A delta vírusvariáns lappangási ideje átlagosan 4 nap. Tehát rövidebb, mint a vadvírusé, vagy mint az alfa (korábbi nevén brit) vírusmutánsé, amelynek átlagosan 6 nap a lappangási ideje.

Fertőzőbb, gyorsabban terjed

Kapcsolódó

A fertőzött személyek vírusürítésének mértéke is sokkal magasabb, ez a két tényező is az oka annak, hogy a delta variáns a korábbi klasszikus vírussal és annak mutációival szemben 60 százalékkal fertőzőképesebb és gyorsabban terjed.

Mások a tünetek

A delta variánsa az eredeti, vuhanitól eltérő tüneteket okozhat, és a tünetei is némiképp módosulhatnak. A delta variánsnál az ízlés- és szaglásvesztés viszonylag ritkább, mint az alfa vírusmutáns okozta fertőzésnél, inkább a légzőszervi, náthaszerű tünetek a jellemzőek.

A korábbi változatokhoz képest a delta variánssal történő fertőzés leggyakrabban

  • fejfájást,
  • torokfájást,
  • orrfolyást,
  • tüsszögést,
  • hőemelkedést,
  • bágyadtságot és levertséget okoz,
  • azonban a láz továbbra is gyakori tünetként jelentkezik.

Az emésztőszervi panaszok: hányinger, hányás, hasmenés is gyakrabban jelentkezhetnek, sőt a hallással kapcsolatos panaszok: fülzúgás, fülcsengés, szédülés sem ritkák.

Jellemző továbbá a szemet érintő irritáció, kipirosodás, duzzanat esetleg váladékozás megjelenése is.

Azoknál a betegeknél alakul ki gyakrabban súlyos, akár életveszélyes állapot, akik valamilyen krónikus alapbetegségben (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség, cukorbetegség, májbetegség, légzőszervi betegség, daganatos betegség) szenvednek.

A delta variáns tünetei miatt könnyen összetéveszthető az allergiával, megbetegedés esetén könnyen tűnhet súlyosabb lefolyású náthának is.

Ha valaki észleli magán a tüneteket, akkor értesítse a háziorvosát és teszteltesse magát, valamint ne menjen közösségbe!

A még beoltatlanok vannak a legnagyobb veszélyben, ezért őket a védőoltás felvételére biztatják - olvasható a központi tájékoztató oldalon.