Fölfogtuk, hogy a kormány nem kívánja a tavaszihoz hasonló módon lezárni az országot. De a tavaszi állapot és a mostani helyzet között még nagyon sok fokozat van, ami megléphető lenne anélkül, hogy a szükségesnél nagyobb veszélynek tennék ki a gazdaságot. Például nagy rendezvényeken, focimeccseken már nem kellene tömegeknek közös szotyolázásra, kiabálásra összeverődniük - fogalmazott Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára a napilapnak.

Apasztják a létszámot az átvezénylések, a megbetegedések vagy épp az, ha egy orvos vagy ápoló kontaktszemély lesz, ezért kénytelen otthon maradni. A baj akkora, hogy szerintem záros határidőn belül a kontakttá válás már nem lesz kizáró ok a munkából és enyhe covidos tünetekkel is elvárják majd az egészségügyiektől, hogy menjenek be dolgozni. Egyszerűen azért, mert különben nem lesz, aki ellátja a betegeket - mondta Svéd.

A legnagyobb hiány intenzíves szakápolókból van - ők azok, akik a legsúlyosabb állapotú betegeket képesek monitorozni, ápolni és a váratlan helyzetekben megfelelően reagálni. A baj az, hogy jelenleg még azokban a nagyobb központokban is zajlik a normál, akár elektív, potenciálisan halasztható betegellátás, ahol azokra a covidellátás mellett már nincs elegendő kapacitás.

A helyzet pedig már annyira súlyos, olyan sok a tünetmentes fertőzött, hogy nagy luxus minden egyes nem feltétlenül szükséges orvos-beteg találkozás. Minden ilyen alkalom esély a vírus átadásra, ami aztán tovább apaszthatja a személyzetet.

Bár a semminél jobb, hogy a rendszer telítődésével arányosan fokozatosan nyitják az újabb ellátóhelyeket, ezek az újabb ellátóhelyek nem ugyanolyan feltételeket kínálnak a betegeknek, mint az eredetileg is fertőző betegek kezelésére kialakított és felszerelt intézmények, osztályok.

Ezt a feszültséget egyetlen módon, a járványgörbe laposításával lehetne oldani, hogy mérséklődjön a kórházakba ömlő betegáradat, illetve az intenzív osztályokra csak annyi beteg kerüljön, amennyi naponta el is hagyja azt, szerencsés esetben gyógyultan - mondta a Magyar Orvosi Kamara titkára.