A Népszava megszerzett egy prezentációt, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) készített, és azt tartalmazza, milyen rendszerben használná fel Magyarország a következő, 2021-2027 közötti uniós finanszírozási időszak operatív programjainak támogatásait. Az új struktúrának - azon túl, hogy Debrecenen kívül a legtöbb nagyvárost hátrányosan érintené - Budapest lenne a legnagyobb kárvallottja.

Ha az Európai Bizottság elfogadná a kormányzati javaslatot, a főváros ebben ciklusban uniós fejlesztési források nélkül maradhat. Összességében a teljes támogatási keret egyötödét kívánja a kormány "területileg meghatározott" támogatásokra fordítani. A felsorolt célterületek között Budapestnek még a környéke sem szerepel.

Kapcsolódó

A térképen olyan turisztikai régiók vannak megjelölve, mint a Balaton, a Duna-kanyar, a Fertő-tó vidéke, a Felső-Tisza és Tokaj, illetve a Hortobágy és Debrecen. A kormány közeli érdekeltségek, a Mészáros Lőrinc birodalmához tartozó cégek jelentős beruházásokat folytatnak a Balatonnál és Tokaj környékén - emlékeztet a Népszava.

Debrecen az ország egyik legfejlettebb városa, amely az egyetemnek, az oda települő BMW-gyárnak, a reptérnek és az eddig kapott állami pénzeknek köszönhetően - akár a területi logikájú uniós támogatásokból a kormányterv szerint teljesen kimaradó Nyugat-Magyarországhoz képest is - kevésbé szorul fejlesztésekre, mint az ország más térségei.

Reagált az ITM

A kormány semmiféle döntést nem hozott a következő uniós pénzügyi ciklus forrásainak felhasználásáról, leginkább azért, mert a 2021-2027-es közös költségvetésről még nincs megállapodás, az Európai Bizottság és a tagállamok álláspontjai távoliak. Budapest ahogy eddig, a jövőben is a brüsszeli bürokraták által meghatározott keretek között, az általuk megszabott feltételek mentén juthat támogatásokhoz - közölte a cikk megjelenése után az ITM.

A Magyarországnak járó forrásokat éppen Brüsszel akarja elvenni a kohéziós alap tervezett, igazságtalan csökkentésével. A magyar álláspont szerint elfogadhatatlan, hogy a gazdagabb tagállamok a közép-európai országok rovására kapjanak többet a közös költségvetésből.