Cikkünk folyamatosan frissül.
Megváltozik a rezsicsökkentett támogatott gázár esetében a fűtőérték meghatározása – közölte a kormány rendkívüli bejelentését a kancelláriaminiszter. A lépést azzal magyarázta, hogy a gáz fűtőértékű gáz változott, ezért változtatták 63445 megajoule-ban határozták meg ezt, ami a legalacsonyabb fűtőérték, de marad az 1729 köbméteres korlát. A korábban meghatározott szint valamivel 59 ezer megajoule-nál volt meghúzva.
A Semjén Zsolt vezette ülésén áttekintették az energiaellátás helyzetét, így a szankciók és a háború következményei dacára is biztosított az áram- és a gázellátás, de a rezsicsökkentett árakat csak az átlagfogyasztásig biztosíthatják. Az áram esetében nem kell változtatni.
A kormány az elmúlt több rendkívüli kormányinfót is tartott: július közepén a rezsicsökkentés részleges kivezetését jelentették be, melynek értelmében a támogatott ár csak az átlagfogyasztásig jár a lakossági fogyasztóknak és a kisvállalkozóknak; valamint július legvégén, augusztusra fordulva már arról döntöttek, hogy a hatósági üzemanyagárat a 480 forintos literenkénti áron csak a magántulajdonban lévő autókkal lehet igénybe venni.
Nem kapnak plusz rezsitámogatást a szegényebbek
A Napi.hu kérdésére Gulyás Gergely közölte, hogy külön támogatást nem biztosítanak az alacsonykeresetűeknek és a nyugdíjasoknak, hogy a rezsijüket fizethessék. Azt mondta, hogy „a kormány jelenleg arra képes, hogy az átlagfogyasztásig támogatja a családokat”, amely szerinte a költségvetésnek fogyasztási helyenként átlagosan 200 ezer forint kiadást jelent, amelyre nincs máshol példa Európában.
Lapunknak azt mondta, hogy konkrét javaslatokat tesznek, hogy segítsék a háztartásokat, hogy az átlagfogyasztás alá csökkenthessék az energiafelhasználásukat. Példaként a speed-klímákat ajánlotta a gázfűtés helyett.
Szintén a Napi.hu kérdésére jelezte, hogy nem terveznek áfaemeléseket. Ahogy nem tárgyalnak az Európai Unióval a korábban az Orbán Viktor vezette kormány által megvétózott globális társasági adó bevezetéséről sem. Nem tart attól, hogy hátrányt jelentene és adóbevételektől esne el Magyarország, ha a 15 százalékos és 9 százalékos magyar tao-szint közötti különbséget máshol szednék be.
Telnek a gáztárolók, nincsenek szélsőséges rezsiminimumok
Az üzemanyagárak kapcsán most jelezte, hogy nem vezetik ki a hatósági árakat október 1-ig, amíg a jelenlegi szabályozás tart. Az árstopot majd a határidő előtt felülvizsgálja a kormány, akkor döntenek majd a meghosszabbításról, az esetleges változásokról.
Azt kérdésre megerősítette, hogy a Magyar Honvédség egyik repülőjén, egy Dassault Falcon 7X fedélzetén Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tárgyalt energetikai beszerzésről. Gulyás annyit mondott, bízik benne, hogy sikerrel járnak, zajlanak most is a tárgyalások – pedig az Index szerint a repülő már hazajött. Mint a miniszter ismertette, Nagy Márton nem számolt be a mai kormányülésen arról, miről tárgyalt Moszkvában. Gulyás külön beszélt vele, de csak annyit mond, hogy "nagyon eredményes" volt
A földgáztárolókban 76 téli napra elegendő földgáz van készleten, ha az ipar és a lakosság is fogyasztja a készleteket. Ha csak a háztartások használhatnak földgázt, akkor ez félévre is elegendő lehet.
A rezsicsökkentés esetében azt is elmondta, hogy ahol nincs fogyasztás, vagy nagyon alacsony, azt nem vették számításba a fogyasztási átlag számításánál. Gulyás állítja, hogy a fogyasztási helyek 75 százaléka a rezsiátlag alatt van.
A miniszter megmagyarázta, hogy Kisfaludy László 20 fokos intézményfűtési terve „lehet, hogy hivatalos álláspont, de kormánydöntés még nem született erről”. Mint ismert, a köznevelésért felelős helyettes államtitkár azt nyilatkozta, hogy amennyiben a tantermekben, csoportszobákban a hőmérséklet eléri a 20 Celsius-fokot télen, nem szükséges további fűtést biztosítani az iskolákban.
Tárgyalunk az uniós forrásokról
A kormány az Európai Bizottság jogállamisági aggályaira elküldte a válaszait, így készek módosítani a közbeszerzési szabályokon, valamint a transzparenciára vonatkozó kérések kapcsán.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közölte, hogy a vitás pontok szinte mindegyikében enged a kormány a brüsszeli kéréseknek.
„Minden eddiginél szigorúbb rendszert hozunk létre a pénzek felhasználása és ellenőrzése tekintetében” – jelentette ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy a módosítások egy részét már benyújtották az országgyűlésnek. Bízik benne, hogy így hamarosan lehívhatóvá válnak a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap forrásai.
Később részletezte, hogy a magyar kormány is érdekelt abban, amit az Európai Bizottság elvár, hogy befolyásmentesen, hatékonyan dolgozzák fel az uniós forráselosztást, erre legyen egy független intézményrendszer. A tárcavezető azt mondta, hogy ez eddig is adott volt, de mivel nincs az Orbán Viktor vezette kabinetnek nincs takargatnivalója, így nem jelentett problémát, hogy szigorúbb szabályozást vezessenek be, többletgaranciákat adjanak Brüsszelnek.
Azt viszont leszögezte, hogy Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
Nyugdíjprémium jöhet, az OMSZ-nél már túlcsordult a pohár
A miniszter kérdésekre válaszolva azt állította, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőivel hosszabb távon elégedetlen volt Palkovics László iparminiszter. Szerinte nem az augusztus 20-i estére vonatkozó pontatlan előrejelzés miatt rúgta ki a testület vezetőit. „Ez csak az utolsó utáni csepp volt” – mondta Gulyás Gergely, aki szerint a kompetenciák már régebb óta hiányoznak az OMSZ-ből.
Később a politikus kifejtette, hogy máskor is pontatlanok voltak az OMSZ előrejelzései, a szakmában sokan helyeselték a döntést, csak néhány meteorológus áll ki a leváltott vezetők mellett.
Egy másik kérdésre reagálva elmondta, hogy az első két negyedév jó GDP-adatai miatt idén is fizet az állam nyugdíjprémiumot, ennek mértékéről később döntenek. A korábbi számítási módot veszik majd alapul, amelyről korábban a Napi.hu részletesen írt.
Vodafone-felvásárlásnál az állam csak kisebbségi vevő
„A magyar kormány csak kisebbségi tulajdonos lenne, de még egy több hónapos értékelési eljárás következik” – mondta el a miniszter arra a kérdésre válaszolva, hogy a 715 milliárd forintos teljes Vodafone-felvásárlásra miért költ egy gazdasági válságban a kormány. Szerinte azért is van szükség erre, mert a telekommunikációs szektor stratégiai fontosságú. Azt is elmondta, hogy fontos, hogy a privát szereplő (4iG Nyrt.) mellett az állam is megjelenjen a vevői oldalon.
Példaként hozta Gulyás Gergely, hogy a reptér felvásárlásánál is hasonló forgatókönyv szerint zajlana az akvizíció. Később kérdésre részletezte, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megvásárlása ennek a vételi összegnek a többszörösébe kerülne.
A Vodafone-felvásárlásra visszatérve azt is jelezte, hogy ugyan ez egyszeri jelentős, 300 milliárd forint feletti kiadást jelenthet, de a cég profitot termel, így az államnak is plusz bevétele lehet az ügylet esetleges lezárása után. Arra az újságírói érdeklődésre, hogy csak 43 év alatt térül meg a vételár a profitból, arra azt mondta, hogy nem döntött volna a vásárlási szándék kifejezéséről a kormány, ha nem tartanák jó üzletnek. De Gulyás Gergely jelezte, erre a kérdésre csak a könyvvizsgálói átvilágítás után tudnak pontos választ adni.
Azt is elmondta, hogy nem számít a kormány arra, hogy piaci túlsúly alakulna ki, mert a Vodafone csak a második legnagyobb szolgáltató. Ugyanígy nem tartja valószínűnek, hogy a Digi és a Vodafone a közös privát tulajdonos miatt „házasságra lépne”.
Arra a kérdésre nem adott egyértelmű választ, hogy milyen finanszírozással veszik meg a Vodafone 49 százalékát. Azt nem nevezte kizártnak, hogy ez valamilyen hitelkonstrukció révén valósulhat meg.
A forint szenvedése ellen ott a költségvetés, de jönnek új hitelprogramok
Kifejezetten hektikus az árfolyammozgás, nem érdemes egy-egy napra figyelni. Ha a dollár erősödik, akkor az a forintnak is árt – fejtette ki Gulyás Gergely a véleményét a forintárfolyam gyengüléséről. A miniszter szerint a legfontosabb az, hogy ne legyen ilyen változékony a forint-euró kurzusa, hogy tartható legyen a költségvetés.
Most 403 és 410 forint közöttire teszi a forint mozgási tartományát. Nemrég 411 felett volt az árfolyam, miután Gulyás Gergely bejelentette, hogy hamarosan megállapodás lehet Brüsszellel, tehát a piacok ezt csak kétkedve fogadják.
Arra a későbbi kérdésre, hogy a költségvetésben a valóságnál jóval kisebb inflációval számoltak azt mondta, hogy ez a Magyar Nemzeti Bank adatain alapszik, mert a pénzromlás elleni küzdelem szerinte a monetáris politika része. Azt az összehasonlítást elutasította, hogy az OMSZ előrejelzéseihez hasonlóan ezek az inflációs becslések is pontatlanok voltak, így szerinte nem kell lemondásra számítani, ahogy erre a vártnál magasabb pénzromlástól szenvedő Egyesült Államokban sem volt példa.
Azt is kijelentette, hogy az új lakások iránti igény kifejezetten magas – bár ezzel az ingatlan szakma egy része nem ért egyet a friss adatok alapján, és arra számítanak, hogy harmadával is csökkenhetnek a lakásárak. De Gulyás elmondta, hogy konkrét hitelprogramokon dolgozik a kormány, hogy a lakáspiaci keresletet támogassák. Részleteket még nem közölt – erre két héten belül kerülhet sor –, de várhatóan olyan hitelprogramól döntenek, amely az alacsony energiaigényű ingatlanok építését, illetve a régi ingatlanok felújítását fogja támogatni.