Megfigyelések alapján a rosszindulatú daganatos betegeknél nagyobb a kockázata a súlyos Covid-19 okozta megbetegedésnek, különösen a vérképzőszervek és a tüdő rosszindulatú daganatainál, illetve az áttétes betegségeknél. Az idősebb, egyéb társbetegségekkel (magas vérnyomás, cukorbetegség, stb.) rendelkező daganatos betegeknél fokozottabb az esély a vírus okozta súlyos szövődmények kialakulására - írja tájékoztatójában az OOI.

Mikor javasolt a daganatos betegeknek a COVID-19 elleni védőoltás beadása?

Kapcsolódó

A védőoltás időzítése az egyéni terápiás tervtől függ és ideális esetben a daganatellenes kezelés megkezdése előtt történik. Ez érvényes a sugár-, a kemo- és az immunterápiára is. Ha azonban a beteg kezelése már elkezdődött, akkor indokolt lehet a terápia alatt is oltani az OOI tanácsa szerint.

  • A sugár-, kemo-, és immunterápia befejezését követően rendezett fehérvérsejtszám mellett az oltás bármikor elvégezhető. Olyan kezeléseknél, melyek a vér - az immunválasz kialakulásában rendkívül fontos szerepet játszó - B-sejtjeinek mennyiségét csökkentik, illetve az allogén (nem saját) őssejtátültetés esetében, 6 hónappal később javasolt a védőoltás beadása.
  • Hormonterápia mellett bármikor lehet oltani.
  • Célzott (biológiai) terápia mellett is, rendezett fehérvérsejtszám mellett, bármikor lehet oltani.
  • Műtét esetén az oltásnak - az esetleges mellékhatások megszűnése miatt - legalább 1 héttel a sebészeti beavatkozást megelőzően kell megtörténni. Műtét után az oltás - normál fehérvérsejtszám mellett - bármikor elvégezhető.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az oltás várandós vagy szoptató nőknek, illetve gyermekeknek (Pfizer:16 év alattiak; a többinél: 18 év alattiak), valamint az  AstraZeneca (AZD1222) vakcina 60 évnél idősebb embereknek nem javasolt. A fogamzásképes nők a második oltás után legalább 2 hónapig kerüljék a terhességet.

Mindegyik oltás alkalmazásával vagy teljesen elkerülhető a betegség, vagy annak csak enyhébb formája alakul ki, így a súlyos megbetegedéstől a klinikai vizsgálatok adatai alapján teljes egészében védetté teszi a beoltott személyeket - emeli ki az OOI tájékoztatója.

Amennyiben az Ön kórtörténetében bármely oltóanyaggal vagy gyógyszerrel kapcsolatos azonnali túlérzékenységi, allergiás reakció szerepel, nem kaphatja meg a védőoltást. A vakcina második adagját pedig nem szabad beadni azoknak, akik allergiás reakciót mutattak az első oltás alkalmazása során.

Természetesen lázas állapotban oltás nem végezhető, az oltás optimális idejével kapcsolatban mindenképpen a kezelőorvossal kell konzultálni.

Milyen vakcinával olthatók daganatos betegek, illetve daganatból már gyógyult személyek?

Az 5 éven belül gyógyult, illetve jelenleg kezelés alatt álló daganatos betegek a rendelkezésre álló vakcinák közül a Szputnyik V oltóanyagon kívül bármelyiket megkaphatják, az előzőekben leírt oltási szabályok figyelembevételével.

A Szputnyik V vakcina - a tapasztalatok hiánya miatt - olyan személyeknek adható, akik a daganat eltávolítását vagy gyógyulását követően 5 éve daganatmentesek, kivéve a megfelelően kezelt bazálsejtes bőr rákot (bazalióma), illetve az emlő és a méhnyak nulladik stádiumú, in situ daganatát. Ezen esetekben nem kell, hogy 5 év elteljen, az oltás a kezelés befejezését követően megtörténhet.

Legalább 5 éve gyógyult, daganatmentes személyek minden korlátozás nélkül megkaphatják bármelyik Magyarországon engedélyezett vakcinát - így a Szputnyik V vakcinát is az OOI tájékoztatója szerint.

Van-e mellékhatása vagy szövődménye az oltásnak a daganatos betegeknél?

A daganatellenes kezelések alatt (kemoterápia, sugárkezelés, immunterápia) végzett vakcináció nem növeli az oltási mellékhatások előfordulásának rizikóját, azonban előfordulhat, hogy esetlegesen nem megfelelő immunválaszt, és így a védettség kialakulásának elmaradását eredményezheti. Különösen igaz ez a vérképző szervi daganatos megbetegedések (leukémiák, limfómák) miatt kezelt, illetve az immunszupressziós (az immunrendszer működését csökkentő) terápia alatt levő betegek esetében. A kemoterápiában részesülő betegeknél a keletkező antitestek aránya esetleg alacsonyabb lehet, mint az átlag populációban, kivételt képeznek azok a betegek, akik PD-1/PD-L1 immunterápiát kapnak, itt erőteljesebb immunválasz várható.