A halálozási arányt nézve az új koronavírus ugyan veszélyesebb, mint a szokásos, szezonális influenza, de sokkal kevésbé veszélyes, mint a 2002-ben megjelent SARS koronavírus vagy a MERS koronavírus volt, amelybe átlagosan minden harmadik megfertőződött belehalt. A SARS-Cov-19 fertőzöttek halálozási rátája nagyjából 0,6 százalékos, a tünetes betegeké kb. 1,5 százalék körülire tehető, összességében tehát a Covid-19 egyáltalán nem tartozik a legpusztítóbb betegségek közé, ez egy olyan ellenség, amivel el kellene tudni bánni - fogalmazott a portálnak Oroszi Beatrix epidemiológus orvos, a Semmelweis Egyetem munkatársa.

A problémát sokkal inkább az jelenti, hogy gyorsan és könnyen tud terjedni, ezért nagyon sok embert tud rövid idő alatt megbetegíteni, hiszen szinte mindenki fogékony.

Kapcsolódó

220-szoros kockázat

A mostani súlyos esetek alapján az látható, hogy döntő többségben az idősebb korosztály és a krónikus betegségben szenvedők veszélyeztetettek igazán. A 75 éves nagyszülőnek kb. 220-szor nagyobb a kockázata a súlyos lefolyásra, mint a 27 éves unokájának. Kockázati faktor - életkortól függetlenül - a krónikus alapbetegség, pl. szív- és érrendszeri betegség, nem jól gondozott cukorbetegség, magas vérnyomás és az elhízás.

Az első hullám súlyos lefolyású Covid-19 túlélőiről készült vizsgálati eredmények most jelentek meg, a lombardiai kórházakba kontrollra visszahívottak fele több hónappal a kórházi elbocsátást követően sem tünetmentes. Hosszú ideig fennmaradhat a nehézlégzés, amit a tüdőben található krónikus elváltozások okoznak. Az ilyen betegek könnyen fulladni kezdenek, főleg fizikai aktivitáskor. A késői tünetek között lehetnek szív- és érrendszeri problémák, trombózishajlam, vagy neurológiai zavarok. Viszonylag gyakori maradandó tünetegyüttes a krónikus fáradtság szindróma. Ez mind rontja az életminőséget.

Az érintettek közül nagyon sokan nem is tudtak visszatérni a munkába

- mondta az epidemiológus.

A betegség utóhatásai nemcsak súlyos, hanem enyhébb lefolyású megbetegedés után is előfordulhatnak, de szerencsére csak ritkábban.

A SARS-CoV-2 fertőzés utáni krónikus állapotok az orvostudomány számára is új jelenségek, amikről sokkal többet kell megtudnunk a jövőben.

Nem árt az óvatosság, mert egyáltalán nem biztos, hogy a Covid-19 mindenkinél gyorsan és könnyen átvészelhető betegség. Jobb tehát megelőzni, nem elkapni a fertőzést, még a kis halálozási kockázatúaknál is

- hangsúlyozta Oroszi Beatrix.

Ennél a vírusnál lehet tudni, hogy mielőtt robbanásszerű lesz a terjedés, egy darabig a látens fertőzési láncok dominálnak. Egy-egy kisebb járványkitöréssel azért néha megmutatja magát a vírus, hogy ott van, nem ment el. Ilyen figyelemfelhívó jel volt augusztus elején a pápai góc.

Ha nem sikerül felszámolni a gócos terjedést, robbanásszerű közösségi terjedés jön

Ha a gócos terjedést nem sikerül felszámolni, akkor a következő állomás az országos szintű, robbanásszerű közösségi terjedés. Ez be is következett augusztus utolsó heteiben, aminek az epidemiológus szerint az volt a fő oka, hogy főleg a fiatalok a nyár végén egyre több kontaktust létesítettek, összejöttek gólyatáborok, esküvők, egyéb tömegrendezvények kapcsán, és közben a vírus már olyan szinten felépítette a fertőzési láncait a népességben, hogy amikor ez a kettő időben egybeesett, akkor a járvány berobbant.

Járványmatematikai modellező és epidemiológiai kutatócsapatuk jelezte, hogy augusztus végén az R érték 2 fölött van, ami rendkívül kockázatos. Akkor még az esetszámokban ez nem annyira látszott, de a tendenciák változása és a terjedés előjelei már mutatkoztak. Akkor még sokan hitetlenkedtek, hogy a szakemberek csak riogatnak, de sajnos néhány nap múlva a robbanásszerű terjedés bekövetkezett.

Csapatuk azt is jelezte akkor, hogy ha a fiatalok körében észlelt fokozott terjedést nem sikerül megfékezni, akkor ezt sajnos követni fogja az idősebb korosztályokra való átterjedés. Ezt a jelenséget azóta már tényadatok is alátámasztják - mondta Oroszi Beatrix. Az idősebbekre történő átterjedést pedig néhány héttel követik a kórházi felvételek, a súlyos lefolyású esetek gyakoriságának a növekedése és később a halálozás emelkedése is. Most már sajnos ezt is látjuk napról-napra.

Nem lassult a terjedés, nem értük el a platót

A tesztelés kapacitás-korlátba ütközött, tehát nem a járvány lassulását jelzik a stagnáló esetszámok. Akkor ugyanis a pozitív tesztek arányának állandónak, vagy csökkenőnek kellene lennie, szemben a mostani folyamatosan növekedéssel. Már 10 százalék feletti a pozitivitási arány, miközben a WHO ajánlása szerint az 5 százalék feletti pozitivitási arány a tesztkapacitások elégtelenségét jelzi.

A járványgörbét a laboratóriumi vizsgálattal megerősített napi új esetek száma rajzolja ki, ezekből a vizsgálatokból azonban kevesebb van, mint amennyire szükség volna ahhoz, hogy az új eseteket azonosítani tudjuk. A surveillance rendszerünk tehát elérte a felső határát. Azt gondoljuk, hogy nem lassult érdemben a terjedés, és a platót sem érte el, hanem továbbra is növekvő tendenciát mutat - hangsúlyozta Oroszi Beatrx.

Hazánkban a Covid-19 járványügyi tendenciák egyre kedvezőtlenebbek. Nem szabad levonni azt a téves következtetést az állandósuló napi esetszámokból, hogy hátradőlhetünk, a járvány a platóhoz ért, az R érték 1 körüli, mert ez nem így van. A közösségi terjedés változatlanul gyors, ezért lassítani kell.

Külön kiemelném az egészségügyi dolgozókat: ma még a többségük a fertőzést nem a kórházban, hanem a közösségben kapja el, előfordulhat azonban, hogy a vírust épp ők fogják a fertőzés tünetmentesen zajló időszakában bevinni a kórházakba és ott tovább adni. Tehát a védekezésen nem szabad lazítani!

- fogalmazott az innovációs tárca járványelemző munkacsoportjának vezetője.

A járvány megfékezése nem kis részt rajtunk múlik. Be kell tartani a jó gyakorlatokat, gondolok itt a maszkhasználatra, fizikai távolságtartásra és a személyi higiéniára. Mindenkire szükség van a védekezésben, csak együtt tudjuk csökkenteni a terjedést. Az egyéni védekezésen kívül pedig jó lenne, ha a kontaktuskutatást és a tesztelést sem adnánk fel, mivel ezeken kívül nincs más bizonyítékokon alapuló jó módszer a kezünkben - figyelmeztetett a szakértő.

Védőoltás és igazán hatásos specifikus vírusellenes gyógyszer hiányában nincs sok választásunk. Úgy vélte, hogy ha a tesztelést és kontaktuskutatást, valamint az egyéni védekezést jól csináljuk, akkor megfordítható a trend. Ha nem, előbb-utóbb nem marad más, mint a korlátozó intézkedések és az ország lezárása.

Arra a kérdésre, hogy számításaik szerint  mikor érhetjük el a járványgörbe újabb csúcsát Oroszi Beatrix azt mondta, ez nagyon nagy mértékben rajtunk múlik. Azon, hogy hogyan fogunk reagálni és védekezni.

Amennyiben nem védekezünk, és a terjedést nem sikerül lassítani, elképzelhető, hogy egy nagy őszi-téli járványhullámunk lesz, amit nehéz lesz kezelni.

A cél a görbe laposítása lenne, alacsony napi új esetszámmal, amivel meg tud küzdeni a járványügy és az egészségügyi ellátórendszer. Szerinte nem az a lényeges kérdés, hogy tudjuk-e mikor lesz a görbe csúcsa, hanem az, hogy el tudjuk-e laposítani a járványgörbét. A terjedési sebességet leginkább leíró R értékát egyelőre nem közlik, mert a jelenlegi tesztelési adatokból számolható pozitivitás mellett az miatt nem tükrözné a valós járványügyi helyzetet, és félrevezető volna.

Mit csinálnak jól az osztrákok és a svédek?

A hasonló lakosságszámú és esteszámú Ausztriára kitérve a járványkezelésében lényeges különbségként említette, hogy Ausztria több mint kétszer annyi tesztet végez ezer lakosra számítva, mint Magyarország, és a járvány kezdete óta a járványügyi helyzetnek megfelelően folyamatosan növelte a tesztelési kapacitását. Nálunk sokkal kevesebb a teszt, és a pozitivitási arány több mint duplája az osztrákénak.

A ránézésre hasonló járványgörbe mögött az áll, hogy mi sokkal kevesebb esetet vagyunk képesek felderíteni.

Pedig a tesztelés képezi az alapját az esetek azonosításának, a kontaktuskutatásnak és a fertőzési láncok megszakításának. A mostani járvány kontrollálásának a nagy kihívása az, hogy mennyire sikerül átvinni a köztudatba azt, hogy a tünetmentesen is fertőzhetnek már az emberek. Ezért kell a Covid-19 betegek szoros kontaktjait időben azonosítani és karanténba helyezni, még azelőtt, hogy továbbadnák a fertőzést másoknak.

Mindemellett kulcsfontosságú az emberek viselkedése. Az, hogy valaki megfertőz-e másokat, nem a tesztelésen múlik - jegyezte meg a szakértő.

Három szabályt kell betartani ahhoz, hogy a terjedést az egyéni védekezéssel olyan szintre szorítsuk vissza, amivel a tesztelés és a kontaktuskutatás is tud mit kezdeni. Ezek a maszkhasználat, a legalább 1,5 méter fizikai távolságtartás, és a fizikai kontaktusszám csökkentés (pl. csoportosulások, tömegrendezvények korlátozása).

A 2. hullámra  svédek is kiszélesítették a tesztelést és a kontaktuskutatást. Oroszi Beatrix a svéd modell tanulságát úgy foglalta össze, hogy bár enyhébb intézkedéseket hoztak, ám azokat folyamatosan, hosszú ideig fenntartják, még akkor is, ha a járvány terjedése lassul és a napi új esetszámok csökkennek, és ezzel egyelőre a második járványhullám kezelésében sikeresnek bizonyulnak.