Rendkívül sok a bizonytalanság, nehéz bármit is előre jelezni, az azonban valószínű, hogy - mivel a mostani lezárás enyhébb a tavaszinál - talán nem lesz akkora negatív hatás, mint a második negyedévben - vélik a Napi.hu által megkérdezett banki makroelemzők.

Nagyjából

Kapcsolódó

A negyedik negyedév visszaesést hozhat, de valószínűleg korántsem akkorát, mint a tavaszi leállás, ám a harmadik negyedéves adatok ismeretében könnyebben lehetne belőni a zsugorodás mértékét. Az emberek, a vállalkozások már nagyjából tudhatják, hogy mire számíthatnak. A szakemberek szerint az azonban egyértelmű, hogy még több munkahely került veszélybe, és ennek nyomán a vártnál talán erősebb harmadik negyedéves javulás után a vártnál talán szintén erősebb negyedik negyedéves romlás sem kizárt.

Ez attól is függ, milyen hosszú lesz a lezárás, ha például a karácsonyi vásár "elmarad", az jelentősen megdobhatja a visszaesést - mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Ugyancsak komoly negatív hatással járhat a szolgáltatások, a turizmus zsugorodása is. Eleve nem túl rózsás a helyzet, de lassan az alap forgatókönyvnél rosszabbra is fel kell készülni. Az elemző idén az év egészére a GDP 6 százalékos visszaesésére számít, 2021-ben pedig csak 3-4 százalékos növekedést vár.

Sem a kereskedelem, sem az ipar nem áll le

A magyar ipart várhatóan nem éri sokk, az autógyárak továbbra is termelnek, s a beszállítóláncok sem maradnak így megrendelés nélkül - fogalmazott Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője. Az ipari export valószínűleg nem sérül, keveset tudni azonban arról, hogy a lakosság fogyasztói bizalma mekkora mértékben rendül meg.

A karácsonyi költekezés szerinte is kulcsfontosságú, nagy kérdés, hogy a jellemzően felpörgő szezonális hatással járó év végi bevásárlási őrület mennyire "szabadul el". A lezárás nyomán azok az ágazatok - jellemzően a szolgáltatások közül jó pár - negatív hatást gyakorolnak a növekedésre, amelyek az emberek közötti kapcsolatokon alapulnak. Az Erste elemzői egyelőre nem változtatnak a GDP 5,8 százalékára rúgó hiányprognózisukon, amelyet 1 százalékpontos lefelé mutató kockázattal egészítenek ki.

Bár akkor még nem tudtunk arról, hogy lesz bejelentés, de két hete mínusz 5-ről mínusz 6,5 százalékra módosítottuk az idei növekedési prognózist - számolt be Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Véleménye szerint persze az is igaz, hogy a járványgörbe meredekségét, valamint a környező országokban életbe léptetett szigorításokat látva nehezen lehetett azt gondolni, hogy Magyarország ki tud tartani lezárások nélkül.

Az azonban érdekes lesz, hogy milyen kompozícióban lesznek a hatások

- tette hozzá Török Zoltán

Ő is azt emeli ki, hogy a mostani lezárás más jellegű, mint a tavaszi volt, most egyelőre nem zárják be az óvodákat és az általános iskolákat, valamint a kiskereskedelem is szinte teljes egészében üzemelhet - szemben a tavaszival, amikor csak a gyógyszertárak és az élelmiszerboltok maradhattak nyitva. Így a feldolgozó- és az élelmiszeripar sem áll le és a beszállítási láncok, szolgáltatások esetében sem várható akkora visszaesés. Mindennek nyomán továbbra is változatlanul tartja az egész évre vonatkozó 6,5 százalékos GDP-csökkenési előrejelzését.

"A költségvetésnek már amúgy is kampó"

Az elemzők a költségvetésre gyakorolt esetleges hatásokat alapvetően annak fényében kommentálják, hogy mekkora tér mutatkozhat a hiány növekedésére. Nyeste Orsolya úgy véli, a lezárás nyomán súlyosabb költségvetési következményekkel nem kell számolni, így egyelőre nem is változtatnak a 7,5 százalékos GDP-arányos deficitprognózison. Amennyiben a kormányzat előállna egy gazdaságélénkítő csomaggal, úgy a hiány növekedne, de az elemző szerint még így is beleférne a 7-9 százalékos sávba.

Nemcsak a lezárások miatti bevételkiesések hatnak, hanem a lezárás költségekkel is - például bértámogatások vagy egyéb, a foglalkoztatottsággal összefüggő kiadások - jár, ám ezek Virovácz Péter szerint 30-50 milliárd forintnál nem lesznek nagyobbak, "ettől nem áll fejre a költségvetés". A bevételek között elsősorban az éttermek, a turizmus bezárása miatt elmaradó áfa- és jövedéki adókból be nem folyó pénzek számítanak elsősorban, ezek összesen 100-200 milliárd forintot tehetnek ki.

Az elemző szerint az adódó összes hatás a GDP mintegy 0,5 százalékát teheti ki, ez nagyjából 225 milliárd forint. Virovácz is úgy véli, hogy az éves 7-9 százalékos GDP-arányos hiányba ez még belefér, sőt, az is belefér, ha decemberben is folytatódik a lezárás. Azt azonban csak kevéssé tartja valószínűnek, hogy komolyabb, több száz milliárdos gazdaságélénkítő csomagra lehetne számítani, ez már jó eséllyel nem tud beleférni. Azaz a hiány várható bővülése még nem feszíti szét a költségvetést, de jelentősen mérsékli annak lehetőségét, hogy jelentősebb gazdaságélénkítés legyen.

A költségvetésről Török Zoltán úgy vélekedik, hogy "annak már amúgy is kampó, eleve 8,2 százalékos visszaesésre számítottunk, ez most is belefér a 8-9 százalékos sávba".