Ausztriában lassan, óvatosan és fokozatosan kezdték el feloldani a Covid-19 járvány megfékezése érdekében hozott korlátozó intézkedéseket. Húsvétot követően először a kisebb üzletek nyithattak ki újra, s az iskolákban is május folyamán szigorú korlátozások mellett, több fokozatban indulhat újra az élet hosszú idő után.

A május elsejei hosszú hétvégét követően először az érettségiző és végzős osztályok tértek vissza a padokba, majd szigorú korlátozások mellett kéthetes csúsztatásokkal a többi tanulót is visszaengedik az iskolákba. Eközben húsvét után a nem alapvető cikkeket árusító boltok egy része már kinyithatott, igaz, közben bevezették a kötelező maszkhasználatot is. Május elsejét követően ismét látogathatók a bevásárlóközpontok is.

Kapcsolódó

Magyarországon szintén feloldottak vidéken bizonyos korlátozásokat, ez volt az első ilyen lépés a magyar kormány részéről a szigorú intézkedések bevezetése óta. A két ország intézkedései közötti hasonlóságokat és különbségeket az alábbi, az Indexen megjelent cikk elég jól összehasonlítja. Ez alapján látszik, hogy a két ország időben elcsúsztatva nagyjából azonos intézkedéseket hozott meg a járvány megfékezésére, így akár az is indokoltnak tűnhet, hogy az egyidőben meghozott korlátozásokra tekintettel az osztrák feloldások bejelentését majd egy hónappal követően a magyar kormány is hasonló intézkedéseket hozzon.

Nehéz az összehasonlítás

Hogy mennyire sikerült a járványt megfékezni a két országban, azt a hivatalos statisztikák alapján meglehetősen nehéz összehasonlítani.

Míg Ausztriában a hivatalos adatok szerint a járvány kezdete óta 15 650 esetet regisztráltak összesen, addig Magyarországon ez a szám (május 5-ei adatok alapján) mindössze 3065. Ugyanakkor mivel Ausztriában arányaiban több a már gyógyult eset, ezért az aktív esetek száma a szomszédos országban már alacsonyabb a magyarországinál, 1582 szemben a magyar 1993-mal. A regisztrált esetszámban a nagy eltérést vélhetően a végrehajtott tesztek száma (esetleg annak minősége okozza). Míg Ausztriában eddig a Szociális és Egészségügyi Minisztérium adatai szerint valamivel több, mint 279 ezer tesztet végeztek el, addig Magyarországon ez a szám valamivel 86 ezer alatti.

Ráadásul egy teszt nem teszt alapon a két országban valószínűleg az sem egyezik, hogy hány és milyen pozitív teszt eredménye után jelenik meg valaki a statisztikákban esetként. Mivel a tesztelési protokoll és az elvégzett tesztek száma is különbözik a két országban, ezért az esetszám és a napi regisztrált új esetek száma valószínűleg szintén nem ad összehasonlítható képet a járvány alakulásának megítélésében.

Ennél talán az mutathatja világosabban, hol is tart a járvány az adott országban vagy területen az, hogy hány Covid-19 beteg szorul kórházi ellátásra, illetve hány embert kell intenzív kórházi ellátásban részesíteni. Ez alapján viszont nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon indokolt lehet a korlátozó intézkedések fenntartása továbbra is. Ausztriában Sebastian Kurz osztrák kancellár először április 6-án beszélt arról, hogy a korlátozásokon húsvét után, ha kedvezőek maradnak a folyamatok, enyhítenek. Meg is lehetett az oka az optimizmusra, hiszen a hivatalos adatok szerint a kórházi ellátásra szoruló Covid-19 fertőzöttek száma március 31-én tetőzött az országban 1110 főnél, s addigra már egy hete csak stagnált, illetve enyhén csökkent ez a szám.

Ausztriában már csökkennek a számok

Azóta igazolódott, hogy Ausztriában egyelőre valóban lecsengőben van a járvány első hulláma. Az aktív esetek száma a hivatalos statisztikákban folyamatosan csökkent az április 2-án mért 9322-es csúcs óta a korábban említett 1582 fős szintre. Ennél is fontosabb, hogy eközben a kórházban ápolt Covid-19 fertőzöttek száma is folyamatos csökkenést mutat. Április 15-ét követően esett tartósan ezer fő alá, s mostanra 418 főre zsugorodott ez a szám. Az intenzív ellátásra szorulók számának alakulása egy hetes késéssel követte a trendet, április 8-án volt a csúcson, akkor 267 intenzív ágyat foglaltak el a koronavírusos betegek, mára ez 104-re esett vissza.

Ami látványos az osztrák statisztikákban, hogy a korlátozó intézkedések valóban lelassították a járványt és ez 2-3 hetes csúsztatással megjelent a statisztikákban is. Hogy pontosan melyik intézkedés, illetve ezek együttesen hozták-e meg a kívánt eredményt, egyelőre nem tudni és nehezen mérhető. A gyerekek utoljára március 13-án jártak iskolába, a bárok és éttermek 16-án és 17-én még délután 3-ig kinyithattak, később már egyáltalán nem. Március 20-tól rendelték el a munkavállalók tömeges átállítását otthoni munkavégzésre. Egy biztos, ha a kórházi eseteket nézzük, akkor azokban a tetőzés március 31-én következett be, 17 nappal az utolsó iskolanap, 12 nappal az éttermek és bárok végleges bezárása és 11 nappal az általános home office előírásának életbe lépése után.

A német Robert Koch Institut közlése szerint a Covid-19 esetében az átlagos lappangási idő 5-6 nap, tehát ennyi idő telik el a fertőzés és a megbetegedés között. Szintén az ő általuk említett tanulmányok szerint a kórházi ellátásba kerülő betegeket átlagosan 4-5 nappal a betegség kezdete után veszik fel az intézményekbe. Ezt figyelembe véve teljesen reális a kép, amely szerint időben 2-3 héttel az intézkedések életbe lépését követően érezni annak hatását a statisztikákban.

Bármely lépés is vezetett ahhoz, hogy az aktív fertőzöttek és a kórházi ellátásra szoruló betegek számának görbéjét sikerült a kezdeti exponenciális megugrásból megfordítani, a lényeg az, hogy az intézkedések hatása jól látható az osztrák statisztikákon. De nem csak ez, hanem az is látszik, hogy a korlátozások feloldását és annak menetrendjét, ha erősen feltételes módban is, csak akkor jelentették be, amikor már látszott a kórházi esetek számának csökkenése. Az első enyhítő lépés pedig akkor történt, amikor az intenzív betegek száma már megindult lefelé.

Nagyon mások a magyar adatok

Ehhez képest a magyar statisztikák egészen más képet mutatnak. Nem tudjuk, hogy a kormány által közölt statisztikákban a lélegeztetőgépeken lévő betegek száma mennyire összehasonlítható az osztrák számokban szereplő, intenzív ellátásban lévő betegek számával. Ha ugyanazt takarja, akkor azt látjuk, hogy egyelőre Magyarországon jóval kevesebb Covid-19 beteg került eddig lélegeztetőgépre, mint Ausztriában. De az is látszik, hogy e mellett Magyarországon sokkal alacsonyabb a kórházi esetekhez képest is a lélegeztetőgépre kerülő betegek száma.

Míg az osztrák görbén az aktív esetek számában egy gyors felfutást követően masszív fordulatot látni a korlátozások bevezetését követő második illetve harmadik hétben, addig Magyarországon sem az aktív esetek számában, sem a kórházban ápolt betegek számában nem érhető tetten a pozitív fordulat. Igaz, egyelőre hazánkban a hivatalos adatokban az a meredeken emelkedő szakasz sem látszik, amit Ausztriában lehetett tapasztalni. Egyedül a lélegeztetőgépen lévő betegek száma az, amiben minimális csökkenést lehet felfedezni, de ez is csak amiatt, mert számuk április 21-én 20 fővel megugrott, majd másnap ismét ugyanennyivel visszaesett.

Előbb fordítani kéne, aztán enyhíteni

A nagy különbség tehát az, hogy Ausztriában már volt a járványnak egy berobbanó szakasza, amikor meredeken emelkedett a fertőzöttek és a kórházban ápolt betegek száma, de ezt az utolsó pillanatban sikerült megfogni és visszájára fordítani a folyamatot. Magyarországon viszont a berobbanó szakaszt eddig sikerült elkerülni, viszont az osztrákhoz hasonló pozitív fordulatot sem sikerült elérni. Ezt a különbséget okozhatja a meghozott intézkedések szigorúsága, például többek között az, hogy a nem alapvető szükségleteket kielégítő üzleteket március közepén végül bezáratták Ausztriában, míg Magyarországon korlátozott ideig nyitva tarthattak továbbra is. De lehet, hogy a tömegesebb és hatékonyabb tesztelés és kontakt-kutatás miatt volt sikeresebb eddig az osztrák modell (tendenciáját és nem abszolút számait tekintve).

Egy azonban biztos, hogy a magyar statisztikákban nem felfedezhető az a pozitív fordulat, amit osztrákok fel tudtak mutatni az újranyitás előtt. Ez pedig a kórházban ápolt koronavírusos betegek, illetve az aktív esetek számának csökkenése.