Hat héttel a fúzió után a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) már látja azokat a lehetőségeket, mely területeken tud együttműködni a korábbi gyógyszerhatóság és a népegészségügyi központ, mondta az IME Infekciókontroll és betegbiztonsági konferenciáján Surján Orsolya, helyettes országos tisztifőorvos.

Azt is megerősítette, hogy létezik Magyarországon gyógyszerhamisítás, ezalatt a pár hét alatt ez is kiderült, hiszen több jelzést is kaptak a rendőrségtől hamis gyógyszerek miatt.

Új jelzőrendszeren dolgoznak

A koronavírus-járvány megjelenésekor új innovációja volt a hatóságnak a szennyvízből végzett koronavírus örökítőanyag kimutatása, most pedig azon dolgoznak, hogy antimikrobiális rezisztenciára vagyis arra fejlesszenek ki jelzőrendszert, amikor a mikrobák ellenállóvá válnak azokra a gyógyszerekre, amivel korábban kezelték őket.

A gyógyszerhiányok kezelése is fontos terület, itt elkezdődik egy kockázatelemzés, mondta Surján Orsolya. Az egészségügyi ágazati irányítás kezében olyan eszközök vannak, hogy akinek egy gyógyszerre szüksége van az meg is fogja kapni.

Veszélyes üzem az egészségügy

Mindig is lesznek kórházi fertőzések, ez nem magyar sajátosság, az egészségügy, a kórház egy veszélyes üzem, de friss számokat nem közölt a szakember. Legutóbb még a korábbi Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 2021-ben hozott nyilvánosságra a kórházi fertőzésekről egy összegzést, ami szerint akkor összesen 89 fekvőbeteg-ellátó intézmény 412 kórházi járványt jelentett, 2020-ban pedig 541-et.

A 412 nozokomiális járvány (kórházi járvány) 91 százaléka nem specifikus volt, vagyis egyéb közösségekben is előforduló járványt jelentettek az intézmények.

Csak 9 százalékuk volt specifikus, vagyis olyan, ami kizárólag vagy jellemzően egészségügyi intézményi körülmények között alakul csak ki.

A jelentés szerint a kórházi specifikus járványok száma 2020-ről 2021-re kissé emelkedett. 2021-ben 36 specifikus járvány során 297 megbetegedést jelentettek és 216 halálesetet regisztráltak.

A multirezisztens kórokozó okozta specifikus nozokomiális járványokban 256-an betegedtek meg és 207-en haltak meg. A specifikus járványok halálozási aránya 2021-ben 73 százalék volt.

2021-ben bejelentett nozokomiális járványokban összesen 1219-en vesztették életüket

– áll a jelentésben.

Surján Orsolya az előadásában azt is hangsúlyozta, hogy éppen ezért megfelelő antibiotikum politikára is szükség van.

Riasztó magas a halálozási arány

Egyébként még augusztus végén a Magyar Orvosi Kamara is egy levélben arra hívta fel a belügyminiszter figyelmét, hogy a 2022-ben és 2023-ban is a kórházi fertőzések számának emelkedése folytatódott.

A kórházi fertőzések halálozása riasztóan magas, a nem specifikus légúti járványokban 25 százalékos a specifikus járványok halálozási aránya pedig 75 százalék.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy hiányolják, hogy egyelőre nem született nemzeti stratégia a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban, hiába szerepel ennek szükségessége az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control,ECDC) ajánlásában. Valamint arra is felhívják a figyelmet, hogy az intézményi higiénés minimumfeltételek biztosítása nélkül nem működhet az a stratégia, ami a fertőzések számának csökkenését irányozza elő. A már kialakult fertőzések esetén pedig nem lehetnek meghatározók a költségtakarékossági szempontok. Megfontolandó egy infekciókontroll vis maior alap létrehozása, ami súlyos járvány esetén függetleníti az intézményt a költségek viselésétől.

WHO: 100 betegből 11 érintett lehet

Az egészségügyi fertőzésekre hívja fel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022-es infekciókontroll jelentése is a figyelmet - mondta Galgóczi Ágnes, az NNGYK járványügyi és infekciókontroll főosztályának vezetője.

A WHO tanulmánya szerint 34 ország közül 15-ben van dedikált költségvetése az infekciókontroll programoknak. 100 betegből hetet, az alacsonyabb fejlettségű országokban pedig 100 betegből 11 beteget is érinthet kórházi fertőzés.

Európában 8,9 millióan voltak érintettek például 2017-ben.

Az egészségügyi dolgozók kórházi fertőzésekkel kapcsolatos érintettsége a Covid-19 időszakában elérte a 10 százalékot. 2020 szeptemberére pedig 2,5 százalékra csökkent, ami köszönhető a védőruháknak is.