Nem kellett sok idő hozzá, a MOK realitás-projektjére, amelyben a járványkezelés valós képének leírására kérték az orvosokat, hamar áramlani kezdtek a Covid-ellátásban dolgozók visszajelzései. A MOK honlapjára elsőként a Covid-ellátó osztályokon és ambulanciákon, sürgősségi osztályokon tapasztalt állapotokról készült összefoglaló került fel, mint írják, ezekre hárul most a legnagyobb terhelés.

A visszajelzések pozitívumként említik, hogy a kezdeti időszakkal összehasonlítva védőfelszerelés a legtöbb helyen rendelkezésre áll, ugyanakkor a minőségéről, utánpótlásáról legalábbis vegyesek a jelzések. Kevés az FFP3-as maszk, a "szkafander" alá felvehető ruházat sokszor hiányos - de mindent egybevetve a probléma a korábbinál sokkal kevésbé hangsúlyos.

Kapcsolódó

A dolgozók élelmezését a legtöbb helyen megoldották, újraindult az egészségügyi dolgozók etetését célzó társadalmi kezdeményezés is.

Noha a munka rengeteg és a vége nem igazán látszik, a körülmények sokszor rettenetesek, az orvosok és szakdolgozók legnagyobb része egyelőre töretlen akarattal és hatalmas erőfeszítéseket téve, a rendszer hibáit kompenzálva igyekeznek gyógyítani és segíteni. Ennek egyik legfőbb oka, hogy mégoly sziszifuszinak is tűnő munkájuknak értelmét látják: az ezeken az osztályokon ápolt betegek legjelentősebb része meggyógyul, otthonába távozik.

Ami hiányzik

Lényegesen hosszabb a járványkezelés negatívumainak listája. Tavasz óta nem frissült érdemben a Covid-ellátás magyarországi szintű, könyvben is összefoglalt protokollja. Mint kiderül, az ebben dolgozók persze igyekeznek követni az igen sűrűn, az aktuális tapasztalatok beépítésével módosuló nemzetközi protokollokat, de nagy segítség lenne az ajánlások hivatalos, magyar nyelvű, általánosan érvényes követése és közzététele.

Az átvezényelt dolgozók munkáját támogatná a vizsgálat- és laborrendelés, betegfelvétel, betegnyilvántartási rendszer helyi módjának leirata.

A visszajelzések szerint elkelne a segítség az adminisztrációban, fontos lenne a betegutak tisztázása és az infrastruktúra - öltözők, tisztálkodó, pihenő helyek - fejlesztése.

Komoly hibákról számolnak be a levélírók az eredetileg nem fertőző betegek ellátására szolgáló osztályok, épületek átalakítása kapcsán. Sok helyen messze van a tökéletestől a fertőzött és "tiszta" régiók elválasztása, az izolálás hézagos vagy megkerülhető, a szabályok pontos betartása lehetetlen.

További, a betegbiztonságot veszélyeztető gondot jelent az átláthatóság, betegek megfigyelhetőségének hiánya. A zárt ajtók mögött nem látható egy leszaladó infúzió vagy egy jelezni képtelen, rosszabbodó állapotú beteg csak beöltözve és bemenve észlelhető - az állandó jelenléthez pedig a személyzet létszáma elégtelen. Ezen a gondon segíthetne az ajtóba vágott ablak vagy videórendszer beépítése.

Nincs elég személyzet a biztonságos betegellátáshoz

A legnehezebben kezelhető gondként a személyzet létszámát említik a visszajelzések. Úgy tűnik, az ellátás átstrukturálásával, a halasztható ellátások halasztásával még valamennyi humán erőforrás mozgósítható, de már most sincs, és a járvány súlyosbodásával, a betegszám növekedésével végképp nem lesz elegendő orvos és szakdolgozó. Nincsenek elegen a betegek biztonságos ellátásához, sérül a betegek méltósága, nincs idő a kellő felvilágosításra, megnyugtatásukra, szorongásuk csökkentésére - és ez mindkét oldalt nagyon frusztrálja.

A megbetegedések, a kontakttá válások, a karantén is csökkenti az ellátók létszámát. A MOK szerint e téren időszerű lesz újragondolni az egészségügyi dolgozókra vonatkozó kontakt kezelési és karanténszabályokat általában is - különben elfogynak.

Úgy vélik, nagyobb hangsúlyt kellene kapjon a kórházi kezelést valójában még vagy már nem igénylő betegek által okozott terhelés elkerülése. Több helyről érkező panasz, hogy idős, demens, jellemzően szociális ellátóhelyekről érkező Covid-pozitív betegek akkor is a kórházat terhelik, ha hiányzó vagy minimális tüneteik miatt valójában nem szorulnának kórházi ellátásra. Nehezen kezelhető gondot jelent sokszor a javuló betegek hazaküldése.

Csökkennek a gyógyulási esélyek

A MOK szerint a legtöbb visszajelzés végső üzenete várhatóan az, hogy ha a fertőzések számának emelkedésével újabb és újabb, eredetileg nem erre a célra szánt osztályokat, épületeket, valamint alapvetően nem erre képzett nővéreket és orvosokat kell bevonni a növekvő számú betegek ellátásába, úgy az, erősen kompromisszumos, a gyógyítás minimumfeltételeit felpuhító megoldások mind gyakoribbá válnak.

A gyógyítás minősége, az újabb betegek gyógyulási esélyei folyamatosan csökkennek. Ennek elkerülésére az egyetlen lehetőség a "járványgörbe laposítása", azaz az új fertőzések kialakulásának lassítása a kontaktusok csökkentése, maszkviselés és higiénés szabályok betartása révén.

További részletek itt olvashatók.