A magyar lakosság 36 százaléka legalább egy kutyát tart otthon, ami azt jelenti, hogy közel 3 millió kutya él gazdánál Magyarországon és nem tévedhetünk nagyot, ha nagyjából hasonló számú macskával kalkulálunk. Nem csoda, hogy koronavírus-járvány idején sokakat érdekel, vajon társállataink képesek-e elkapni, vagy továbbadni a kórokozót.  A pécsi virológusok friss Facebook-posztban összegezték, mit tudunk és mit nem e témában.

Egyelőre kevés ismeret áll rendelkezésünkre a háziállatokkal kapcsolatos Covid-19 megbetegedésről - írják a virológusok, azt azonban lényegesnek tartják leszögezni, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a posztban taglalt állatok jelentős vagy akár mérsékelt szerepet játszanának a Covid-19 megbetegedést okozó vírus, a SARS-CoV-2 terjedésében. A rendelkezésre álló adatok alapján rendkívül alacsonynak tartják a kockázatát a Covid-19 háziállatokról emberekre történő átterjedésének.

Kapcsolódó

Az állatok érintettségéről sajnos csak tapasztalati úton történt megfigyelésekkel, illetve célzott laboratóriumi kísérletekkel lehet képet alkotni. Ezek során többek között az alábbi kérdésekre keresték a választ a kutatók. ( A kérdések alatt a válaszok is megtalálhatók.)

Vajon képes a háziállatom elkapni a vírust?

Nagyrészt attól függ milyen állat, de van amelyik sajnos igen. Ennek mértéke azonban nagyon nem mindegy.

Képes vagyok egy beteg háziállattól elkapni a vírust?

Kifejezetten nehéz ezt megfigyelni és bizonyítani, ezért nem tudják. Egyelőre csupán egy haszonállatként tartott nyérc farmon merült fel ennek lehetősége, ám bizonyítást nem nyert. Így egyelőre a legvalószínűbb, hogy nagy tömegben tartott fogékony állattól lehet esélye a fertőződésnek, ám nem kizárható az egyszerűbb eset sem a kutatók szerint.

De mégis mi befolyásolja, hogy elkapja-e az adott állat?

Egy adott élőlény fogékonyságát a vírus belépéséhez szükséges ACE2 receptor emberihez való hasonlósági foka határozza meg. A SARS-CoV-2 egy emberről-emberre terjedő koronavírus, így, ha egy állat receptora nagyon hasonló az emberihez, akkor bizonyos mértékig a vírus képes belépni az adott állat sejtjeibe.

Egy sor tényezőre is szükség van emellett, hogy a vírus szerte a szervezetben meg tudjon jelenni, sokszorozódjon és elérje, valamint felhasználja az ürítésben fontos szerepet játszó légúti vagy bélrendszeri nyálkahártyát.

Fontos a fertőzőképes vírusok ürítésének képessége is.

Mely állatok fogékonyak?

Házikedvencek közül a macskafélék egyértelműen fogékonynak bizonyultak. 50 Covid-19 beteg társállatából, ahol szoros együttélés volt (egy élettér, beltér, stb.) 6 bizonyult PCR pozitívnak.

Az állatkerti fertőzéseknél világszerte több helyen is a beteg gondozó fertőzte meg az állatkert valamely nagymacskáját.

Macskáról emberre történő fertőzést egyelőre nem ismer a tudomány.

Kutyák esetében egyértelműen csupán antitest választ sikerült igazolni, ritka esetben. Ez egyfajta minimális fogékonyságot feltételez, amely valószínűleg nem vezet se vírus ürítéshez, sem pedig megbetegedéshez.

Mégis, mit tehetünk?

A pécsi virológusok az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) javaslatát idézik, mely szerint a Covid-19 betegség miatt az otthoni karanténban lévő betegek korlátozzák az egy háztartásban élő állatokkal való gyakori és szoros interakciókat (állatsimogatást, összebújást, az azonos helyen való alvás, stb.), hasonlóan a háztartás többi tagjához.

Ha lehetséges, a háztartás egy másik nem beteg tagjának ajánlott gondoskodni a háziállatairól, amíg a gazda meggyógyul.

Ebben az esetben is fontos a kézmosás az állatokkal való találkozás előtt és után, vagy bármi más interakció kerülése, ami lehetőséget teremt a vírus átadására.

Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a SARS-CoV-2 egy emberi koronavírus, a fő terjedést az emberről-emberre irány jelenti, így továbbra is ezt kell redukálni a járvány legyőzéséhez. A társállatok érintettsége, ha meg is jelenik, a járvány szempontjából nem jelent hajtóerőt. Ettől függetlenül tiszteljük az állatokat és vigyázzunk rájuk is!

További részletek és egyéb állatok érintettsége a teljes posztban.