Harmadik oltáshoz kötött védettségi? Megadták a választ a magyarok

A Covid-vakcinák megjelenése és a tömeges oltások elkezdése után mintegy félévvel kezdtek megjelenni tanulmányok arról, hogy vakcinánként eltérő ütemben, de a védettség idővel fokozatosan csökken, majd október elején az Európai Gyógyszerügynökség is megerősítette, hogy  4-5-6 hónappal a második adag mRNS vakcina beadás után szükséges egy harmadik dózis felvétele is a megbetegedés, a súlyos állapotok elkerülése érdekében.

Harmadik kör

 A vakcinák nyújtotta védettséget nemcsak az idő koptatja, arra is egyre több a bizonyíték, hogy a november végén először azonosított és azóta rohamtempóban terjedő omikron-variáns is lyukat tör ezen a bástyán. Az első előzetes eredmények szerint a várható klinikai hatáscsökkenés (a súlyos kimenetelek esetén) még nem ismert, de a két oltás semlegesítő hatása nagyon csekély vagy nem kimutatható, viszont három oltás már segíthet megfelelő védelmet kialakítani.

A harmadik oltás felvételét Magyarországon augusztustól tették elérhetővé. Szerdáig a mintegy 6,2 millió legalább egy oltást felvett magyarból  5, 87 millióan a második, 2,8 millióan pedig a harmadik szúrásért is megjelentek, köztük Orbán Viktor is, akit október 17-én oltottak harmadszor, ezúttal Modernával .

Izraelben nyáron, Európa-szerte vált általánossá a harmadik oltás felvétele, izraeli szeptember közepi adatokból már látszott, hogy a booster dózis a fertőzés elleni védelmet  megtízszerezte, a súlyos, kórházi kezelést igénylő lefolyás elleni védelmet pedig hússzorosára növelte.

Október 10-én már arról szóltak a hírek, hogy Izraelben csak 3 oltással érvényes a védettségi igazolást, Franciaországban Emmanuel Macron államfő november elején jelentette be, hogy december 15-től három oltás kell a védettségi dokumentum érvényességéhez a 65 éven felülieknek és a veszélyeztetetteknek. Franciaországban az emlékeztető oltást a Pfizer/BioNTech vakcinájából szeptember óta igényelheti az idősebb korosztály, az 50 és 64 év közöttiek számára december elején nyílt meg a lehetőség a megerősítő adag beadatására.

Ausztriában szeptemberben, Horvátországban októberben indult be kampányszerűen a harmadik oltások beadása.

Magyarországon a múlt heti kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány határozott szándéka, hogy a harmadik oltáshoz kötődjön a minél nagyobb mozgási szabadságot adó oltási igazolás érvényessége. Elmondta azt is, hogy az operatív törzs vizsgálja, hogy a második oltás felvételéhez képest mennyi idő után veszítse érvényét az igazolvány, s rövidesen megfogalmazza javaslatait, s természetesen az oltás alóli mentesség lehetőségét is figyelembe veszik. Gulyás példaként megemlítette, hogy aki két hónapja volt beteg, annak most az orvosok sem javasolják a harmadik oltást.

A vakcina harmadik, megerősítő dózisának felvételére az elmúlt napokban e-mailen kaptak felhívást azok a magyar állampolgárok, akik korábban már kaptak két oltást. A levélben felhívják a figyelmet arra, hogy a korábban kapott védőoltások hatása néhány hónap elteltével gyengül.

Megosztott a lakosság

A védettségi kártya harmadik oltáshoz kötését illetően tökéletesen megosztott a magyar lakosság, a szigorítást a felnőttek alig több mint fele, 54 százaléka támogatja - derül ki a Pulzus Kutató friss, a Napi.hu megbízásából végzett reprezentatív felméréséből.

Nemek szerint vizsgálva az eredményeket kiderül, hogy a férfiak nagyobb arányban támogatják a szigorítást, 61 százalékuk áll ki amellett, hogy a kártya érvényességét a harmadik oltáshoz kössék, szemben a nők 48 százalékos arányával.

S míg a férfiak 39 százaléka elutasítanál ezt a fajta korlátozást, a nők közül minden második nem támogatja az ötletet.

Korcsoportonként egyértelműen látható, hogy a korral együtt nő a védettségi kártya és a harmadik oltás összekapcsolásának támogatottsága. Legnagyobb arányban a 60 pluszosok állnak ki az elképzelés mellett, közel kétharmaduk támogatna egy ilyen intézkedést, szemben a 18-39 évesekkel, akiknek csak a 45 százaléka tartja jó ötletnek a korlátozást.

A középkorúak, 40-59 évesek körében átlagos, 54 százalékos az intézkedés támogatottsága.

Ahogy nő a válaszadók iskolázottsága, úgy erősödik az elképzelés támogatottsága. A diplomások az átlagnál lényegesen nagyobb arányban, 70 százalékban helyeslik ezt a megoldást, 30 százalékuk volt elutasító, míg az érettségizettek 60 százaléka ítélne meg pozitívan egy ilyen intézkedést, 40 százaléka pedig nem tudna azonosulni ezzel.

Az alapfokon iskolázottak átlag alatti arányban - 45 százalék - válaszolták, hogy támogatnák az ötletet, 54 százalékuk pedig elutasító választ adott. .

Településnagyság szerint is szignifikáns eltérést mutatnak az eredmények. Az intézkedés bevezetése a budapestiek körében élvezi a legnagyobb, 70 százalékos  támogatottságot, a megyeszékhelyen élők közel 60 százalékban, az egyéb városok lakosai mintegy 50 százalékban, a községekben élők 46 százalékban állnak ki mellette.

A községben élők közel fele-fel arányban támogatnák, illetve utasítanák el a tervet, míg a budapestieknek csak a 30 százaléka volt elutasító állásponton.l