A kismamák nagy része alapvetően fiatal egészséges nő, aki ugyanúgy reagál a vírusra, mint a 20-30-as, korai 40-es éveikben lévő emberek többsége. Náluk is el lehet mondani, hogy a fertőzés döntő része tünetmentes vagy minimális tüneteket okozó felsőlégúti fertőzés, amely esetleg néhány napos lázzal jár. Ugyanakkor a kóros terhességi állapotok aránya egyértelműen emelkedik a fertőzés miatt, és gyakrabban tapasztalunk például a vírus által kiváltott terhességi magas vérnyomást vagy úgynevezett toxémiát (praeeclampsia), melyek veszélyt jelenthetnek az anya és a magzat számára is – mondja Tidrenczel Zsolt.

Milyen kockázatokkal járhat a megbetegedés?

A terhesség korai szakaszában bármilyen fertőzés, illetve lázas állapot veszélyes lehet, amely szélsőséges esetben akár vetéléshez is vezethet - ez önmagában nem koronavírus függő. Mindezek mellett azonban elmondható, hogy a koronavírus az anyai állapoton keresztül határozottan megnöveli az első trimeszteri vetélések kockázatát.

A fertőzött kismamák esetében magas a koraszülések aránya

A legújabb kutatások arra utalnak, hogy a koronavírus-fertőzés egyértelműen megnöveli a koraszülés kockázatát. A jelenség oka döntően a kismama vírusfertőzés miatt kialakult súlyos állapota, tüdőgyulladás, légzészavar, keringési problémák, melyek akár az életét is közvetlenül veszélyeztethetik. Másrészt, az anya rossz állapotán keresztül a méhlepény funkciója úgy romolhat, hogy a magzat is veszélybe kerül. A koraszülések döntő része, több mint 90 százaléka így nem spontán beindult koraszülés, hiszen az anya súlyos állapota vagy a magzati veszélyhelyzet miatt az orvos kénytelen idő előtti császármetszést végrehajtani, ami az édesanya jobb túlélési esélyét biztosítja. A magzat szempontjából a koraszülés okozhat problémákat, melyek különösen a korai terhességi kor (30. hét előtt) vagy a kis születési súly esetén jelentkeznek.

Továbbá fontos kiemelni, hogy jelenlegi tudásunk alapján semmi nem utal arra, hogy a koronavírus magzatkárosító hatással bírna: „A vírus elsődlegesen anyai komplikációkat okoz és ezen keresztül jelent veszélyt a terhesség sorsát illetően. Magzati fejlődési rendellenességek nagyobb arányáról semmilyen adat nem szól jelenleg” – hangsúlyozta a szakorvos.

Kik vannak nagyobb veszélynek kitéve?

Várandósság idején a kismamák immunológiai működése megváltozik, ami eleve növelheti az esetleges szövődmények kialakulásának esélyét. Azonban az alapbetegségek, illetve az olyan, részben a terhesség által kialakított betegségek, mint például a toxémia, a cukorbetegség, vagy a magasvérnyomás – amelyek normál terhesség során is plusz kockázatot jelentenek –, fertőzés esetén még nagyobb veszélyt hordoznak. Az anyai életkor, illetve a túlsúly szintén kockázati faktorok lehetnek.

Emellett számolni kell a terhességet kísérő mechanikai tényezőkkel is: a kismama rekeszizma a kisbaba és a terhes méh miatt felnyomódik, így kisebb a tüdőkapacitása, továbbá a várandós anyuka szíve eleve terheltebb a magzat miatt. Ebből a szempontból valóban nagyobb kockázatot hordoz egy terhesség a nem terhes állapothoz képest.

Mit lehet tenni a megelőzés érdekében?

A megelőzés kapcsán ugyanazok az elvek irányadók a várandósok, mint mindenki más számára: odafigyelés, maszkviselés, kézmosás, higiénia, távolságtartás, oltás, szükség esetén karatén.

Amennyire megoldható, ne találkozzunk másokkal és próbáljuk meg elkerülni a fizikai kontaktust, főleg a 28. hét után, amikor fokozott a koraszülés kockázata. Nyilvánvalóan megnehezíti a helyzetet, ha van már gyermek a családban, főleg ha egyikük óvodába, a másik pedig iskolába jár - fejtegeti a szakember.

Mi a teendő fertőzés esetén?

Amennyiben a kismama koronavírus-fertőzés tüneteit tapasztalja magán mindenképpen menjen el Covid tesztre, és bizonyosodjon meg róla, hogy valóban vírus fertőzött-e. Fertőzöttség fennállása esetén ugyanolyan tüneti kezelés szükséges, mint mindenki más esetében: lázcsillapítás, bő folyadék fogyasztás, amennyiben szükséges antibiotikum – ezt általában már a súlyosabb helyzetben adnak. Ha az édesanya állapota romlik, akkor szakorvosi vizsgálat, kórházi felvétel és megfigyelés javasolt. Szintén ezt javasolt, ha a romló anyai állapot mellett a magzat érintettségére utaló tünetek jelentkeznek, például jelentősen lecsökken a magzatmozgás.

Nagyon masszívan kell lázat csillapítani, ugyanúgy, mint a nem terhesek esetében. Ez azért kiemelten fontos, mert a napokig fennálló láz veszélyes lehet a magzatra, éppen ezért minden lázzal járó fertőzés után – így a Covid esetében is - ultrahang követés javasolt, hogy meggyőződjenek arról, hogy a baba rendben van – hívta fel a figyelmet Tidrenczel Zsolt.

Mit kell tudni az oltásról?

A kismamák oltása a 12. hét után lehetséges, egyelőre Pfizer és Moderna vakcinákkal, melyekből két oltás szükséges a megfelelő védettség kialakulásához. Jelenleg az első oltás adható be a terhesség első trimesztere után, a második pedig a szülést követően.

Magát a fertőzést értelemszerűen a várandósok esetében sem védi ki a vakcina. Az oltást követően ők is ugyanúgy reagálnak majd, mint mindenki más: fájdalmat tapasztalnak a végtagjaikban, esetleg lesz egy kis lázuk, de a komoly szövődmények - amik akár koraszülést eredményező sürgős császármetszéshez vezethetnek – jó eséllyel elkerülhetők. Az oltás épp ezeket hivatott kivédeni, hiszen jelen tudásunk szerint az oltás előnyei feltételezhetően meghaladják a potenciális mellékhatások hátrányait – összegezte végül a tudnivalókat.