A helyzet komoly, egy hónapja 40 ággyal kellett bővíteni a meglévő 20 intenzív ágyas kapacitást - kezdte előadását az IME egészségügyi szaklap csütörtöki online konferenciáján Tamás László János, az öt megye elsővonalbeli Covid-ellátására kijelölt győri  Petz Aladár kórház főigazgató főorvosa. A regionális központhoz mintegy 7600 fertőzött intenzív ellátása tartozik. Tamás egyik legnehezebb kihívásként a csaknem fullra járatott hagyományos ellátórendszer izolált működtetését nevezte, ami mellett egy teljesen új járványügyi struktúrát kellett kiépíteni.

Az új járványrészlet a főigazgató szavai szerint lényegében egy új kórház kiépítését jelentette, amihez a meglévő 1500 ágyukból 296 ágyat "tettek félre",  ebből valójában 212 ágyat tudtak koronavírus ellátásra berendezni. Osztályokat, részlegeket kellett kialakítani, mindez nagyon sok építészeti, gépészeti fejlesztéssel, eszközbeszerzéssel járt az elmúlt 10 hónapban, miközben egy teljesen új betegség komplex ellátását is meg kellett tanulni.

Kapcsolódó

Soha nem látott felszerelések mindehol

Ma már a kórház minden bejártnál, a folyosókon a legmodernebb kézfertőtlenítők sorakoznak, sátor, kordonok, ellenőrzőpontok mindenfelé. Az új járványellátó osztályok valamikor egészen más funkcióval működtek. A teljesen különálló részen létrehozott, hatalmas járványügyi ambulancia például, ahol volt, hogy napi 180 beteg fordult meg korábban bőrgyógyászati, pszichiátriai járóbetegellátást szolgált. Van Covid-ultrahang, Covid-fertőtlenítők.

A főigazgató embert próbáló feladatként említette a 40 új intenzív ágy felállítását, ahova az égésplasztikától kezdve a traumatológián keresztül több helyről szereztek intenzív ágyakat.

Minden ötödik munkatársat Covid-ellátásra irányítottak

Mindezzel együtt a belső humán erőforrás átirányítása is a legnehezebb feladatok közé tartozott, a kórház minden ötödik munkatársát, 441 főt állítottak át járványellátásra. Kívülről eddig 45 fő, szakorvos és szakápoló érkezett.

Fekvőellátásban eddig 1250 beteget láttak el a járványügyi részen. A győri kórházban kezelt, elhunyt covidosok zöménél magasvérnyomást, szív- és érrendszeri betegséget diagnosztizáltak kísérőbetegségként.

Míg az első periódusban, 6 hónap alatt 44 pozitív közül 4 beteg halt meg, szeptember 1. és október 19. között 296 pozitív beteg közül 59 beteg hunyt el, vagyis 10 százalékról 20 százalék fölé nőtt a halálozási ráta. Egy 26 -30 ágyas Covid-belosztály életkorfájából kiderül, hogy voltak betegek a 20-30, 30-40, 40-50 éves korosztályban is. Ugyanezen részleg 10-12 százalékos halálozása, máshol is. Az osztályokon fekvő betegek mintegy 8-10 százaléka kerül intenzív kezelésre.

Nagyot romlott az intenzív osztályon a halálozás

Míg a járvány első hat hónapjában az intenzív osztályon 25 betegből 23-at sikerült levenni a lélegeztetőgépről, 2 beteget elvesztettek, a szeptember óta eltelt 7 hetes ciklusban 65 betegből 36-ot tudtak levenni gépről, 29 beteg elhunyt, ami jelentős növekedés és közelíti a 45-50 százalékos halálozást - fogalmazott Tamás László János.

A főigazgató a kórházi fertőzések megelőzését és kezelését is a legnehezebb kihívások közé sorolta. Mint kifejtette, a megoldás érdekében minden ismert módszert, eszközt felhasználtak, ennek eredményeként a mikrobiológiai laboratórium szinte az intézmény legfontosabb részévé vált.

A koronavírus-fertőzés továbbadásával kapcsolatban megjegyezte, sajnos a kórházban sem tartja be mindenki a szabályokat maradéktalanul. Szerinte a kórokozóval egy regionális szintű kórházban nem nagyon tudnak mit kezdeni, mert ott van.

A fertőző forrást kell megtalálnunk, vagyis azokat, akik nem kerülnek vizsgálatra, de 3-4 héttel ezelőtt elvesztettük ezt a lehetőséget, amikor az intézményben kb. 20 százalékos lett a pozitív leletek aránya a PCR-tesztek alapján

- fogalmazott Tamás László János.

Míg országosan 12 százalék átlagosan a pozitív PCR-tesztek aránya, a Petz Aladár kórházban végzett vizsgálatoké szeptember-októberben meghaladta a 20 százalékot, néha a 30 százalékot is elérte.

A kívülről behurcol koronavírus már 4 osztályon megjelent.  Előadásában kifejtette, vírust legnagyobb számban az elektív ellátásra érkező betegek hurcolhatnak be, az akut betegek szűrése ellenére, de a több helyen dolgozó egészségügyi dolgozók között is sok a tünetmentes hordozó. Több száz körül van már a kórházban a pozitív munkatársak száma, de az ellátással összefüggésben szerzett fertőzésé ebből 10 százalék alatti.

Az intenzív osztályos halálozás markáns növekedését a főigazgató kérdésre válaszolva a megnövekedett esetszámmal magyarázta.

Olyan sok beteg lett mindenütt az országban, hogy hozzánk is sokan kerülnek, ráadásul súlyos állapotú, válogatott légzési elégtelenséggel küzdők. Az az igazság, hogy aki súlyos állapotba kerül, annak nagyon kicsi a visszatérési lehetősége

- magyarázta Tamás László János.

Míg tavasszal többen voltak középsúlyos, mint súlyos állapotban, most több a súlyos állapotú beteg, akik rosszabb kondícióban kerülnek kórházba, és intenzív osztályra. Az intenzív osztályok rettenetesen küzdenek - fejtegette a főigazgató. Hozzátette, hogy szemben a tavaszi hullámmal, most a pulmonológia-infektológia-covid-belosztályon is jelentős a halálozás.