A koronavírus-járványt nem a kórházi ágyakkal és a lélegeztetőgépekkel fogjuk legyőzni, hanem a vakcinával és a nyájimmunitással, ám a sikerhez nem elég a hatékony védőoltás és logisztika, az embereknek is meg kell érteni, miért fontos a védőoltás, a szakértőktől pedig minden aggodalomra okot adó kérdésre választ kell kapniuk. Egyelőre ugyanis ott tartunk, hogy egy reprezentatív kutatás szerint a lakosság 50 százalék nem kérne a koronavírus-vakcinából. Míg a világ lakosságának 60 százaléka áll ki az oltások mellett, nálunk 17 százalék ez az arány, a lakosság harmada pedig bizonytalan a kérdésben, s az oltásellenesek mellett jelentős számban látni vakcinaggódókat - vezette be a csütörtök esti Facebook-beszélgetést Constatin Tamás gyermekorvos.

Az előttünk álló kritikus időszakban nagyon fontos a korrekt tájékoztatás, hogy a vakcinaaggódók, a laikusok ne dőljenek be a Facebookon is terjedő kamuvideóknak és téves állítások özönének, amelyek a legnagyobb butaságokat is profin és hihetően tudják tálalni - erősítette meg Jakab Ferenc virológus professzor, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője.

Jakab szerint a köztudatban a vakcina és a gyógyszer fogalma is keveredik. A vakcina a megelőzést, a fertőzés, megbetegedés elkerülését szolgálja, és a végső megoldás egy fertőző betegségre, ám a gyógyszerfejlesztést is folytatni kell, hiszen mindig lesznek olyan személyek, akik valamilyen betegségük, egészségi állapotuk miatt nem olthatók, őket pedig gyógyítani kell, ha megfertőződnek.

Jakab: Nem kell félni a vakcináktól

Az aggódóknak szánt egyik alapüzenet így szól, nagyon régóta élünk együtt a vakcinákkal, számos betegséget legyőztünk velük, nem kell félni tőlük

- Jakab szerint ez a legfontosabb, amit tudni kell. Rengetegen dolgoznak a hatékony, biztonságos vakcinák előállításán, a folyamat hatalmas fejlődésen ment át.

Alapvetően kétféle fejlesztési modell létezik. A hagyományos vakcinafejlesztés inaktivált vagy legyengített vírus vakcinákkal dolgozik, az új generációs vakcinák molekuláris biológiai technikával készülnek. Ezek jól ismert mechanizmusok - tette hozzá a virológus.

A Covid-vakcina fejlesztésnél az elölt vagy inaktivált vírusfejlesztésnél valamilyen kémiai szerrel inaktiválják, elölik a felszíni fehérjét. A vírus így kivált valamilyen immunstimulálást, de fertőzni, betegséget okozni nem tud.

Modern technikák

A modern molekuláris biológiai technikákkal előállított vakcinák 3 fontos csoportba sorolhatók:  fehérje, vagy alegységvakcina, vírusvektor vakcina és RNS-vakcina.

A fehérje- vagy alegységvakcinában csak egy pici fehérjedarab van, ami képes az immunrendszert stimulálni és az antitest választ elindítani. Ezeket a fehérjéket laboratóriumban, molekuláris biológiai technikákkal állítják elő.

A vírusvektor-vakcinánál egy vírus, ami nem feltétlenül emberi vírus, genetikai állományába beépítik azt a fehérjét kódoló genetikai állományát a Covid-vírusnak, ami utána az idegen vírus felszínén megjelenik,  és amikor beadják az embereknek, ugyanúgy generálja az immunválaszt, elindítja az antitest reakciót, de semmiféle betegséget nem képes előidézni. Ezek a vírusvektor-vakcinák nagyon jó hatásfokkal működnek és nagyon jól alkalmazhatók - magyarázta Jakab Ferenc.

A harmadik típus újdonság, a különböző genetikai, vagy nukleinsav alapú, RNS-vakcinák. Ezekkel rengeteg kísérlet folyt már eddig, például a rákkutatásban, ahonnan indult az előállításuk, majd átszűrődött a fertőző  betegségekre is. Ezek a legmodernebb vakcinák, amelyek eddig nem kerültek forgalomba. Megjelenésük orvostörténelmi szempontból is átütő erejű, és gyökeresen megváltoztathatja a fertőző betegségek elleni küzdelmet.

Hónapokon belül válogathatunk majd

Jelen pillanatban körülbelül 60 Covid-vakcina klinikai kipróbálása zajlik, s néhány hónapon belül Jakab szerint eljutunk oda, hogy ha bemegyünk a patikába, kiválaszthatjuk azt a vakcinát, amit szeretnénk alkalmazni.

87 vakcinát preklinikai, humánkísérleteket megelőző, állatkísérletes szakaszban vizsgálnak. Márciusban kezdődött az első humán klinikai vizsgálat vakcinával, mostanra 13 vakcina jutott a fázis hármas szakaszba - mondta a virológus.

Így néz ki a fejlesztési folyamat

A vakcina fejlesztés hosszú folyamata mindig a laboratóriumi előállítással kezdődik, ezt követi a preklinikai szakasz, általában egerekkel és majmokkal. Ha ennek során megfelelően biztonságosnak, mellékhatásmentesnek bizonyul és megfelelő immunválaszt generál, akkor térnek át a három fázisú klinikai vizsgálatokra. Ennek első lépésében néhány önkéntesnek adják be a vakcinát, és figyelik, hogy stimulálja az immunrendszert vagy nem, van-e immunválasz, vagy nincs. Ha pozitív az eredmény, következik a kettes fázis néhány száz önkéntessel, és ugyanazt vizsgálják ekkor is: stimulálja-e az immunrendszert, vagy sem. Egy kiterjesztett második fázisban gyerekeknél és idősebbeknél is ellenőrzik a hatékonyságot. A harmadik fázisban több tízezer önkéntest oltanak be és továbbra is az immunválaszt és a mellékhatásokat vizsgálják. Pozitív eredmény esetén indítható az engedélyeztetés és forgalomba hozatal - részletezte a fejlesztési folyamatot Jakab Ferenc.

Most 13 vakcina van a célegyenesben, látni a fényt az alagút végén, ezek már a fázis hármas vizsgálati szakasz végén járnak.

Az új gyártási technológiát a pandémia miatt elképesztő méretű gyártási kapacitásigény indokolja,  amit nem bírt volna a klasszikus fejlesztési modell. Milliárdos nagyságrendben lesz szükség vakcinára, a nyájimmunitáshoz legalább a népesség ötven százalékát kell beoltani - mondta Constantin Tamás.

Mi táplálja az aggodalmakat?

Véleménye szerint a laikusok körében terjedő aggodalmak részben a vakcinafejlesztéssel kapcsolatos fogalmak kapcsán generálódnak, a genetika, az örökítőanyag, vagy az RNS szavak félelmet keltenek, amiket egy házépítős példával igyekezett eloszlatni.

Egy épülő ház tervrajzát  - ami ez esetben az emberi DNS, az örökítőanyag - a kivitelezés alatt elzárják, éppúgy, ahogy a szervezet is nagyon vigyáz a DNS-re, elzárva tartja. A vakcinát fogjuk fel úgy, mint egy utólagos riasztószerelést. Az RNS vakcinával ugyanis nem tesznek mást, mint egy üzenetet juttatnak a sejtbe. Az üzenettel az immunválaszt kiváló proteinnek az előállítását kérik a sejttől. Ez maga a riasztórendszer, ami megvéd minket a későbbi fertőzésektől.  Ez az üzenet nem fér hozzá a tervrajzhoz, azaz a DNS-hez, az örökítőanyaghoz - hangsúlyozza Constantin Tamás. Az információáramlás mindig egyirányú, mindig a sejtmagból kifelé irányul, az RNS-vakcinával bejuttatott üzenet soha nem kerül interakcióba az emberi DNS-sel, Ez nem génterápia, génmódosítás, hanem az immunválaszt kiváltó üzenet bejuttatása.

Ugyanez történik a fertőzéskor is

A vakcinaaggódóknak érdemes azt is átgondolni, hogy a vakcina bejuttatása nem más, mint a lemásolása annak, ami a normál megfertőződéskor történik. Biztonságos körülmények között imitáljuk a fertőzést, hogy felkészítsük a szervezetet a támadásra - magyarázta Constantin. A vírus örökítőanyagának egy pici részével védekezni tanítjuk az immunrendszert.

Manapság gyakran használunk fehérje, vagy alegység vakcinákat, amelyeket laboratóriumi körülmények között főleg baktériumokban, gombákban elő kell állítani, majd tisztítani, így lesz belőle védőoltás. Az RNS-vakcináknál az egész laboratóriumi procedúrát maga a szervezetünk végzi el, ez egyáltalán nem befolyásolja a genetikai állományunkat, hanem a saját szervezetünket kényszerítjük arra, hogy letermelje ezt a fehérjét, amit aztán kiváltja az immunválaszt. Tehát az RNS vakcina nem genetikai módosítás, nem csipebültetés - szögezte le Jakab Ferenc. Az RNS-vakcina nagyon olcsó, hatékony és gyorsan kiváltja az immunválaszt, mindez pedig azért fontos, mert óriási mennyiségre van szükség belőle.

RNS-vakcinák

Az amerikai Moderna fázis hármas kiértékelési szakaszban lévő RNS-vakcinája 94,5 százalékos hatékonyságú, ami kiemelkedő, hiszen már a 60 százalékos hatékonyság is jónak számít. Hatalmas hátulütője ugyanakkor a hűtési lánc igény, mínusz 70 Celsius-fokon kell tárolni a beadás pillanatáig, bár már eljutottak odáig, hogy 12 órára megszakítható a hűtési lánc, eddig szobahőmérsékleten tárolható a vakcina.

Ugyanezen az elven alapul a Pfizer-BioNTech vakcina, amelynek a fejlesztése szintén a fázis hármas szakasz végén tart, és amelyet a 65 fölött korosztályban is kipróbáltak, akik között szintén 94 százalékban hatékonynak bizonyult.

Vírusvektor vakcinák

Vírusvektor-vakcina az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinája, amelyhez csimpánz adenovírus használtak és amely szintén a fázis hármas szakaszba jutott. Több tízezer 18-70 év közötti önkéntest oltották már be vele, a hatékonysága 90 százalékos, ami szintén kiemelkedő.

Szintén adenovirus alapú az orosz vakcina, amelynél humán adenovírusba építették be a koronavírus gént, már ezzel is eljutottak a hármas fázisig. Tény, hogy a fejlesztések nem olyan transzparens, de se pro, se kontra nem állítható róla semmi, az igazolt hatékonysága 92 százalék, ami szintén kiemelkedő - mondta Jakab.

Adeno vírusvektor-vakcinák közé tartozik egy kínai és egy Johnson and Johnson által fejlesztett vakcina is.

Ha csak a két RNS és a négy vírusvektor vakcinát vesszük számításba, már akkor óriási a kapacitás, de számos vakcinát fejlesztenek még. RNS vakcinából további 13, vírusvektorvakcinából további 10 fejlesztése zajlik.

Alegység vakcina

Az alegységvakcinánál a vírus fehérjéjét termeltetjük meg valamilyen szervezettel, ezt tisztítjuk így lesz belőle vakcina, ebből a típusból 20 projekt van folyamatban. Hátránya relatív drágasága, amikor milliárdszámra kell gyártani. Ilyen a Novavax vakcina.

Inaktivált vagy gyengített vírussal készült vakcina

Utolsóként a virológus a hagyományos, inaktivált vagy gyengített vírussal készült vakcinákat említette, megjegyezve, hogy a mostani tudás szerint a Covid esetében nem biztos, hogy ez a legjobban járható út, de ilyen kínai fejlesztések is vannak, a hatékonyságuk 70 százalékos. Tíz projekt fut, egyes, kettes fázisban. Előnyük a relatív olcsóság és a könnyű szállíthatóság.

Összefoglalásul: most mindenki igyekszik - akár hagyományos, akár modern módszerekkel - hatékony és biztonságos  vakcinákat előállítani. A virológus szerint a gyógyszergyártóknak sem az az érdeke jelenleg, hogy rengeteget keressenek, hanem hogy a járvány véget érjen. Ellenkező esetben komoly világgazdasági károkra lehet számítani.

Megerősítette, ne féljünk a vakcináktól, életet mentenek, betegséget előznek meg, s bízzunk a fejlesztő szakemberekben, ahelyett, hogy fölülünk az álhíreknek, tévhiteknek. A járványügyi intézkedéseket mindenesetre továbbra is be kell tartani, a maszkviselés, a kézmosás, a távolságtartás változatlanul elengedhetetlen - hangsúlyozta Jakab Ferenc.

A hatékony vakcina mellett a következő hónapok kihívása, hogy sikerüljön úgy kommunikálni, hogy a vakcinaaggódók tábora szűküljön, az oltási kampány pedig sikeres legyen - tette hozzá Constantin Tamás.