adatokból, hogy például a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház a 2025. január végi 3 milliárd forint feletti tartozását lefaragta 887 millió forintra. A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház az 1,4 milliárd forintos januári  tartozását februárra 246 millió forintra tudta mérsékelni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház pedig a január végi 4,8 milliárd forintról 1,6 milliárdra csökkentette a kifizetetlen számlái végösszegét.

Az államkincstár adatai szerint a Honvédkórháznak volt január végén a legtöbb tartozása, összesen 8,5 milliárd forint, amit februárra 2,7 milliárd forintra tudott csökkenteni az adósságrendezés után.

Ha ez így megy, akkor év közben ismét konszolidációra lesz szükség

A folyamatos adósságnövekedést firtató kérdésre az OSZ főtitkára azt mondta: az egyetemek tartozásállománya januárban és februárban is 7,5 milliárd forinttal nőtt, így az feltételezhető, hogy kórházak adósságállománya 2025-ben is hónapról hónapra emelkedni fog havonta nagyságrendileg 15-19 milliárd forinttal.

Csak januárban 19 milliárddal nőtt az adósság, februárban pedig körülbelül 17 milliárddal, sorolta az adatokat Rásky László. Ha az átlagos adósságnövekedés meghaladja a kormány által tavaly beígért havi 12,5 milliárd forintot, akkor év közben további plusz forrásra és kórházkonszolidációra lesz szükség.

De egyelőre a szakmai szervezeteknek nincs információja arról, hogy mikor kapják meg a kórházak a tavaly beígért havi 12,5 milliárd forint plusz forrást.

Tavaly Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón és  Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár is megígérte, hogy januártól új világ jön az állami kórházakban. Az államtitkár a Portfóliónak adott tavaly novemberi végi interjújában mondta, havonta 12,5 milliárd forint többletforrást kapnak az intézmények, de cserébe maximálisan tolerálható adósságszintet vezet be a kormány. Ha a menedzsment ezt túllépi, akkor annak a következményei lecsapódnak a vezetőség fizetésében, tette hozzá Takács Péter.