A kutatók friss prognózisa szerint idén mérséklődik az utóbbi évek jelentős fogyasztás-bővülése, ugyanis az ezt eddig kiváltó dinamikus béremelkedés, hitelezési expanzió, a családvédelmi programmal megalapozott magas fogyasztói bizalom hatása csökken. A növekedést már fékezik a magas lakásépítési-, karbantartási költségek, a lakásbérlés magas szintje és a megindult inflációs folyamat is. Mindenképpen szükséges a vállalati szektor állami támogatása mellett a háztartások megélhetési körülményeit javító intézkedések, pénzügyi segítség is. Különösen fontos annak alkalmazása, hogy az állami segítség munkahely megőrző támogatás formájában segítse a családokat.

A csökkenő foglalkoztatás miatti 2020-ban éves átlagban az átlagkereset 5 százalék körüli mértékben emelkedhet ugyan, de a reálkeresetek csupán 1-2 százalékkal. A nyugdíjak egyértelműen veszítenek reálértékükből, hiszen a nyugdíjprémium elmarad és a nyugdíjas árindex magasabb a növekvő átlagos fogyasztói árindexnél. 2020 végére bár csökkenő mértékű, 3 százalék körüli, de éves átlagban akár az 5 százalékot is meghaladó infláció várható. Így a lakossági fogyasztás mintegy 2,5 százalékkal csökkenhet idén.

A Policy Agenda (PA) által számított 2020 második negyedévi gazdasági fejlődés index (gfi) 0,88 százalékos értéke is jelzi, hogy a bővülés eddigi kiugró növekedése jelentősen visszaesett, szinte valamennyi ágazat, így az exportban alapvető fontosságú ipar teljesítménye zuhant. Az egyensúly további romlására utal, hogy gyorsult a fogyasztói áremelkedés üteme, tovább gyengült a forint. A foglalkoztatottság csökkenése mellett a családi jövedelmek szűkülése is óriási gondokat okozhat.

A most publikált előrejelzés szerint 2020 egészében 8-9 százalékkal eshet a magyar GDP és a 2019-es szint feltehetően csak 2022-re érheti el a gazdaság. A gfi szerint a vállalati gazdálkodás mutatói jelentősen romlottak. Az ipari termelés éves szinten 12-15 százalék közötti csökkenést szenvedhet el, de hasonló lesz az építőipar zuhanása is.

A beruházások a járvány következtében a GDP-nél nagyobb ütemben, mintegy 10 százalékkal eshetnek vissza, ez egy 27 százalék körüli GDP-arányos beruházási rátát valószínűsít. A vállalkozások jelentős része halasztja korábban tervezett beruházását. Az állami beruházások út- és vasútépítése és a Paks-2 beruházás előkészítése mellett a turisztikai beruházások-fejlesztések, a sportlétesítmények építése, valamint a hadsereg korszerűsítési folyamata számít biztos projektnek.

A válsághelyzet alatt jelentős változások történtek a munkaerőpiacon. A foglalkoztatás konkrét munkahelyi feltételei módosultak, a home office, a csökkentett munkaidő, a fizetés nélküli szabadság, a kényszerelbocsátások következtében jelenleg még nem mérhető módon alakultak a tényleges jövedelmi folyamatok. Idén mintegy 3 százalék körüli foglalkoztatáscsökkenésre és ezzel 6 százalékos munkanélküliségi rátára számítanak a PA kutatói.

Az államháztartási hiány elérheti akár a GDP 10 százalékát is. Az MNB júliusban 0,6 százalékra csökkentette az alapkamatot, azaz tovább lazított monetáris politikáján. A forint árfolyama hosszú ideje gyengül, a 2010-es 275,4 forintos átlagárfolyamtól számítva 2020 végére már 25 százalékos leértékelődést jelent a várható 350 forintos (a járvány újabb hulláma esetén még gyengébb) árfolyam. Az alapkamatot a hosszú évek óta tartó alacsony szintjéről a kutatók szerint emelni kezdi a jegybank, bár a monetáris szigorítás feltehetően nem a forint erősödését segíti. A gyengülő forint pedig hátrányosan érinti az emelkedő infláció miatt reálértékéből veszítő magyar fizetéseket is.