Több utasítást kaptak a napokban a háziorvosok, amire a kamara honlapján közös közleményben reagáltak.

Müller Cecília országos tisztifőorvos azt írta elő számukra, hogy januárban legalább egy hétvégét vállaljanak be önkéntes oltási napként a rendelési időn túl. Aki ezt önként nem vállalja, az akár 5 millió forintos egészségügyi bírságra számíthat. Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter pedig a betegek visszahívására kötelezte a háziorvosokat, miután sokan panaszkodtak a háziorvosok elérhetetlenségére. Utasításba adta azt is, hogy a háziorvosok valamennyi koronavírus-gyanús betegnél végezzenek gyorstesztet arra alkalmas helyen, ami lehetőség szerint a rendelő, vagy a beteg tartózkodási helyén, vagy közös megállapodás alapján bárhol máshol - idézi fel az utasításokat a Hvg.hu

Kapcsolódó

E levelekre reagált a MOK honlapján közleményben a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportja.

Mint írják, "a  praxisok döntő többségében az ősz során megtörtént a nehezen mozgó, vagy más okból a háziorvosi rendelőben történő vakcinációhoz ragaszkodó betegek ismétlő oltása. Ennek és az elmúlt hónap kormányzati oltási akcióinak köszönhetően, akinek oltásra lehet még szüksége, annak oltása a hétvégi oltási lehetőség nélkül is megoldható, ezért a háziorvosi rendszert feleslegesen terhelőnek tartjuk egy kötelezően előírt, munkaidőn kívüli, hétvégi oltási napot általánosan, minden praxisra vonatkozóan elrendelni."

Miután előreláthatóan rendkívül kis számban jelentkeznek csak páciensek egy-egy praxis vonatkozásában, ezért az oltóanyag racionális felhasználása megoldhatatlan, bizonyosan nagy mennyiségű oltóanyagot kellene kidobni felhasználatlanul.

- hívják fel a figyelmet.

Hozzáteszik, hogy a túlmunkát a háziorvosi rendszerben döntően idős korú, nyugdíjkorhatárhoz közeli, vagy azon túli, koruknál fogva is fokozottan veszélyeztetett orvosokra terhelik, akik többségében eddig is derekasan kivették a részüket a pandémiás védekezésből.

A járvány miatti megnövekedett betegforgalom és a nagy számú otthon kezelt Covid beteg miatt a háziorvosok utolsó erőtartalékai is kimerülnek. A kimerültség, kiégettség ilyen mértékénél egyáltalán nem kívánatos extra munkát elrendelni, mert ez a teljesítmény további csökkenéséhez, további pályaelhagyáshoz és megüresedő praxisokhoz fog vezetni, annak minden negatív következményével a betegekre - áll a közleményben.

Nem cáfolják, hogy vannak esetek, amikor a betegpanaszok is jogosak. Az ezzel kapcsolatos általánosításokat azonban visszautasítják.

A háziorvoshiány miatt most sem ritka, hogy egy kolléga lát el akár 3 praxist is, miután jelenleg minden 10. háziorvosi körzet betöltetlen. Ezért is fordulhat elő, hogy sok olyan kolléga akad, akinek minden januári hétvégéje egyben ügyeleti szolgálattal is telik.

Amennyiben általánosított feladatszabással kötelezzük teljesítésre ezen kollégákat, úgy az oltópontok működése és az ügyeleti, mi több a nappali ellátás kerül veszélybe

- figyelmeztetnek a közleményben.

Továbbra is úgy ítéljük meg, hogy – miután az oltásokkal kapcsolatos tennivalók még hónapokig velünk lesznek – szükséges az oltásoknak (és akár a tesztelésnek is) az alapellátástól és szakellátástól függetlenített oltópontokon (és tesztpontokon) történő további működtetése. Ezzel a háziorvosok és a szakrendelők is vissza tudnának térni elmaradt szűrési gondozási feladataikhoz, melyek elmaradása szintén jogos lakossági panaszokat generál. Egyben a mentőszolgálat is jelentősen felszabadulhatna a tesztelési feladatok alól.

 

A háziorvosok kiemelik, hogy az omikron akár már januárban is óriási betegbeáramlást okozhat, amely főleg az alapellátást fogja terhelni.

 

Ebben a helyzetben hétvégi extra munkavégzést, nem fogadott hívások kötelező visszahívását elrendelni meglehetősen visszás.

 

A praxisok többsége 100 feletti személyes, vagy telefonos ellátást végez minden nap. Álló nap csörög a telefonunk, ezt híváslistáink beküldésével igazoltuk több ízben már az operatív törzsnek - írják.

Véleményük szerint az omikron variáns árnyékában antigén tesztelést elrendelni a beteg tartózkodási helyén nem minősíthető másként, mint az ellátórendszer súlyos veszélyeztetése.

Nem gondoljuk, hogy a döntéshozó célja az volt, hogy háziorvosok tömegesen fertőződjenek meg és essenek ki az ellátásból akkor, mikor soha nem látott mértékű betegszámra kell éppen készülnünk - teszik hozzá..

A csoport a következő javaslatok megfontolását kéri:

  1. Történjen meg az oltási tevékenységnek a háziorvosi rendelőktől és szakrendelőktől történő függetlenítése a járásonként megszervezni javasolt oltó és tesztközpontok létrehozásával, hogy a háziorvosok és szakrendelők visszatérhessenek két éve elmaradt szűrési-gondozási tevékenységükhöz. Ezen járási oltó és tesztközpontok működésébe külön díjazás ellenében bizonyára a háziorvosok is vállalnának szolgálatot szabad kapacitásaik terhére, az alaptevékenységüket nem veszélyeztetve.
  2. Az elrendelt januári oltási tevékenység során az ésszerű vakcina és humánerőforrás gazdálkodás érdekében az elrendelt kötelezettség teljesíthető legyen a praxisközösségek, azonos telephelyen dolgozó háziorvosok, vagy bármilyen más az alapellátás szereplőinek önálló szerveződése révén a megyei kormányhivatalokkal történt egyeztetést követően. A feladat elrendelése így szakmailag is elfogadhatóbb és ésszerűbb, az elrendelés alapvető céljának sérülése nélkül.
  3. Történjen meg a 23/2021. utasítás felülvizsgálata az 1. § „nem fogadott hívásokat mihamarabbi visszahívással, vagy bármilyen érdemi visszajelzéssel kezelni” szövegrész tekintetében, miután az a praxisok döntő többségében technikailag nem biztosítható, továbbá a 2.§ a „beteg tartózkodási helyén, vagy közös megállapodás alapján bárhol máshol” szövegrészt illetően, miután az az omikron variáns árnyékában az ellátó személyzet indokolatlan és felesleges veszélyeztetésével jár.
  4. Miután a háziorvosok minden tevékenysége (így az oltási arányaik, a tesztelési gyakorlatuk, az ellátási számaik) ismert a döntéshozó előtt, így a továbbiakban az általánosító, kötelező feladatrendelések helyett a célzott, a feladatellátásban elmaradó szolgálatok felhívását javasoljuk, akár hatósági bírság kiszabása mellett, melyhez mielőbbi minőségbiztosítási rendszer és szakfelügyelői hálózat bevezetésének kiépítése szükséges, az elvárható szakmai standardokat teljesítő többség védelme érdekében.