Az első magyarországi koronavírusos eset regisztrálása, március 4-e után nem egészen két héttel Kásler Miklós utasítására felfüggesztették a halasztható egészségügyi ellátásokat az országban, hogy a vírus terjedését gerjesztő személyes kontaktusokat a minimálisra csökkentsék. Egy hónappal később a kórházi ágyak felét is "felszabadították", hazaküldték a betegeket, hogy az esetleges koronavírusos rohamban ne állhasson elő a bergamói katasztrófahelyzet, folyosókon fekvő, vagy kórházon kívül maradó ellátatlan betegek tömegeivel.

A nem koronavírussal összefüggő ellátások felfüggesztésekor az egészségügyi vezetés azt hangsúlyozta, hogy csak olyan beavatkozások, ellátások halaszthatók, amelyeknél az időbeli késlekedés nem vezet tartós egészségkárosodáshoz. Ennek ellenére az ellátórendszer megállítását felkavaró hírek övezték, a szakellátás a 65 évnél idősebb orvosok kivonása miatt lényegében szétesett, sok volt a panasz a telefonos konzultációk elérhetetlenségére.

Az orvos-beteg találkozások minimalizálása érdekben leállított ellátások miatt a Magyar Orvosi Kamara láthatatlan áldozatokról írt, hangsúlyozva, hogy a nem koronavírusos betegek ellátása nagyon meglassult, megnehezedett, s az ellátat­lanul maradt vagy késve ellátott betegek egészségkárosodása, esetleges halála a járvány által okozott kárnál akár nagyobb jelentőségű is lehet. A nem koronavírusos betegek ellátásainak ilyen mértékű halasztása nem megengedhető, s az ellátatlan esetek felgyűlése a jár­vány okozta veszélyhelyzet végén, egy kizsigerelt és megtizedelt egészségügynek és társadalomnak, gazdaságnak okoz majd kezelhetetlen gondot.

A rohamszerű ágykiürítéseket kísérő kormányzati kommunikáció szintén azt hangoztatta, hogy csak a kórházi kezelésre nem szoruló betegeket küldik haza, állapotukat kezelőorvos, vagy egy grémium ítéli meg és csakis orvosszakmai döntés születhet. Az akciót felháborodás, értetlenség és tragikus események kísérték, majd a napokban az arra utasítást adó, egészségügyért is felelős Kásler Miklós miniszter a kezelőorvosokra hárította a lépésért a felelősséget.

Kijelentette, ő soha nem utasította a betegek hazaküldésére a kórházakat, ezekért a döntésekért az orvosoknak kell vállalni a felelősséget. Kásler állítását a MOK határozottan visszautasította. Müller Cecília országos tisztifőorvos pedig több alkalommal is kijelentette az operatív törzs tájékoztatóján, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK) nem érkezett panasz ellátásra szoruló nem covidos betegek hazaküldése miatt.

A Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból ugyanakkor az derül ki, hogy a magyarok negyedének keletkezett egészségügyi problémája a veszélyhelyzet alatt felfüggesztett egészségügyi ellátások miatt.

Nemek szerint vizsgálva az látható, hogy a nőket rosszabbul érintette az ellátás felfüggesztése - több más felmérés bizonyítja, hogy egészségtudatosabbak és gyakrabban fordulnak orvoshoz, mint a férfiak - , mert míg a férfiak 22 százaléka jelzett az ellátás hiányából fakadó egészségügyi gondot, a nők aránya 28 százalékos volt.

Kép: Pulzus

A korcsoportos bontásból kiderül, hogy nem meglepő módon a 60 évek felüliek jártak a legrosszabbul a covidos betegek priorizálása miatt az ellátások halasztásával, e korosztály 30 százaléka jelezte, hogy az elmúlt két és fél hónap nyomot hagyott az egészségén.

Ugyanakkor a középkorúaknak - 40-59 évesek - csak alig ötöde jelzett a felfüggesztett ellátás miatt keletkező egészségügyi problémát, a 18-39 éves korosztályban viszont szintén magas volt - 27 százalék - az egészségügy gondokkal szembesülők aránya.

Kép: Pulzus

A lakosság általános egészségi állapotát, életkilátásait tükröző trend mentén alakul az egészségügyi problémák megjelenése az iskolai végzettségtől függően. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők közül voltak a legtöbben - minden harmadik válaszoló, akiknek egészségügyi gondjaik fakadtak abból, hogy a veszélyhelyzet idején nem jutottak el orvoshoz, míg az érettségizettek és a diplomások közel negyede járt így.

Az ellátás hozzáférhetőségében covidtól függetlenül is hatalmasak az országon belüli különbségek, egyenlőtlenségek, így nem csoda, hogy a településtípusonkénti csoportosításban a községek lakói jártak a legosszabbul, közülük majdnem minden harmadik embernek egészségügyi problémája lett abból, hogy az elmúlt két és fél hónapban nem jutott ellátáshoz, míg a budapestiek negyede járt így. A megyeszékhelyek és az egyéb városi lakosok kicsit több mint ötödének az egészsége bánta az ellátások felfüggesztését.

A 15-20 ezer covidos betegek megmentésére hatalmas erőforrásokat, pénzt (csak eszközbeszerzésre 400 milliárd ment el), kapacitást, eszközöket allokáltunk, miközben a felmérés szerint millióknak kellett lemondani, vagy halasztani a számukra szükséges ellátást, ami miatt a felnőtt magyarok negyedének egészségügyi problémája keletkezett, s miközben - mint az egy minapi konferencián is elhangzott-, többféle krónikus betegséggel élő, egyenként százezres populáció a forráshiány miatt nem jut hozzá a megfelelő terápiához, s miközben több tízezer az elkerülhető halálozások száma évente.

A kórházi ágyfelszabadítás kapcsán azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy miután a koronavírus itthon főként a zárt közösségekben - idősotthon, kórház - terjed, lehet, hogy a kiürítésnek is komoly szerepe volt abban, hogy ilyen alacsony maradt a fertőzöttek száma.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.