A koronavírus-járvány által sújtott 2020 második negyedévében tovább csökkentek a nemzetgazdasági beruházások, a fejlesztések volumene 9,9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól. A csökkenés a legtöbb nemzetgazdasági ágban bekövetkezett. A költségvetési szervek beruházásai jobban mérséklődtek, mint a vállalkozások fejlesztései. Előbbi esetében leginkább az uniós projektek csökkenő teljesítményértéke, utóbbinál elsősorban a kedvezőtlenné váló gazdasági környezet okozta az alacsonyabb aktivitást - jelentette be a KSH.

A friss közlés szerint második negyedévben szezonálisan a nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 3,3 százalékkal mérséklődött, ezzel folytatódott a 2019 harmadik negyedévében elkezdődött tendencia. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 2,9, míg a gép- és berendezésberuházásoké ennél nagyobb mértékben, 4,3 százalékkal csökkent.

Kapcsolódó

Idén április-júniusban az előző év azonos időszakához képest a beruházási tevékenység volumene 9,9 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a teljesítményérték közel hattizedét képviselő építési beruházásoké 9,2, a négytizedet kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig ennél nagyobb mértékben, 11 százalékkal zsugorodott. Ez mindhárom mutató esetében az elmúlt három év legkedvezőtlenebb változását jelenti.

A beruházási teljesítmény 57 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene - több mint három év folyamatos növekedés után - 12 százalékkal csökkent. Ebben kiemelt szerepet játszott az, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztési aktivitása visszafogottabb lett a járvány következtében kedvezőtlenné váló gazdasági környezet miatt. Ugyanakkor a beruházások 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések ennél is nagyobb mértékben (-19 százalék) maradtak el a bázisidőszakitól - ezt részben az okozta, hogy az egy évvel korábbinál alacsonyabb értékben realizálódtak uniós forrásból finanszírozott projektek.

A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései nagymértékben, 10 százalékkal visszaestek. Három területet kivéve minden alágban jelentősen csökkentek a fejlesztések, a nagy súlyú járműgyártásban, a kohászat, fémfeldolgozásban, valamint a gép, gépi berendezés gyártása területén pedig kiugró mértékben visszaestek. Hosszabb ideje folyamatban lévő, nagy értékű projektek révén jelentősen nőtt a volumen a villamosberendezés-gyártás, a gyógyszergyártás, illetve az élelmiszeripar területén.

Az összberuházások mintegy ötödét adó ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a lakásépítések számottevően bővültek, ugyanakkor a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (pl. irodaházak) irányuló fejlesztések zsugorodtak.

A harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházásainak volumencsökkenése (-9,6 százalék) folytatódott, amit elsősorban az infrastrukturális fejlesztések mérséklődése okozott. Emellett a szállítással foglalkozó vállalkozások beruházásai is elmaradtak a bázisidőszakitól.

Az államháztartás egyes területei hozzájárultak a nemzetgazdasági beruházások teljesítménycsökkenéséhez. A negyedik legnagyobb súlyú területen, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban - elsősorban központi közigazgatási szervek mérsékeltebb beszerzései révén - 29 százalékkal esett vissza a volumen. A nyolcadik legnagyobb súlyú művészet, szórakoztatás, szabadidő területén - a folyamatban lévő, sporttal és a kultúrával kapcsolatos projektek kisebb ráfordításai nyomán - 28 százalékkal csökkentek a beruházások. A víz- és hulladékgazdálkodás területén a beruházások visszaesése (-14 százalék) szintén meghaladta a nemzetgazdasági átlagot.

Az ötödik legnagyobb súlyú terület, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai kismértékben nőttek (+1,8 százalék), elsősorban a kisebb létszámú szervezetek növelték gépbeszerzéseiket.

A hatodik legnagyobb súlyú terület, a kereskedelem, gépjárműjavításban 13 százalékkal csökkentek a beruházások. A nagykereskedelem, illetve a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazatok beruházásainak visszaesését nem ellensúlyozta a kiskereskedelem emelkedő fejlesztései.

Több kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban számottevően nőttek a fejlesztések. A járványügyi helyzettel is összefüggésben a fekvőbeteg-ellátási terület kiugró fejlesztései révén a humán egészségügyi, szociális ellátásban 32 százalékkal bővültek a beruházások. Jelentős mértékben (+14 százalék) emelkedtek az energiaipari fejlesztések, többek között elektromos hálózatok felújításai révén is. Az információ, kommunikáció területén a beruházások szintén növekedtek (+6,5 százalék), amiben szerepet játszottak hálózatfejlesztési munkálatok is.

Ugyanakkor néhány kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban a beruházások visszaesése a nemzetgazdasági átlagnál nagyobb mértékű volt. A legnagyobb, 55 százalékos visszaesés a bányászat területén következett be, összefüggésben az energiahordozók nemzetközi árának zuhanásával. Az építőipari gazdasági szervezetek körében 36, a szálláshely, vendéglátás területén - elsősorban a kisebb szálláshelyek visszafogott fejlesztései révén - 35 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény.