Nunkovics Tibor, a Jobbik képviselője azt mondta, botrányos a kormány múlt héten kiadott rendelete, azzal sikerült a "rabszolgatörvényt" fokozni, és közös teherviselés helyett a munkavállalókat terhelni. A rendelettel ugyanis azt biztosítják a leginkább a multinacionális vállalatoknál dolgozóknak, hogy havi egy pihenőnapot kapjanak. A gazdasági válság után, amikor le kell dolgozniuk a most kiadott pihenőnapokat, ezt pótlékok nélkül fogják megtenni, vagyis "még meg is lopják a magyar munkavállalókat ezzel a rendelettel".

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a munkaidőkeret meghosszabbításának lehetőségével azt biztosítják a munkáltatóknak, hogy a munkaszervezés szabályozása rugalmasabb lehessen, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy meg tudják védeni a munkahelyeket. A legfontosabb, hogy a magyar embereknek legyen munkájuk, megélhetésük - tette hozzá az MTI szerint Schanda.

Nunkovics Tibor közölte: követelik a "Mészáros-adó" bevezetését, mert nem látni az oligarchák részvételét a gazdasági nehézségek megoldásában. Erre az államtitkár az MTI szerint az válaszolta, hogy a munka biztonságot és megbecsültséget ad, "ha munka van, akkor minden van", és jobb dolgozni, mint segélyen tengődni.

Most nullázza le a kormány az elmúlt 200 év munkaügyi vívmányait, megfosztva minden joguktól a munkavállalókat - reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és több tagszervezete a kormány váratlan, nagypéntekre időzített határozata, a 24 havi munkaidőkeret bevezetése ellen. Az érdekképviselet szerint a rendelettel a munkáltatók szabad kezet kaptak arra, hogy 24 hónapig bárkit, bármikor, bármilyen hosszú túlórára kötelezzenek egyoldalúan akár otthon, távmunkában is. Mindezt úgy, hogy a túlmunka elszámolásával nem kell sietni, ráérnek azt akár a ciklus végén kifizetni.
DK: ne egy új rabszolgatörvénnyel kezelje a válságot a kormány!
A Demokratikus Koalíció (DK) felszólította a kormányt, hogy ne egy új rabszolgatörvénnyel kezelje a koronavírus-járvány okozta válságot, hanem vonja vissza azt a rendeletet, amely alapján a cégek egyoldalúan rendelhetnek el 24 hónapos munkaidőkeretet - tájékoztatta Dobrev Klára, a párt európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-t.  "Orbánék ismét bebizonyították, hogyan élnek vissza a saját maguknak megszavazott teljhatalommal". "Egyáltalán nem érdekli őket, hogy a válság miatt amúgy is nehéz helyzetben élőket, hogyan nyomorítják meg még jobban a következő években" - írta Dobrev, aki szerint a kormány "újabb aljas húzása" azokkal a munkavállalókkal fizetteti ki a gazdasági károk egy részét, akik amúgy is rendkívül kiszolgáltatottak. Az új szabályozás értelmében ugyanis, ha a munkavállaló a járvány alatt kevesebbet dolgozik, akkor ezt két éven belül ledolgoztathatják vele, és akkor sem jár majd túlóradíj, ha emiatt hat napot kell valakinek dolgozni egy héten.

Jobbik: vessék ki a Mészáros-adót!

Jakab Péter, a Jobbik elnöke is bírálta a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit, szerinte abból nem derült ki, mi lesz azokkal, akik elveszítették a munkájukat. Amikor a kormányé a korlátlan hatalom, széttárja a kezét, hogy a munkanélküliekkel nem tud mit kezdeni - mondta Jakab, azt kérdezve, miért volt szükség a felhatalmazási törvényre. Csak nem azért kellett, hogy veszélyhelyzetben is hatékonyan tudják lapátolni a közpénzt a haverok zsebébe.
Azt javasolta a kormánynak, "áldozzák be a milliárdosaikat", vessenek ki 30 százalékos Mészáros-adót mindazokra, akik az elmúlt években kormányzati hátszéllel piszkosul meggazdagodtak. Szorgalmazta azt is, hogy a kis és közepes vállalkozások teljes adó- és járulékmentességet kapjanak, valamint az állam a teljes bérköltség 80 százalékát vállalja át.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyek koronavírus elleni törvény alapján születtek. A többi között a hitelfizetési moratóriumot, a munkáltatói járulékfizetési kötelezettség elengedését említette, de szólt a GDP 18-20 százalékát kitevő gazdaságvédelmi intézkedéscsomagról is, amely célja, hogy annyi munkahelyet hozzanak létre, amennyit "a vírus elpusztít". Szerinte az intézkedések a magyar emberek javát, a legkiszolgáltatottabb, a legrászorultabb embereket támogatják.

MSZP: a kormány nem akar segíteni a bajba jutottakon

Harangozó Tamás (MSZP) azt vetette fel, hogy miért kellett a korlátlan felhatalmazás a kormánynak, ha még csak nem is akar segíteni a bajba jutottakon. A járványügyi veszélyhelyzet első két-három hete elment a felhatalmazási törvénnyel, majd a gazdasági mentőcsomagra kellett várni, az azonban csak a bajba jutott cégek egy részének segít, és a munkanélkülivé váltaknak sem ad további segítséget a kormány.

Szijjártó Péter külgazdasági ás külügyminiszter válaszában kifejtette: a törvény nem ad korlátlan felhatalmazást a rendeleti kormányzáshoz, hanem lehetőséget biztosít, hogy a védekezéshez szükséges döntéseket gyorsan meghozhassák. A kormány a munkahelyek teremtését tűzte ki célul, és a munkanélkülieknek a munkahely jelent segítséget. A kormány által hozott gazdasági intézkedések azt szolgálják, hogy a nehéz helyzetbe került magyar cégek ne menjenek tönkre, meg tudják tartani a munkahelyeket és a válság után újakat teremtsenek - véli Szijjártó.

Harangozó Tamás azt mondta: fejezzék be "a harácsolást, az ország széthordását", legalább annyit adjanak az embereknek, mint a környező országok, 80 százalékos bértámogatásra, a támogatások megemelésére lenne szükség. Szijjártó Péter szerint az ellenzék sosem új munkahelyek létrehozását követeli, hanem segélyeket.

DK: a legkiszolgáltatottabbak kimaradtak a gazdasági mentőcsomagból

Sebián-Petrovszki László (DK) arról beszélt, hogy a legkiszolgáltatottabbak, például a rokkantnyugdíjasok vagy a hozzátartozójukat otthon ápolók teljesen kimaradtak a gazdasági mentőcsomagból. De az akcióterv nem segít azokon a családokon sem, ahol egy szülőnek otthon kell maradnia a gyermekekkel, továbbá a nyugdíjasokon és a munkájukat elvesztőkön sem - mondta az MTI szerint a DK-s politikus. Ehelyett kiemelt támogatást kapnak azok az ágazatok, amelyekben a "NER" oligarchái erőteljesen jelen vannak, az önkormányzatokat pedig megfosztják a bevételeiktől.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: amikor a 2010 előtti kormányok kezeltek válságot, csökkentették a támogatásokat, "elvettek az emberektől", a mostani kormány ezzel szemben megemeli a juttatásokat. Ez a különbség a válságkezelések között, és elsősorban munkabért akarnak emelni a munkát vállalni tudóknak, akik pedig jövedelempótló támogatásban részesülnek, azoknak is érezhető segítséget jelent a juttatások emelése - mondta Rétvári.

Sebián-Petrovszki László úgy reagált: a mindenkori magyar kormány felelősséggel tartozik a magyar polgárok sorsáért, ezért a kormánynak most meg kell oldani a rokkantnyugdíjasok és a hozzátartozójukat otthon ápolók helyzetét, ők további támogatásra szorulnának. Az államtitkár elmondta: rengeteg lépést tett a kormány, a gazdasági intézkedésekkel a családokat is segítik és többletforrásokat vonnak be a védekezésbe.

Fidesz: a kormány úrrá tud lenni a kilátástalan helyzeten

Böröcz László (Fidesz) szerint a magyar emberek bíznak a kormányban és a miniszterelnökben, 74 százalékuk támogatja a kormányt a jelenlegi helyzetben, amely Európában az ötödik legjobb eredmény. A bizalmat azzal magyarázta, hogy a kormány 2010-ben egy kilátástalan helyzetben vette át a kormányrudat és az emberek megtapasztalhatták, a polgári kormány úrrá tud lenni a helyzeten. A kormány gondolkodásának középpontjában 2010-ben és most is a munkahelyek és a munka áll, a cél az, hogy ahány munkahelyet "a vírus tönkretesz", annyit hozzanak létre. Ezen az úton haladnak tovább és nem a segélyalapú gazdálkodásnak, az eladósodásnak a könnyű menekülő útján - mondta Böröcz.

Szijjártó Péter válaszában emlékeztetett arra, hogy amikor 2010-ben átvették a kormányzást hét százalék körül volt a költségvetési hiány, 85 százalék felett az államadósság, 12 százalék felett a munkanélküliség és közben az országot a Nemzetközi Valutaalap programja alá "hajtották be" - írta az MTI.