Mostanra legalább 70 milliárd forintra duzzadt a kórháziak lejárt adóssága, ami a kórházi beszállítók közül éppen a kormányzat által támogatandónak nevezett magyar kkv-kat sújtja legjobban. A cégek éves árbevételük 30-40 százalékához nem jutnak hozzá, aminek a pótlására lassan elfogynak a megoldások: elapadnak a cégek tartalékai, kimerülnek a hitelkeretek és a faktorálási lehetőség is korlátozott - mondta Rásky László. A szakszövetség ezért azonnali adósságrendezésre szólítja fel a kormányt.

A kormány régóta ígéri, hogy megvizsgálja az adósság keletkezésének okait, és intézkedéseket hoz azok megszüntetése érdekében. Az OSZ információi szerint az egészségirányítás szervei az idei évben több részletes javaslatot is kidolgoztak a hazai ellátórendszer struktúrájának ésszerű és célszerű változtatására és ezzel együtt a fenntartható finanszírozás megteremtésére. Vagyis a helyzetelemzés már megtörtént, a döntés a kormány kezében van - hangsúlyozta a főtitkár.

Hozzátette, hogy miközben az adósság keletkezéséért a beszállító vállalkozások nem felelősek, a beszállítások a kórházi költségvetési felügyelők jóváhagyásával zajlanak, a teljesítést a költségvetési felügyelők ellenjegyzik, a fizetési késedelem anyagi terheit évek óta ezek a cégek viselik. Számukra nyilvánvalóan sokadlagos kérdés, hogy az alufinanszírozottság, a rossz ellátási struktúra, az intézmények közötti bérverseny vagy éppen kórházmenedzsmenti hibák, hiányosságok miatt nem jutnak hozzá a szállításaik ellenértékéhez.

A cégek beszámolói szerint a tartozások idén gyorsuló ütemben növekedtek, ráadásul mivel az adósságrendezéseknél a kormány soha nem a teljes tartozásállományra biztosította a plusz forrást, jelentős,  mintegy tízmilliárdos az éven túli kintlévőség volumene is, hiszen a legtöbb intézmény nem tudja tiszta lappal indítani az évet. Mindezek ellenére hivatalos reakció a mai napig nem érdekezett a beszállítók jelezéseire, noha 2 héttel ezelőtt mind a négy, a szektor összes szereplőjét képviselő szakmai szövetség közösen fordult a miniszterelnökhöz a helyzet megoldását kérve. A megkeresésre azóta sem kaptak választ.

Mindeközben a vállalkozásoknak finanszírozniuk kell a működésüket - például az ágazat több ezer dolgozójának bért kell fizetniük -, és teljesíteniük kell a költségvetés felé fennálló adófizetési kötelezettségeiket. Az általános forgalmi adót akkor is meg kell fizetniük, ha a számlák ellenértéke nem folyik be, de például a cégek a tavalyi ki nem egyenlített számlák után is megfizették a társasági adót és a helyi iparűzési adót. Az adóssághelyzet megoldása nem várhat tovább. A sok esetben a végletekig kivéreztetett cégek nem képesek az eszközellátás maradéktalan biztosítására, ami a betegellátás és így a betegek számára is hátrányos lesz: reális veszély, hogy az eszközhiány miatt műtétek maradnak el - figyelmeztetett a főtitkár.

Az adósságrendezésre való felhívás mellett a cégeknek korlátozottak a lehetőségeik a kintlévőségeik csökkentésére, vagy behajtására, az életmentő eszközök szállításának felfüggesztése ugyanis nem opció. Az ugyanakkor elképzelhető, hogy csak készpénzes szállításra lesznek hajlandóak, vagy a megállapodott kontingens felét teljesítik, a fennmaradó részt pedig a  tartozás fejében íratják jóvá. A szállítás akadozása azonban mégsem kizárt, hiszen előfordulhat, hogy a beszállító partnere nem biztosítja majd a szükséges eszközöket - vagyis az adóssághelyzet mindenképpen hatással lesz a betegellátásra. Igaz, egy ilyen nagy rendszernél könnyű szétteríteni közben esetlegesen bekövetkező tragédiákért a felelősséget - fogalmazott a főtitkár.

A kórházi adóssághelyzet az intézményrendszer államosítása óta - a kormányzati kommunikáció ellenére - jelentősen romlott, míg 2010-ben 20 milliárd forintot, az államosításkor pedig 30-35 milliárd forintot tett ki - idézte egy kérdésre válaszolva Matolcsy György jegybankelnök egy közelmúltbeli előadásán elhangzottakat Rásky László, jelenleg 70 milliárd forintra rúg.