A járvány negyedik hullámában 17 ezer ember került kórházba, közülük 1800-an szorultak intenzív osztályos kezelésre, mintegy 9500-an nem élték túl a betegséget. A halálozás a 460 ezer fertőzötthöz viszonyítva 2,1 százalékos, szemben a megelőző hullámok közel 4 százalékos arányával - osztotta meg a transzparens adatközlést amúgy teljességgel nélkülöző magyar járványkezelés friss eredményeit Kásler Miklós Emmi-miniszter a nyilvánossággal egy január 9-i rádióinterjúban.

Kásler számai nem jelentenek mást, mint hogy a Coviddal kórházba kerültek 56 százaléka elhunyt, illetve az elhunytak kevesebb mint ötöde jutott el a központi kommunikáció szerint a járványban nagyszerűen helytálló egészségügyi ellátórendszer nagy számbú lélegeztetőgéppel felszerelt intenzív osztályaira.

Sokkoló számok, vizsgálatról még sincs szó

Ha a miniszter szavait, számait komolyan vesszük, akkor érthetetlen, hogy nem indult vizsgálat a példátlan, 56 százalékos kórházi halálozási mutató miatt, illetve annak felderítésére, hogyan történhetett meg, hogy közel 7 ezer elhunyt nem jutott intenzív kezeléshez. Ezekre a számokra azóta sem érkezett semmilyen kormányzati, szakmai reakció.

Ha a miniszter számait komolyan vesszük, akkor azt kell gondolnunk, tömegével haltak meg a fertőzöttek a a Covid-osztályokon. Ami akár igaz is lehet, hiszen a kórházi kommunikáció teljes tiltása dacára azért érkeznek személyes beszámolók az intézményekből, amelyek szerint éppen a nem intenzív Covid-osztályokon voltak zűrösebbek az állapotok a személyzet hiánya miatt. Ahol 40-50 betegre jutott 1-2 nővér, és 1-2 más szakterületről odavezényelt orvos, így kevés esélye volt a súlyosabb állapotba került covidosnak a túlélésre. A tragikus viszonyokat viszont "jótékonyan" elfedte, hogy a betegeket "eldugták olyan kórházi ágyakon, amelyek nem feleltek meg a minimumfeltételeknek", s tény, hogy nem minden olyan beteg jutott el az intenzív osztályokra, akinél ezt az életkilátásai indokolták volna  - fogalmaztak a kórházi osztályokra rálátó forrásaink.

Vagy nem ezek a valós számok?

Egy másik lehetőség, ha nem vesszük komolyan a miniszter számait - szakértők szerint ezeknek nincs is semmilyen realitásuk, minimum a kétszeres a kórházban kezeltek száma, és irreális az intenzívre kerültek száma is - , ami az interjúban elhangzott egyéb közlései miatt is adná magát. Az előbb említett adatok mellett más érdekességek is elhangzottak a rádióinterjúban.

A miniszter szavai szerint lecsengő fázisban vagyunk, nagyon meredeken csökken gyakorlatilag minden paraméter - mondta ezt Kásler Miklós akkor, amikor az akkori adatok éppen hogy az omikron-járvány beindulásáról, a fertőzöttek számának növekedéséről tanúskodtak. A miniszter - bizonyára a körülötte lévő szakértők tájékoztatás alapján - arról is beszélt, hogy január végére rendkívül alacsony lesz az új fertőzöttek száma - a jóslata az éppen soha nem látott rekordra emelkedő új fertőzések tükrében finoman fogalmazva nem tűnik megalapozottnak.

Tájékozatlanság?

Az omikronról beszélve megjegyezte azt is, hogy rendkívül gyorsan terjed, szakirodalmi adatok szerint 2-3 naponta duplázódik a fertőzöttek száma - ez szerencsére nem igaz, a 6-7 naponta való duplázódás is épp elég rohamos terjedést produkál. Ugyancsak meghökkentő, hogy a vírus fertőzőképességét jelző R mutatóról beszélve 1-1,4 százalékra való emelkedést említ, miközben a mutató egy olyan abszolút szám, amely azt jelzi, hogy egy fertőzött hány másik embernek adja át a fertőzést.

Az interjúban elhangzottak teljes tájékozatlanságot tükröznek - mondták az általunk megkérdezett szakértők, akiknek olyan érzésük támadt, mintha a miniszter és az őt felkészítő stáb nem egészen értené, mi is zajlik járványügyben ma valójában. Egy felívelő járványhullám közepette lecsengő fázisról, a fertőzöttek számának minimalizálódásáról beszélni a nyilvánosság előtt, óvatosságra intés, az új hullám felívelésére, a megfertőződés veszélyeire való figyelmeztetés helyett pedig egyszerűen felelőtlenség - hangsúlyozták szakértők lapunknak.