A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által összeállított javaslatcsomag alapja a különböző támogatási formáknál a különböző módon megvalósítható differenciálás. Az Opten elemzői megvizsgálták, hogy hány cégen segíthetnek ezek az intézkedések.

A kamara javaslatai alapján több oldalról támogatnák az "életképes" kis- és középvállalatokat (kkv). Akár befektetőként is beszállhatna az állam azokba a cégekbe, amelyek nehéz helyzetbe kerültek a járvány, valamint az ahhoz kapcsolódó intézkedések következtében. Az MKIK célja a hazai kkv-k kiemelt támogatása. A vissza nem térítendő támogatás járulékelengedésen keresztül, az állami kölcsön a kifizetett bérek arányában, illetve az egyes adók felfüggesztése vagy időszakos elengedése mind-mind lehetőséget biztosítanak a cégek mielőbbi talpra állításához.

Kapcsolódó

A tervezet készítői gondoltak a különböző támogatások differenciálására, az alvó és tartósan veszteséges cégek támogatásból történő opcionális kizárására vagy épp a szürke-feketegazdasági alapokkal rendelkező cégek "mentési" lehetőségeire is. A készletező cégek külön kezelése, illetve a forgóeszközhitelek és faktoringszolgáltatások széles körben való preferálása mintegy 280 ezer cég számára biztosíthat megoldást a likviditási problémák leküzdésére.

A kutatás-fejlesztés-innováció területén a pályázati források jelenlegi helyzethez való illesztésével szintén 100 milliárd forint feletti összeg juthat a nehéz helyzetbe került dinamikus cégekhez.

A Nemzeti Válságkezelési Alap konstrukciójából adódóan olyan cégeknek kínál segítséget, ahol a jövedelmezőség lehetővé teszi a - 8 százalékos haszonkulccsal - legkésőbb öt év múlva történő tulajdoni rész kivásárlást. Ezt a cégek széles köre - akár 225 ezer cég - tudná teljesíteni (a több mint öt éve működő kkv-k közül). A kkv cégek átlagos EBITDA-ja mintegy 24 millió forint, így a tervezet szerinti befektetések formájában 500 milliárd forintból akár több mint 40 ezer bajba jutott céget támogathatnának - számolta ki az Opten Kft.

Jól látható, hogy a differenciált támogatás alapja a konkrét cégek pénzügyi elemzése, a jövedelmezőségi mutatók, a készletek vagy épp az export adatok vizsgálata. Ezzel szembemegy az a dokumentációs könnyítésnek szánt javaslat, mely a pénzügyi beszámolók leadásának esetleges eltolását vetíti előre (akár sok hónapos időtávban). A leadott beszámolók hiányában ugyanis ezek a differenciálások nem végezhetők el megfelelően. Feltehetően jobb megoldás lenne a cégek taggyűlésének és egyéb személyes jelenlétet igénylő feladatainak elektronikus lehetősége.

A pénzügyi beszámolók hiánya azonban nemcsak a gazdasági mentőcsomagot magát veszélyeztetné - figyelmeztet több szakmai szervezet. A kormányzati intézkedések mellett ugyanis a gazdaság saját "öngyógyító" folyamataira is nagyon komoly szerep hárul. A korábbi válság kapcsán jól lehetett látni, hogy az elsődleges gazdasági hatásoknál csak a másodlagos lehet rosszabb. A cégek 2019-es pénzügyi adatai híján ugyanis a vállalkozásoknak vakon (vagy kétéves adatok alapján) kell meghozni azt a döntést, hogy kiknek engednek halasztott fizetési lehetőséget és kiknek nem. Ebből pedig nem lehet jól kijönni.

Ha mindenkinek engednek, az lánctartozási hullámot indít el; ha pedig senkinek, az a felállni készülő hazai gazdaságban okoz megugorhatatlan likviditási problémát és ezáltal tömeges fizetésképtelenséget. Ez utóbbi pedig sajnos leginkább a legyengült kkv-szektort érintené. Az biztos, hogy átgondolt és megalapozott döntések csak megfelelő információk birtokában hozhatók - fogalmazott Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója.