A járvány kifutásának legjobb forgatókönyve az eradikáció, a vírus eltüntetése lenne, ezt azonban idáig csak a fekete himlő kórokozójával sikerült elérni. A lakosság oltottságának függvényében bizonyos területekről el lehetne tüntetni a vírust, a behurcolhatóság azonban akkor is fennáll. Rövid távon inkább az a reális cél, hogy a védőoltásokkal felépítsünk egy olyan védettséget, ami a súlyos lefolyás és a halál ellen megvédi a népesség nagy százalékát, és megtanulunk együtt élni ezzel a vírussal - vázolta a lehetőségeket Oroszi Beatrix. Szerinte belátható időn belül ez elérhető, érdemes érte hajtani, küzdeni, s szerinte ettől karnyújtásniyra vagyunk.

Az oltások hatékonysága ugyanakkor nem 100 százalék, nem is oltható mindenki, és az is előfordul, hogy valakinél nem vált ki védettséget vakcina, ezeknek az embereknek a terápia jelent megoldást, ezért folytatni kell a terápiás gyógyszerek fejlesztését is - tette hozzá Jakab Ferenc. Nagy tévhitnek nevezte, hogy az oltás után eldobhatjuk a maszkot és mindent ugyanúgy folytathatunk. Látunk példát oltás után előforduló fertőződésre és akár oltottan is átadhatjuk a vírust, csak a betegség lefolyása és a tünetek lesznek sokkal enyhébbek, és a vakcina az életveszélyes állapotoktól ment meg - hangsúlyozta Jakab.

A védőoltás nem csodaszer

A védőoltás csak egy az eszközök között, s bár a leghatékonyabb, de nem csodaszer, a maszk, a távolságtartás és a kézmosás pedig továbbra is fontos elem - emelte ki Oroszi Beatrix is.

Oroszi szerint a járványkezelés olyan mint egy verseny, epidemiológusként folyamatosan igyekeznek a láthatatlan vírust láthatóvá tenni, elébe kerülni, megelőzni, hogy még több embert megfertőzzön. A vírus adaptálódik, ezért kell újabb és újabb stratégiákat és vakcinákat fejleszteni, hogy elébe kerüljünk. Loholunk a vírus után, ebben iszonyú kitartónak kell lenni, nem szabad hagyni, hogy kicsússzon a kezeink közül - fogalmazott.  Nem háború ez, hanem versenyfutás az idővel, a terjedéssel.

A vírus megszelídülésének lehetőségét a szakértők egyöntetűen cáfolták, ugyanakkor úgy vélték, hogy ha megtanulunk együtt élni vele, a helyzet megszelídülésének be kell következnie.

Oroszi szerint ne legyünk kishitűek, ez egy cseppfertőzéssel fertőző vírus, nem megállíthatatlan, nem terjed túl gyorsan és nem okoz túl nagy halálozást sem. Azt mondta:

ha 3 dolgot mindenki betartana, felvenné a maszkot, tartaná a távolságot és kezet mosna, akkor a vírus nem tudna terjedni, meg lehetne állítani a járványt.

Ezek az egyszerű intézkedések mégis sokak számára nem betarthatók,  ezért van szükség szigorúbb korlátozásokra. További eszköz a védőoltás, amiből előbb-utóbb sok lesz és egyre újabb technológiák jelennek meg - fűzte hozzá.

Nem vagyunk eszköztelenek, minden eszköz a kezünkben van, hogy megvédjük magunkat és a környezetünket, csak nagyon sok embert kell rávenni, hogy az intézkedéseket betartsa

- mondta Oroszi Beatrix.

A variánsokról úgy vélte, hogy aki megszerzi az alapvédettséget, az a variánsok ellen is segít, és lehetővé teszi a variánskövetést is. Ezek fognak elvezetni a pandémia végéig, de nem az oltások után egyik napról a másikra, sőt nem is egyik hónapról a másikra. Nem sprintre, hanem maratonra kell készülni, erősítette meg már korábban is hangoztatott véleményét a járványügyi szakértő.

AstraZeneca aggodalmak

Constantin az AstraZenecával kapcsolatban kialakult bizalmatlanságra is rákérdezett, amire Jakab Ferenc elmondta, hogy 22 millió dózist adtak be a vakcinából, 37 esetben fordult elő súlyos mellékhatásként vérrögképződési probléma, ami messze nem szignifikáns és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálata sem talált egyértelmű összefüggést az oltás és a vérrögképződés között, azt viszont az EMA ismét kijelentette, hogy az oltás biztonságos és hatékony.

Az oltási reakcióktól nem kell félni, azok az immunrendszer beindulását jelzik, akinél erősebben jelentkeznek, azoknál az ellenanyagszint is magasabb lesz. A reakciókat egyébként is mindig a kockázatokkal összefüggésben érdemes értelmezni - hangsúlyozta a virológus.

Az oltás után 30 napon belül bekövetkező, nem várt eseményeket jelenteni és monitorozni kell, ez alapján mindegyik esetben kivizsgálják, hogy van-e közöttük kapcsolat. Ha találnak ilyet, az oltást le kell állítani, de egyes országok dönthetnek úgy, hogy már a vizsgálat alatt felfüggesztik az alkalmazását - tette hozzá Oroszi Beatrix, megjegyezve, hogy az AstraZeneca esetében az EMA egyértelműen kimondta, hogy nincs kapcsolat az esemény és az oltás között.

Nem dőlhetünk hátra és engedhetjük el a gyeplőt

Zárásként az epidemiológus arra figyelmeztetett, hogy vegyük komolyan azt, hogy hogyan nyitunk. Mindenki szeretne már visszatérni, ez fontos lépés, de nem tehetjük meg, hogy elengedjük a gyeplőt, hátradőlünk és úgy viselkedünk, mintha nem lenne holnap. Csak nagyon óvatosan és fokozatosan szabad nyitni és ébernek kell maradni. Nem szabad belefáradnunk a maszkhordásba, a távolságtartásba és a kézmosásba, mert akkor nem tudjuk majd maximálisan élvezni az oltás előnyeit - fogalmazott a járványügyi szakértő.

Szavai szerint

mindenkinek része van abban, hogy mi lesz holnap. Ha nem tartjuk be a szabályokat és nem tesszük meg, amit mi megtehetünk, akkor sokkal tovább fog tartani a járvány, a veszélyes világ. Amit tenni kell, az nem sok, de következetesen, minden nap meg kell tenni: hordani a maszkot, tartani a távolságot, kezet mosni, és akkor hamarabb fogunk szabadulni.

Jakab Ferenc legfontosabb üzenete az volt, hogy oltani oltani oltani!

A teljes beszélgetés itt látható.