Megjelent a szeptember végi kórházi adósság adat. E szerint 103,3 milliárd forintot görgetnek maguk előtt az intézmények, egy hónappal korábban 85,9 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak – mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. A szakember egyébként már egy hónappal ezelőtt megjósolta, hogy októberben meg fogja haladni a kórházak adóssága a 100 milliárd forintot is, erről itt írtunk bővebben.
Októberben szinte teljesen leálltak a kifizetéssel a kórházak, leginkább azért, mert várják az év végi konszolidációt. Közben már van nem egy olyan magyar kisvállalkozás, amelynek egy, legfeljebb két hónapra elégséges tartaléka van, mondta lapunknak a beszállítók érdekeit képviselő főtitkár.
Van néhány érdekes adat is a kórházakban, például a Honvédkórház adóssága 1,2 milliárd forintról egy hónap alatt 5,8 milliárd forintra emelkedett. De az látszik, hogy csaknem minden intézmény adóssága nőtt.
Az orvosi egyetemeken például:
- a Semmelweis Egyetemen 1,9 milliárd forint;
- a Pécsi Tudományegyetemen 7,8 milliárd forint;
- a Szegedi Tudományegyetemen pedig 8,3 milliárd forint tartozás nyomja a gazdasági igazgatók vállát.
A Magyar Államkincstárnak (MÁK) jelentési kötelezettséggel tartozó állami fenntartású kórházakban és szakrendelőkben szeptember végéig 76,5 milliárd forint tartozás halmozódott fel, egy hónap alatt itt is 15,5 milliárd forint növekedés történt. Augusztus végén 61 milliárd forintnyi kifizetetlen számlát görgettek maguk előtt az intézmények. Az adatszolgáltatásra kötelezett 554 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét, írja a MÁK.
Az adós intézmények száma szeptemberben 225, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 67 intézmény rendelkezett.
Az elmúlt egy évben átlagosan 15,9 milliárd forinttal nőtt havonta az intézményrendszer adóssága, erről Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója beszélt az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) nemrégiben megrendezett konferenciáján. Ebben az összegben persze benne vannak a tavaly év végi és az idei év eleji rezsiköltségek is, amelyeket március óta a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) fizet.
– fogalmazott Rásky László.
Hogy mikor jöhet a pénzeső a kórházakban, vagyis mikor kapják plusz finanszírozásként a havi 12,5 milliárd forintot, Rásky László úgy tudja, hogy valószínűleg az adósságrendezéssel egy időben.
A finanszírozás két hónapos eltolódása miatt a novemberi 12,5 milliárd 2025 januárban kerül a kórházakhoz, onnantól pedig elvben havonta jár ez az összeg, tette hozzá. Hamarosan várható a vonatkozó kormányrendelet megjelenése, a pontos részletek abban lesznek benne.
Kiemelte: egyelőre egyébként az egészségirányítás sem döntött arról, mi alapján fogják elosztani a pluszforrást.
Kiss Zsolt elmondta, a NEAK főigazgatója azt mondta, hogy nem az adósságrendezés logikáját akarják érvényesíteni, hanem az intézmények teljesítménye alapján tervezik az elosztást.
Ha még októberben megjelenik a vonatkozó rendelet, a kórházaknak november végéig ki kell fizetniük a beszállítókat. Közben 3,7 milliárdot már kapott az intézményrendszer, ez a napokban megjelent Magyar Közlönyből derül ki. Ebből a forrásból bért és bérjárulékokat fognak fizetni azok az intézmények, amelyeknek már ezen kötelezettségek egy részének teljesítése is problémát okoz.
A jövő év mérföldkő lesz
Mára a kormány is elismeri, hogy ebben a finanszírozási struktúrában évente 200 milliárd forint adósság keletkezik a kórházakban.
Nagy eredmény, és elsősorban az egészségirányítás munkáját dicséri, hogy 100 milliárdot már év közben, az ígéretek szerint pedig újabb százmilliárdot novemberben rendez a kormány
– mondta Rásky László.
Ugyanakkor az idei évre 64 milliárd adóssággal fordultunk rá, és várható, hogy a mostani konszolidáció után, év végére 45-50 milliárd lesz a feltorlódott adósságállomány összege. Ezt is mihamarabb rendezni kell, fogalmazott a főtitkár.
Ha jövőre lassul a tartozásállomány havi növekedési üteme, a havi 12,5 milliárd valószínűleg akkor sem fog teljes mértékben fedezetet nyújtani az újratermelődő adósságra, csak akkor, ha az államtitkárság és a NEAK meg tudja valósítani a szakmafedezeti szorzók folyamatos korrekcióját. A jövő év így mérföldkő lesz a finanszírozásban, mert kiderül, hogy a korrekciók után mely pontokon szükséges még beavatkozni a pénzügyi stabilitás elérése érdekében, mondta Rásky László.
Kétmilliárdos piac kell az államnak
Az OSZ tagvállalatai nem csak a magas kórházi tartozástól szenvednek, hanem egy informatikai rendszert érintő centralizációtól is, erről már itt írtunk. A vonatkozó rendelet értelmében 2026. január 1-jétől köteles minden Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozó intézmény az e-MedSol-t használni. Bonyolítja a helyzetet, hogy mivel az eredeti rendelet 2022. év eleji megjelenésétől kezdve csak egy éves szerződést köthetnek a cégek, 2025-ben kezelni kell majd a lejáró szerződéseket, illetve azok töredék évre vonatkozó meghosszabbítását is.
Rásky László szerint a veszteség kifejezhető pénzben – éves 2 milliárdos piacról van szó – de ugyanilyen fontos, hogy 30 éve stabilan, az adott intézmények speciális igényeit rugalmasan és gyorsan kezelő cégek alól húzzák ki a megélhetési forrásukat. Mindezt teljesen fölöslegesen, és úgy, hogy közben a kormány a hazai kisvállalkozások támogatását hangoztatja.