Egy hónap alatt 13,6 milliárd forinttal nőtt a kórházak tartozása. A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján elérhető adatok szerint június végén 70,2 milliárd forint tartozást halmoztak fel a fekvőbetegellátó intézmények, a szakrendelők és a kórházak háttérintézményei. A tartozásállomány az egyetemi klinikákkal együtt pedig összesen 86,4 milliárd forintra ugrott – mondta a Napi.hu-nak Rásky László, az 1500 orvostechnikai beszállító cég érdekeit képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Ezzel a tendenciával könnyen kiszámolható, hogy a július végi tartozásállomány elérheti a 100 milliárd forintot is. Egy hónappal korábban, vagyis május végén a teljes tartozásállomány 72,8 milliárd forint volt.

Rásky László kitért arra is, hogy három egyetem szolgáltatott adatot számára:

  • Debrecennek: 7,48 milliárd forint;
  • Szegednek: 5,25 milliárd forint;
  • Pécsnek: 3,45 milliárd forint volt az adóssága június végén.

A Semmelweis Egyetem nem szolgáltatott adatot.

Nyolc évvel ezelőtt is volt hasonló adat

Utoljára 2015. április 30-án volt 84,6 milliárd forint az egészségügyi intézményrendszer adóssága. Eddig ez volt a történelmi rekord, ám akkor már másfél éve görgették a kifizetetlen számláikat maguk előtt a beszállítók – tette hozzá Rásky László.

A nyári időszakban nem könnyű megfejteni, hogy mitől ugrott meg közel 14 milliárddal a kórházak adóssága, hiszen a rezsiköltségek mérsékeltebbek, mint télen voltak. Mivel az intézmények költségvetésének 85-90 százalékát a bér teszi ki, a legvalószínűbb, hogy egész egyszerűen nincs akkora teljesítménye a kórházaknak, amennyi elég lenne a béren kívüli költségek nagy részének fedezetére. Ez azért is elgondolkodtató, mert az egészségügyi kormányzat deklarálta: nem akarja, hogy a 2019-es, „túlpörgetett” teljesítményszintre álljanak vissza az intézmények.

A június végi adósságból 0,1 milliárd forint az állammal szembeni tartozás, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben 70,1 milliárd kifizetetlen tartozást halmoztak fel a kórházak. Ebből pedig 1,3 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul – olvasható az államkincstár honlapján.

Az adatszolgáltatásra kötelezett 572 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma tárgyhóban 327, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 81 intézmény rendelkezett.

A tartozás fele az orvostechnikai eszközbeszállítók felé irányul

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár július végére ígért adósságrendezést a kórházakban, amit kifejezetten csak rezsire fordíthatnak az intézmények. Így nyáron 35-40 milliárd forint forrásra számíthatnak a kórházak a rezsivédelmi alapból, és nagyságrendileg a kórházi adósságállomány több mint felét fogja a Pénzügyminisztérium év közben konszolidálni, de ebből az orvostechnikai beszállítók szinte semmit sem fognak megérezni – mondta Rásky László.

Most a tartozásállomány egyharmada, körülbelül 20 milliárd forint rezsitartozás, az orvostechnikai beszállítóknak nagyságrendileg 35-40 milliárd forinttal tartoznak az intézmények, 15 milliárd forinttal pedig a többi beszállítónak tartoznak.

Furcsa lesz majd ez a nyári adósságrendezés a szakember szerint, mivel az állam úgy fogja kifizetni a kórházak áram- és gázszámláit, hogy arra kérik majd a kórházvezetőket, hogy év végéig tartalékoljanak. A 20 milliárdos rezsitartozásra kapnak az intézmények 40 milliárdot.

Ez azért meglepő, mert ez nem szokás, az állam nem szokott ilyen konstrukcióban pénzt adni az intézményeknek, pláne nem ilyen költségvetés mellett – mondta az OSZ főtitkára.

A kórházigazgatók erős kontroll alatt vannak, valószínű, hogy az esetleges tartalékokhoz akkor sem mernek majd hozzányúlni, ha egy-egy orvostechnikai eszköz elfogyna, és veszélybe kerülne a betegek ellátása.

A június végén az orvostechnikai beszállítók szervezeteivel folytatott tárgyaláson Takács Péter ígéretet tett arra, hogy a nyári adósságrendezés tapasztalataira építve, augusztus végén újra találkozik a szövetségek képviselőivel, és az államtitkárság közbelépését ígérte azokban az esetekben, illetve azoknál az intézményeknél, amelyeknél az adósság mértéke a betegellátást veszélyezteti.

A beszállító cégek vezetői azonban már most is türelmetlenek, sőt nem egyszer dühösek – számolt be az általános hangulatról Rásky László –, és jó néhány cég vizsgálja azokat a jogi lehetőségeket, amelyek révén rövid időn belül hozzájuthatnak a követeléseikhez és adott esetben ezzel egy időben megszabadulhatnak szerződéses kötelezettségeiktől.

A bizalom elfogyott, az csak a számlák mihamarabbi rendezésével állítóható helyre – foglalta össze a helyzetet az OSZ főtitkára.