A magyarok elsöprő többsége (93 százaléka) arra számít, hogy súlyosak lesznek a a koronavírus és az óvintézkedések által okozott gazdasági károk Magyarországon. Ebben ráadásul a Fidesz szavazói borúlátóbbak az átlagnál (94 százalék), és az MSZP (76 százalék) vagy a Jobbik (90 százalék) szavazóinál is - derült ki a Publicus Intézetnek a Népszava számára április 14-18. között készített felméréséből.

A megkérdezettek háromnegyede ezzel együtt is azt vallja: meg kell próbálni megakadályozni a vírus terjedését még akkor is, ha ez nagyon sok kellemetlenséget okoz. E gondolkodásban az elmúlt egy hónap alatt sem történt változás: márciusban az emberek 76, áprilisban 75 százaléka vélekedett így. Abban nagy a megosztottság, hogy mi okozza Magyarország számára a nagyobb kárt: ha sok ember súlyosan megbetegszik és meghal a járványban, vagy ha a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy és sok ember kerül nehéz helyzetbe. A megkérdezettek hajszálnyival többen (44 százalék) az előbbi forgatókönyvet látják rosszabbnak, az utóbbit 41 százalékuk véli nagyobb társadalmi kárnak.

Kapcsolódó

Kényszerszabadságok, elbocsátások

A többség még mindig arra számít, hogy a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések még legalább két-három hónapig kitartanak, azonban ma már kevesebben gondolják ezt (58 százalék), mint márciusban (66 százalék). Kicsit többen (10 helyett 13 százalék) számítanak ugyanakkor most arra, hogy akár fél évig is érvényben lesznek még a jelenlegi intézkedések. További korlátozásokat ugyanakkor kevesebben várnak ma már, mint egy hónapja.

A magyar dolgozók majdnem fele ugyanúgy naponta bejár a munkahelyére, mint a koronavírus magyarországi megjelenése és a kijárási korlátozások elrendelése előtt, és csak minden ötödik munkavállaló dolgozik teljesen otthonról. A felmérés szerint a dolgozók negyede nem volt ilyen szerencsés: 13 százalékuk kényszerszabadságon van a járvány miatt, 12 százalékuk pedig elvesztette munkáját a korlátozó intézkedések bevezetése óta. A munkanélküliség legsúlyosabban a csak érettségivel rendelkezőket érinti: közülük minden ötödik dolgozót elbocsátották a járvány kezdete óta.

Többet dolgoznak a nők

A legtöbb kényszerpihenőn lévő munkavállaló a turizmusban, vendéglátásban és a rendezvényszervezésben dolgozik (30 százalék), ebben az ágazatban minden tizedik dolgozó elvesztette már a munkáját. Az otthoni munkavégzés lehetőségével a legnagyobb arányban az oktatásban dolgozók tudnak/kénytelenek élni: így vészeli át a vírust ezen a területen a munkavállalók fele, harmaduk azonban még most is mindennap vagy időnként bejár dolgozni.

A korlátozó intézkedések bevezetése óta leginkább a nők munkaterhelése nőtt meg: minden negyedik nő erre panaszkodott, miközben csak minden tizedik férfinak hozott extraterhelést a járvány. Ennek oka valószínűleg az egyenlőtlen otthoni munkamegosztás áll, a házi munka, a gyermeknevelés, az idősebb vagy beteg családtagok gondozásának java része még mindig a nőkre hárul - írták az elemzők.