Csütörtöktől elkezdődött az úgynevezett igazgatási szünet, amely a hazai hivatalok döntő többségében január 6-ig tart. Mindez praktikusan azt jelenti, hogy aki eddig nem intézte el bürokratikus ügyeit, annak erre legközelebb csupán 2023. január 9-én hétfőtől lesz lehetősége.

Az igazgatási szünetről szóló kormányrendelet szerint a kormányzati igazgatási szervekben – bizonyos kivételekkel – az érintett időszakban szünetel a munkavégzés, és ügyfélfogadás sem lesz.

Mivel a kormány rendeletben döntött arról is, hogy a kormányhivatalok és ügyfélkapuk mellett a különleges jogállású szerveknél és az önkormányzatoknál is elrendelhetik az igazgatási szünetet.

Éppen ezért arra nagy eséllyel szintén számítani lehet, hogy 2022. december 22-től 2023. január 6-ig leállnak az önkormányzati ügyintézések is. Erről érdemes a helyi fórumokon tájékozódni.

A most kezdődő igazgatási szünet hírét még egy szeptember végi kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal együtt, hogy a kormány meghosszabbítja az iskolákban a téli szünetet, amely így hivatalosan szintén december 22-től január 8-ig fog tartani.

A téli szünet és a hivatali igazgatási szünet célja egyaránt a spórolás, az elszálló rezsiköltségek kompenzálása.

Lesznek hivatali kiskapuk, szó szerint

Ugyan december 22. és január 6. között a legtöbb hivatali ügyfélszolgálat zárva tart, a halaszthatatlan közfeladatokat és hatósági teendőket ellátják a kormányhivatalok. Illetve országszerte 60 kijelölt kormányablak és a Központi Okmányiroda is korlátozott nyitvatartással fogadja az ügyfeleket a szünetben.

A szünet idején is működő kormányablakok nyitva tartása a két ünnep között országosan egységes lesz:

  • hétfőtől csütörtökig 8 és 16 óra között lehet ügyet intézni;
  • péntekenként: december 23-án, december 30-án és január 6-án minden kormányablak és okmányiroda zárva tart.

A Miniszterelnökség arra külön figyelmeztet, hogy az igazgatási szünetben is működő hivatalok helyszíne is eltérhet a megszokottól, ezért erről is mindenképpen érdemes előzetesen tájékozódni az adott megyei kormányhivatalok honlapjain.

Hogy addig is haladjanak az ügyek, a különböző kérelmeket elektronikus úton vagy e-papíron bármikor be lehet nyújtani. Az online beérkezett kérelmeket az igazgatási szünetet követően dolgozzák fel a közigazgatás ügyintéző munkatársai.

Az igazgatási szünet ellenére a krízishelyzeteket és az indokolt hatósági ellenőrzéseket változatlanul elvégzik a szakemberek. Ami ide tartozik:

  • a népegészségügy;
  • az áldozatsegítés;
  • a családvédelem;
  • a munkavédelem;
  • az állategészségügy;
  • az élelmiszerbiztonság;
  • a fogyasztóvédelem.

A földhivatalok még később nyitnak újra

A földhivatalokban még január 9-én is szünetel a félfogadás, ugyanis ekkor dolgozzák fel az addig postán vagy elektronikusan beérkezett kérelmeket. Vagyis ez azt jelenti, hogy a földhivatali ügyfélszolgálatok legkorábban január 10-én nyitnak ki.

Miután az igazgatási szünet alatt elektronikusan vagy postán érkező beadványokat az ingatlanügyi hatóság 2023. január 9-én dolgozza fel, így ezeket a tulajdoni lapon is január 9-i dátummal széljegyzi.

Az igazgatási szünettel a december 22-én folyamatban lévő ügyek ügyintézési időtartama, illetve az ügyfelek hiánypótlásra meghatározott határideje is kitolódik, tehát a szünet ideje nem számít bele az ügyintézési határidőkbe.

Mindez általánosságban igaz, nem csupán a földhivatali ügyekre, hogy az igazgatási szünet nem számít bele az egyes intézményeknél zajló ügyek határidejébe.

Igazgatási szünet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál

A közigazgatási szünet a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) ügyfélszolgálati irodáit is érinti. Ugyanakkor a megyeszékhelyek központi ügyfélszolgálatai és a fővárosi, kijelölt ügyfélszolgálata december 22. és január 6. között ezekben az időpontokban nyitva tart:

  • 2022. december 23–26.: minden NAV-ügyfélszolgálat egységesen zárva tart;
  • 2022. december 27–29.: 8:30-tól 16:00-ig tart az ügyfélfogadás;
  • 2022. december 30. – 2023. január 1.: minden NAV-ügyfélszolgálat egységesen zárva tart;
  • 2023. január 2–5.: 8:30 – 16:00-ig tart az ügyfélfogadás;
  • 2023. január 6.: minden NAV-ügyfélszolgálat zárva.

Az adóügyek elektronikusan is intézhetők, ezért aki teheti, válassza az elektronikus vagy telefonos megoldásokat – javasolja az adóhivatal. A NAV Infóvonala a 1819-es telefonszámon, a szokásos nyitvatartási időben hívható.

A családon belüli erőszak áldozatait a szünetben is segítik

A családon belüli erőszak áldozatai a december 22. és január 6. közti igazgatási szünetben is felkereshetik az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítő központjait, hétfőtől csütörtökig 8-17 óra között, pénteken pedig 14 óráig.

A segítő szolgáltatás áldozatsegítő vonala a 06-80-225-225-ös számon ebben az időszakban is a nap 24 órájában ingyenesen elérhető marad: a központok munkatársai az ünnepek alatt is a bajbajutottak szolgálatában állnak. További információt pedig IDE kattintva találnak az érintettek.

Az áldozatsegítők ezekben a napokban is együttműködnek a kormányhivatalokkal, a rendőrséggel, valamint a civil partnerekkel. Az ünnepek idején az összehangolt munka, a minél szélesebb körű támogatás azért kiemelkedően fontos, mert egyes bűncselekménytípusok száma megemelkedhet.

Az ügyintézéssel együtt az egész ország leáll

Egyre több munkavállalónál tolódik át a szabadság az újévre, az emberek 19 százaléka pihenéssel tölti a karácsony és újév közötti napokon felül az újév első hetét is – derül ki a Pulzus Napi.hu számára készített felméréséből, amelyet a felnőtt lakosság körében végeztek. Ezzel szemben jóval kevesebben vannak azok, akiknek végig dolgozniuk kell még december utolsó hetében is.

A szabadság és a pihenés vált megszokottá a legtöbb munkavállalónál a karácsony és az újév közötti egy hétben. Idén négy munkanap esik a két ünnep közé, ám ezeken a napokon már csak nagyon kevesen dolgoznak a megszokott munkarendben.

A reprezentatív kutatásban a válaszadók több mint egyharmada, 37 százalékuk nem dolgozik december 24. és január 2. között.

A felnőtt magyar lakosság körében, ezer fő megkérdezésével végzett felmérés eredménye azt jelzi, hogy az emberek 19 százaléka nem áll munkába még január másodikán sem, hanem az év első hetét is pihenéssel tölti. Kevesebben – a válaszadók 18 százaléka – csak az év végén van szabadságon.

Az újév első hetében elsősorban más csak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők töltik szabadságukat: míg a karácsony és újév közti időszakban szabadságon lévők 19 százalékának van felsőfokú végzettsége, addig a január első hetét is pihenéssel töltők közt az arány 23 százalék.

Az ünnepek ugyanakkor többletmunkát és nagyobb munkaerőigényt jelentenek a kereskedelemben,

  • a turizmusban;
  • a vendéglátásban,
  • a rendőröknek, a tűzoltóknak és a mentősöknek,
  • és részben a szociális területeken.

A munkavállalók egy részének ráadásul év végére már elfogy az elrendelhető túlórakerete, így összességében több területen is megnő az igény a kölcsönzött munkaerő iránt, de az időszak jó pénzkereseti lehetőséget jelent az alkalmi jelleggel munkát vállaló diákoknak és nyugdíjasoknak is.