„Gázerőműveket építünk azért, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat, a döntések meg is születtek már” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éves gazdaságpolitikai fórumán.

A kormányfő rávilágított:

Magyarországnak a kormány számításai szerint 2030-ra 68 terrawattóraenergiára lesz szüksége, ez 2022-ben 43 terrawattóra volt.

 

Az unió a gázerőműveket nem tiltja, 2-3 ilyen nagy teljesítményű létesítménnyel elláthatók lennének az ország keleti felében zajló fejlesztések – jelezte Orbán Viktor, aki a finanszírozásról kiemelte: ha az unió ad rá pénzt, akkor abból finanszírozzák ezeket az erőművi beruházásokat, ha nem, akkor „a világon mindenhonnan szívesen jönnek befektetők”.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt erről csütörtökön, és további részleteket osztott meg. Mint elmondta,

az egyik legfontosabb célkitűzés az ország energiaellátását a legnagyobb mértékben hazai forrásból biztosítani, és azt is kiemelte, hogy a gázerőművek gyorsan, 2-3 év alatt megépíthetők.

Az Indexnek most birtokába jutott egy prezentáció, amelyet Steiner Attila energetikai államtitkár adott elő még március elején egy konferencián – a lap kitér arra, hogy a számokat és a helyszínt korábban is lehetett sejteni, illetve ismerni.

A prezentációból kiderül, hogy a következő szűk másfél évtizedben mintegy 2000 megawatt teljesítményű gázerőmű épülhet Magyarországon. Összehasonlításképp: jelenleg több mint 4000 megawatt ipari és háztartási napenergia-kapacitás üzemel.

Az előadásban több érvet is hangsúlyozott az államtitkár azzal kapcsolatban, hogy miért jók ezek az gázerőművek: egyrészt földgáztüzelésű és magas hatásfokú erőművek, amelyek alacsony szén-dioxid-intenzitás mellett rugalmasan szabályozhatók, valamint villamosenergia-termelő gázturbinás egységek.

Steiner Attila is hangsúlyozta, hogy megnő a lakossági és ipari fogyasztók áramigénye, ezért 2030-ig 55 százalékos növekedéssel számolnak. A prezentációban úgy fogalmazott: az uniós források döntő részét energetikai beruházásokra fordítják: „Az előző uniós költségvetési ciklushoz képest megötszörözzük az energetikai célú ráfordítások összegét” – áll az Index által megszerzett prezentációban.

A prezentációban egyértelművé teszik a konkrét gázerőműveket is: 

A tartalékmegújítás kapcsán pedig Steiner Attila négy helyszínt jelölt meg:

  • a litéri,
  • a bakonyi,
  • a lőrinci
  • és a sajószögedi

erőművek élettartam-hosszabbítását emelte ki.

Orbán Viktor bejelentéséről több energiapiaci szakértőt is megkérdeztek.

Ezek alapján szinte biztosan kijelenthető, hogy a kormány három gázerőművel számol.

Biztos előnyük, hogy 2-3 év alatt felépíthetők, a hátrányuk, hogy a gázfüggőségünk tovább nőne (ezzel szemben a kormány az említett prezentációban többször is hangsúlyozza, hogy prioritás „a földgáz arányának csökkentése az energiamixben”).

Ezek az erőművek nem teljesen zöldek, bár kisebb szén-dioxid-lábnyomuk van, mint mondjuk a szenes erőműveknek

– emelte ki lapnak az egyik piaci szakértő, aki hozzátette: a 2000 megawatt teljes kapacitás 90 százalék feletti kihasználtság mellett lehetne elérhető.

A megkérdezett szakértők egyértelműen úgy foglaltak állást:

szükség van ezekre az erőművekre a növekvő áramigény miatt, főleg a CATL és az egyre sokasodó akkumulátorgyárak hatalmas fogyasztása miatt

– itt egyébként a cikk fontosnak tartotta kiemelni a kiegyensúlyozottság érdekében: kifejezetten megújuló energetikai szakértővel nem beszéltek, szerintük ő ezt a kijelentést biztosan árnyalná.

A gázerőművekkel kapcsolatban nem utolsó szempont, hogy a napenergia kiegyenlítésére is tökéletesen alkalmas. A prezentációból az is kiderült, hogy három erőmű a Mátrai, illetve a Tisza II erőmű telephelyén vagy azok közelében lenne. Ott ugyanis már rendelkezésre áll a betáplálás lehetősége. 

A szén-dioxid-kibocsátás mellett más hátránya nem igazán van, és ez egy relatív tiszta technológiának minősül, valamint ennél gyorsabban nem lehet nagyobb kapacitást építeni –jegyzik meg. 

Az energetikai szakértők szerint az igazi probléma Orbán Viktor bejelentésével, hogy az elmúlt évtizedben nem léptünk előre, miközben az igény nőtt, az importarány pedig 0-10 százalékról 25-30 százalékra emelkedett.

Hangsúlyozták: hosszabb távon sok mindenre lenne még szükség, például szél- és napenergiára, valamint Paks II és a Paks I élettartamának meghosszabbítására. Nem elhanyagolható Magyarország geotermikusenergia-forrása sem – összegezték az Indexnek.