A szerda este megjelent, csütörtöktől hatályos kormányrendelet értelmében a munkáltatók és a munkavállalók a munka törvénykönyvétől eltérően állapodhatnak meg a távmunkáról.
Így a veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltatók és a munkavállalók a Munka törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól eltérően is megállapodhatnak, ami mindkét fél érdekeinek érvényesülését segíti. E rendelkezés számos könnyítésre teremt lehetőséget, így a munkavégzés helye szabadon választhatóvá válik, a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.
A munkáltató távmunkavégzés esetén - igazolás nélkül - költségtérítés formájában hozzájárulhat a munkavállaló kiadásaihoz: ennek mértéke havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százaléka lehet (ez idén havi 16,1 ezer forintot jelent).
A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, a munkavállalónak pedig ezek teljesülésére figyelemmel kell megválasztania a munkavégzés helyét.
A cégeknek érdemes a távmunka mellett dönteniük, ha tevékenységi köreik, működési sajátosságaik ezt lehetővé teszik, és az átállás nem gátolja munkavállalóikat feladataik teljes értékű elvégzésében - mondta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Szavai szerint a kabinet célja, hogy minél korszerűbb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási formák terjedését. A koronavírus-járvány első hullámának tapasztalatai szerint a távmunka sok területen bevált, egyaránt előnyös a vállalkozások és a foglalkoztatottak számára.