Kötelező Covid-oltás: nagyot változott a magyarok véleménye

Magyarországon is berobbant a koronavírus-járvány ötödik hulláma, az omikron variáns rohamos terjedése nyomán az új fertőzöttek száma egyre újabb csúcsokat dönt, az elmúlt hétvégén 40 ezer új fertőzöttet azonosítottak, közel kétszer annyit, mint egy héttel korábban. A járvány megállításában kitüntetett szerepet játszó Covid-oltásból mára 6 millió 342 ezer magyar kapott legalább egy adagot,  közel 6,1 millióan kaptak két szúrást, a harmadik, emlékeztető oltásra 3,5 millióan vállalkoztak eddig. Az oltási hajlandóság azonban az omikron tarolása közepette sem akar erősödni, alig pár ezerrel nő naponta a legalább egy oltást felvettek száma.

Az Európa-szerte dühöngő újabb hullám nyomán lazítások és korlátozások egyszer vannak jelen a kontinensen. Az EU tagállamok jelentős részében gondolkodnak a lágy kényszerek keményítéséről, hogy az oltási apátiából kizökkentsék a lakosságot, a Covid-oltás általános kötelezővé tételét azonban eddig mindössze egy ország vállalta fel. A sokáig hazánk víruslaborjának tekintett Ausztria februártól általános oltási kötelezettséget ír elő polgárai számára, az oltatlanoknak március közepéig még van idejük felvenni valamelyik készítményt. Csak néhány kivétel van, a szabályokat nem igazán lehet kijátszani, a döntés miatt heves tüntetésekre is sor került.

Csehországban az előző kormány a hatvan év felettieknek és bizonyos szakmák gyakorlóinak tette kötelezővé az oltás felvételét. Az új kormány ellenezte az idősek beoltását, de nem zárta ki, hogy a járvány alakulásától függően egyesek számára kötelező lesz. A kormány várhatóan február végéig jelenti be, hogyan döntött.

Németországban az egészségügyi miniszter a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele mellett érvelt egy lapinterjúban, de döntés még nem született.

Olaszországban az 50 év felettieket, Görögországban a 60 év felettieket bírságolják meg, ha nem oltatják be magukat.

Magyarországon jelenleg nincs szó általános kötelezővé tételről, az oltatlanok azonban többféle korlátozással szembesülnek. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a napokban úgy nyilatkozott, hogy nincs az ország olyan helyzetben, hogy megússza a kötelező oltást, amihez szerinte ehhez egy lépéssel közelebb visz a védettségi igazolvány feltételeinek szigorítása.

A kötelező oltást lakossági elutasítása - omikron ide vagy oda - mindenesetre egyre masszívabb, míg november közepén egy szintén lapunk kezdeményezésére végzett felmérésben 44 százalék utasította el egyértelműen a kötelező oltást, mostanra a Pulzus Kutató már 59 százalékos elutasítást mért a Napi.hu számára végzett közvélemény-kutatásban.

Egyértelműen a kötelező oltás mellett állt a lakosság 41 százaléka, novemberben 39 százalék vélte így, de az akkori felmérésnél további 17 százalék bizonyos munkakörökhöz kötötten elfogadta volna a bevezetését.

A kötelező oltás támogatottsága a januári felmérés eredménye szerint független volt a választoló nemétől, nagyjából ugyanolyan arányban álltak ki mellette, illetve utasították el a nők és a férfiak, mint az átlagos eredmény.

Novemberben kicsit megosztottabbak voltak a nemek szerinti válaszok, míg a teljes elutasításra a férfiak 40 százaléka szavazott, a nők 48 százaléka volt ezen a véleményen.

Korcsoportonként vizsgálva a válaszokat a trend hasonló mint novemberben, vagyis a legfiatalabbak a legkevésbé támogatnák a kötelezővé tételt, és ők utasítják el a legnagyobb arányban azt, míg a legidősebbek éppen fordítva vélekednek, ők lennének a legelfogadóbbak a bevezetésével. A középkorúak körében eléggé kiegyenlítettek a vélemények.

A 18-39 éves korosztályból mindössze 27 százalék tenné kötelezővé a vakcina felvételét, a középkorúak 43 százaléka támogatná a szigort, míg a 60 felettiek 54 százaléka állt ki a kötelező Covid-oltás mellett.

Iskolázottság szerint az alapfokú végzettségűek és az érettségizettek nagyjából azonos arányban, rendre 38 - 39 százalék, tennék kötelezővé a vakcinát, míg a diplomások 52 százaléka vezetné be a kötelező immunizálást.

Az alapfokon iskolázottak és az érettségizettek közel kétharmada utasította el a szigorítást, szemben a diplomások 48 százalékával.

Novemberben is a diplomások voltak elutasítók a legkisebb arányban, de akkor csak mindössze 28 százalékuk mondta, hogy nem tenné kötelezővé a koronavírus elleni oltást.

A novemberi felmérésnél az alapfokon végzettek 49 százaléka, az érettségizettek 43 százaléka volt ezen az állásponton.

A válaszolók lakhelye szerint vizsgálva az eredményt kiderül, hogy a novemberi felméréshez hasonlóan ezúttal is a budapestiek szavaztak legnagyobb arányban a kötelezővé tétel mellett - 54 százalék - , azonban a legkisebb támogatottságot most a megyeszékhelyeken mérték a kutatók  - 35 százalék - , míg novemberben a városokban és községekben élők közül hajlottak a legszerényebb mértékben a további szigorításra.

A kötelezővé tétel ellen a megyeszékhelyek lakosai tiltakoztak a legnagyobb arányban, csaknem kétharmaduk utasította el a lehetőséget. A községi lakosok 63, az egyéb városokban élő válaszolók 61 százaléka, a budapestiek 46 százaléka mondott nemet a kötelező Covid-oltásra.

Novemberben a budapestiek 32 százaléka, a megyeszékhelyeken élők 34 százaléka, az egyéb városi lakosok 49 százaléka, a falusi válaszolók 52 százaléka utasította el a kötelező koronavírus elleni oltás bevezetését.