Nyíri Miklós, a Neumann Labs ügyvezető igazgatója az ATV Híradónak azt mondta, a naponta felfedezett omikron variáns esetek száma továbbra is emelkedik.
„A laboratóriumunkban több olyan vizsgálatsorozatot végeztünk, amikor az összegyűlt pozitív mintákból próbáltuk azt megállapítani, hogy az omikron okozhatta-e a fertőzéseket, vagy sem, és a legutolsó száz mintánál már azt állapítottuk meg, hogy a fertőzések hatvan százalékát az omikron variáns tette ki” – árulta el az igazgató.
Az omikron magyarországi elterjedtségéről a koronavirus.gov.hu mindössze ennyit ír:
Az omikron vírusvariáns Magyarországon is terjed.
A november végén, először Dél-Afrikában azonosított, majd villámgyorsan terjedő variánsról egyre gyűlnek az információk.
Jakab Ferenc professzor, a Nemzeti Virológiai Laboratórium vezetője az elmúlt hetekben számítógépes szimulációk segítségével is vizsgálta, hogy miért lehet ennyivel fertőzőképesebb az omikron.
Az már biztos, hogy az omikron sokkal gyorsabban és könnyebben terjed, a terjedési sebessége meghaladja az idáig domináns delta variánsét. Ezzel párhuzamosan a klinikai tünetek súlyossági foka is kezd körvonalazódni. Ami mindenképpen kedvező hír: az eddigi adatokból az látszik, hogy várhatóan sokkal többen fogják átvészelni a megfertőződést egy enyhébb otthoni betegséggel
– foglalta össze a Telexnek a nemzetközi kutatások eddigi legfőbb tanulságát.
Bár az omikron tüskefehérjéi a korábbi variánsokéhoz képest hatékonyabban tudják kikerülni a szervezet immunválaszát, a vírus a tüdőben már kevésbé tud szaporodni, amit a karácsonykor publikált állatos modellkísérlet is megerősített.
Bár teljesen biztosat még nem lehet mondani, a jó hír, hogy az omikron elsősorban a felső légúti sejteket érinti, a tüdőszövet sejtjeit kevésbé. Azt reméljük, hogy az omikron esetében kisebb eséllyel fog kialakulni tüdőgyulladás, mint a járvány korábbi hullámaiban, amiket más variánsok okoztak”
– mondta Jakab.
A gyorsabb terjedés miatt sokkal nagyobb fertőzésszámnak azonban így is komoly következményei lehetnek.
A nagy számok törvénye alapján, ha enyhébb tüneteket is okoz, lesznek fogékony fertőzöttek, és ebből összességében több súlyos fertőzés, több intenzív osztályra kerülő beteg és elképzelhető, hogy több halálozás is lehet. Ebben sem lehetünk még biztosak, de az egészségügyi rendszerre gyakorolt hatás várhatóan nem fog csökkenni
– fogalmazott a portálnak a kutató.
A kórházba kerülés kisebb esélyét több kutatás is megerősítette, a mérték azonban minden kutatónál más és más. Az edinburgh-i egyetemen folytatott kutatások szerint az omikronnal megfertőződöttek 60 százalékkal kisebb eséllyel kerülnek kórházba, mint akik a koronavírus delta variánsát kapták el. Az Imperial College London (ICL) némileg más számokra jutott, de a trend náluk is hasonló: az omikronosoknál 15-20 százalékkal kisebb valószínűséggel alakulnak ki sürgősségi ellátást igénylő tünetek. A kórházba kerülés esélye az ő adataik szerint 40 százalékkal alacsonyabb, mint a korábbi variánsoknál.
Hasonlóan eltérőek a vakcinák omikron elleni hatékonyságát vizsgáló elemzések. A Koronavírus vakcináció oldalon ezzel kapcsolatban olvasható legfrissebb információ szerint az amerikai járványügyi hatóság (CDC) szerint két adag mRNS vakcina (Pfizer, Moderna) kb. 35 százalékos védelmet nyújt az omikron variáns ellen, amit az emlékeztető oltás 75 százalékra növelhet. Ezt a dél-afrikai és angliai adatok alapján gondolják így. Az oltás a CDC szerint továbbra is csökkenti a súlyos kimenetel, a kórházba kerülés és a halálozás kockázatát.