Az oltási hajlandóságot a 2020. november 30-ával kezdődő héttől méri a KSH és azóta jelentős a növekedés. Míg a felmérés első hetében a válaszadók kevesebb, mint 15 százaléka volt biztos benne, hogy beoltatná magát, a mérés tizenhetedik hetében (a 2021. március 22-ével kezdődő héten) már a megkérdezettek közel 56 százaléka (beleszámítva azokat is, akik már meg is kapták, legalább az első oltást).
Ez utóbbi héten a válaszadók 20 százaléka volt elutasító az oltással kapcsolatban, szemben az első héten mért 36 százalékkal. Az oltási hajlandóság javulásában minden bizonnyal szerepet játszik a tájékoztatás erősödése, valamint az oltási program előrehaladása.
Bizonytalan az oltás felében 19 százalék, nem válaszolt a megkérdezettek 5 százaléka, összességében a lakosság közel 45 százaléka még mindig nem, vagy csak talán élne az oltás lehetőségéve.
A heti összehasonlítás is a hajlandóság erősödését mutatja március negyedik hetében. A mérés kezdetéhez képest a 3,7-szeres az emelkedés. Az előző héthez képest, amikor a megkérdezettek 52 százaléka mondta, hogy biztosan beoltatná magát, a 17. hétre 56 százalékra nőtt az arányuk.
A bizonytalanok aránya ugyan egyre csökken, viszont továbbra is jelentékeny..
Az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja. A megkérdezettek 86 százalékát a járvány súlyossága, a megbetegedések, halálozások száma, 80 százalékát az oltással kapcsolatosan a sajtóban, médiában megjelenő hírek, 78 százalékát a kormányzati kommunikáció, 67 százalékát pedig a közösségi médiában megjelenő információk is befolyásolják.
Ugyanakkor a válaszadók több mint a fele (54 százaléka) egyáltalán nem veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét.
A 64 év felettiek (81százalék) és a felsőfokú végzettségűek (71 százalék) tervezik leginkább, hogy beoltatják magukat. A fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek a legelutasítóbbak.
A felmérés grafikonjait itt láthatja.