A magyar kormány azzal számol, hogy 2022 őszétől már a debreceni vakcinagyárban készítik a koronavírus elleni vakcinákat. A korábbi bejelentés szerint már 2017 óta tervezik a gyár megépítését.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter május végén arról beszélt, hogy az üzem alkalmas lesz a kínai Sinopharm-oltás előállítására, vagyis elölt vírusból fognak Covid elleni oltóanyagot készíteni. Majd a múlt héten arról beszélt, hogy elvi megállapodás született Oroszországgal arról, hogy a debreceni üzemben az orosz - egy vektorvírus-alapú vakcinát - a Szputnyik V-t is lehet majd gyártani. Ez meglepő információ, eddig nem verte nagydobra a kormány, hogy két különböző technológiával akar oltóanyagot csinálni, ráadásul a gyógyszeriparban lecsapni egy olyan licencre, amelyre komoly piaci igény ígérkezik, elismerésre méltó húzásnak számít - írta a portál.

Kapcsolódó

Magyarországot a vakcinagyártási hagyományok az elöltvírus-alapú oltóanyaggyártáshoz kötik, a jelenlegi egyetlen hazai gyártó, a Fluart is ilyen technológiával gyártja az influenza elleni vakcinát. Nem lehet pontosan tudni, hogy ez játszott-e nagyobb szerepet az elöltvírus-alapú gyártás választásában, vagy a Sinopharmmal kötött üzleti megállapodás - mondta Letoha Tamás szegedi kutatóorvos az Index.hu-nak.

Az inaktiváltvírus alapú oltóanyag előállítása viszonylag egyszerű, ugyanakkor magas biológiai biztonsági fokozatú infrastruktúrát igényel. Humánvese-hámsejtvonalban szaporítják a koronavírust, a megfelelő számban felszaporított vírusrészecskék szaporodóképességét a kutatók kémiai úton kikapcsolják, azaz inaktiválják a vírust. A vírus antigénjei viszont megmaradnak, s különböző tisztítási fázisok után, a vakcinán keresztül a szervezetbe jutva kiváltják az immunválaszt, beépülnek az immunmemóriába arra az esetre, ha élesben „támadna” a vírus.

Letoha Tamás szerint az, hogy a Szputnyik V-t is gyártják majd Debrecenben, nagy előrelépés, ugyanis ez egy második generációs, vagyis modernebb technológia. „A technológia a vektorvírusok használatán alapszik, itt kell a megbetegítő- és szaporodóképességétől megfosztott két adenovírustörzs (ad5, ad26), amelyekbe be kell csempészni a koronavírus tüskefehérjéjének a génjét. Ezek a szervezet sejtjeibe jutva elindítják a tüskefehérje termelését, így kiváltva a koronavírusra specifikus immunválaszt. Az adenovírus szaporítása során vigyázni kell, hogy a szaporodóképességet ne nyerje vissza a vírus.

Az igazán komoly kihívás az mRNS-alapú oltóanyag előállítása lenne, ahhoz sokéves, összetett tapasztalat, magas szintű minőségbiztosítás és támogató iparjogvédelmi háttér szükséges – magyarázta Letoha Tamás.

Ez a nagyfiúk játéka. Sokan nem tudják, de az ilyen fejlesztések, mint az mRNS-technológia, betonbiztosan körbe vannak bástyázva ipari jogvédelmi oltalmakkal, csaknem lehetetlen hozzájuk férni. Erre a piacra még a legnagyobb magyar gyártó, a Richter sem tudna betörni, olyan szabadalmi aknákat helyeztek el benne - véli a szegedi kutatóorvos.