Március végére 29,1 milliárd forintra rúgott a magyar kórházak lejárt és ki nem fizetett számlái miatt halmozódó tartozásállomány. Idén havonta átlagosan csaknem 7 milliárd forinttal nőtt az adósság, januárban mintegy 11 milliárd forint, februárban több mint 3 milliárd, márciusban több mint 6 milliárd forint volt a plusz a Magyar Államkincstár adatai szerint.
A kiugró növekedésre az elektív ellátások visszafogása és járvány miatt egyre növekvő számú, koronavírusos beteg kórházi ellátása mellett került sor.
Az adóssághalmozásban élenjáró a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem 755 illetve 614 milliós havi növekménnyel, a Pécsi Tudományegyetemnek így már 3 milliárdhoz közelít az adóssága, míg a szegedi intézményé épp meghaladja a 2 milliárd forintot. Emellett szokás szerint a nagy ellátási területtel rendelkező megyei kórházakban duzzadt egy hónap alatt százmilliós nagyságrendben az adósság: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kórházban 404 millió forinttal egymilliárd fölé, a Csolnoky Ferenc kórházban 283 millióval 680 millió fölé, a Békés megyei kórházban 325 millióval közel egymilliárdra gyarapodott a lejárt határidejű, kifizetetlen számlák összege.
A márciusi adósságnövekedés – amely elsősorban a költséges Covid-ellátásnak köszönhető – sokadszorra mutat rá az egészségügyi intézményrendszer alulfinanszírozottságára. Az egészségügyi struktúraváltás kapcsán kiemelt figyelmet és erőforrásokat kell fordítani a valós költségekre épülő finanszírozási rendszer kialakítására - kommentálta a friss adatokat lapunk kérdésére a kórházi beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Rásky László elmondta, tagvállalataik visszajelzései szerint a kórházak gyakorlatilag leálltak a számlák kifizetésével. A gazdaság újraindításával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszállító cégeket leginkább a jogos lejárt követeléseik kiegyenlítésével lehet segíteni. A cégek abban reménykednek, hogy erre két-három hónapon belül sor kerül.