Teljesen felforgatta a magyarok fizetési szokásait a koronavírus-járvány - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kutatói által készített friss tanulmányból. Március 12-től, ahogy a kormány elrendelte a veszélyhelyzetet, az MNB-ből kiugróan nagymértékű készpénzkiáramlást tapasztaltak. A március 25-ig terjedő időszakban 8 munkanap alatt a forgalomban lévő készpénzállomány értéke mintegy 250 milliárd forinttal, azaz 3,9 százalékkal emelkedett, ami a korábbi trendek alapján 5-7 hónap normál növekményének felel meg.

Válságban halmozza a lakosság a készpénzt

A járvány hatásai egyéb készpénzforgalmi mutatókban (pl. hitelintézetek fióki és ATM-en keresztüli készpénz-kifizetési forgalma, pénzfeldolgozói adatok) is egyértelműen megmutatkoztak. A pandémiás helyzet által keltett kezdeti intenzív készpénzkereslet fokozatosan enyhült, majd az április és május folyamán fennálló korlátozások hatására a szokásosnál szignifikáns mértékben kevesebb bankjegy áramlott ki az MNB-ből. A korlátozások feloldását követően, a nyári hónapok alatt a készpénzforgalom konszolidálódott, a különféle készpénzhasználatot leíró mutatók többségükben elérték vagy megközelítették a járvány előtti időszakra jellemző értékeiket.

A forgalomban lévő hazai készpénzállomány értéke a koronavírus-járvány európai megjelenése előtt, 2020 februárjában megközelítőleg 6 400 milliárd forint volt, annak éves növekedési üteme pedig enyhén csökkenő tendenciát mutatva 8,9 százalékot tett ki. 2020. március 12-től kezdve azonban a járványhelyzet következtében előállt bizonytalan helyzet következményeként a készpénzigény ugrásszerűen megemelkedett, az ezt követő mintegy másfél hét során naponta átlagosan több, mint 30 milliárd forintnyi bankjegy áramlott ki az MNB-ből, a forgalomban lévő készpénzállomány értéke pedig a hónap második felére megközelítette a 6 700 milliárd forintot.

A történtek nem tekinthetőek példa nélkülinek, hasonló készpénz-kiáramlási csúcsok a múltban a 2008-2009-es gazdasági világválsághoz köthetően is megfigyelhetők voltak, ám ezek abszolút értékben elmaradtak az idei márciusi adatoktól. 2008. októberében 16 munkanap alatt a készpénzállomány növekedése 180 milliárd forint fölött volt, ez akkor 8,4 százalékos növekedést jelentett. A kiáramlási sokkokat jellemzően 3-5 hónapos, alacsonyabb kereslettel jellemezhető periódusok követték, ezek azonban hosszabb távon tipikusan nem a bankjegyek visszaáramlását, csupán a kifizetések csökkenését jelentették.

A tíz- és a húszezres volt a népszerű

A márciusi kiugró mértékű kereslet elsősorban a 10 000 és 20 000 forintos címleteket érintette, azonban a kisebb értékű bankjegyek állománya is számottevően növekedett, ezzel is alátámasztva a lakossági felhalmozás készpénzforgalomra gyakorolt hatását. Míg azonban a március második felétől drasztikusan visszaeső kiskereskedelemmel összhangban a kis címletek állománya augusztus közepéig alatta maradt a korábbi csúcsoknak, a nagy címletek esetében lényegében töretlen növekedés volt megfigyelhető. Az MNB szerint abból, hogy a kis címletek használata csökkent, arra lehet következtetni, a lakosság nem kifejezetten vásárlások miatt halmozta fel a készpénzt, inkább tartalékolni akart odahaza.

A forint érmék esetén nem következett be a bankjegyeknél tapasztalthoz hasonló keresletnövekedés, sőt ezek forgalma március és április folyamán jelentősen el is maradt a megelőző évek átlagától. Ennek oka vélhetőn az volt, hogy a pandémiás helyzethez kapcsolódó korlátozások következményeként különösen nagymértékben csökkent azon tranzakciók száma (például alkalmi kis értékű vásárlások büfében, újságosnál, automatából), amelyeknél gyakori az érmék használata. A nyár folyamán az érmék iránti kereslet már jobban megközelítette a korábbi években tapasztalt érteket, azonban összességében mintegy 12 százalékkal továbbra is elmaradt attól.

A fiókokban álltak sorban, nem az ATM-eknél

A hitelintézetek készpénzkifizetéseik nagyobb részét az ATM-hálózatukon keresztül teljesítik, míg a befizetéseik nagyobb része elsősorban a fióki pénztárakban jelentkezik. A koronavírus-járvány kapcsán márciusban tapasztalt kiskereskedelmi felvásárlási láz idején a hitelintézetek néhány napon keresztül rendkívül magas ATM-es készpénzfelvételi adatokról számoltak be. A nagy készpénzfelvételi láz azonban lecsengett, és márciusban mindössze 4 százalékkal vettek fel több pénzt az ATM-ekből, mint 2019-ben, azóta pedig minden hónapban elmaradt a készpénzfelvételek értéke a tavalyitól.

A bankfiókon keresztül felvett készpénz értéke ezzel szemben 2020 márciusában a megelőző hónaphoz képest közel harmadával, 93 milliárd forinttal nőtt, ami - a befizetések stagnálása mellett - azt jelentette, hogy a hitelintézeti pénztárakba befolyó nettó készpénzmennyiség 170 milliárd forintról 83 milliárd forintra apadt. Áprilisra a be- és kifizetések hasonló nagyságú visszaesést mutattak, így a pénztári készpénzbeáramlás továbbra is alacsony szinten maradt, májustól kezdve azonban a helyzet fokozatosan normalizálódott, a nyár folyamán a bankfiókok készpénzforgalma már megfelelt a járvány előtt tapasztaltaknak.

A márciusi felvásárlási láz csillapodása után a kiskereskedőktől átvett bankjegyek mennyisége áprilistól kezdődően számottevően csökkent. A visszaesés áprilisban közel 30 százalékos volt, azonban a mutató fokozatos júniusra ismét elérte a korábban jellemző 360-380 milliárd forintos tartományt. A csökkenés oka legfőképpen a kiskereskedelem bizonyos szektoraiban a forgalom általános, nagymértékű visszaesése volt, emellett azonban arra is utal, hogy a vásárlók a vizsgált időszakban a korábbiaknál jobban előnyben részesíthették a készpénzmentes fizetést, különös tekintettel az érintésmentes megoldásokra.

Kevesebbszer vásároltak, de nagyobb értékben

A NAV-hoz bekötött online pénztárgépek adataiból az is kiderült, hogy az ilyen pénztárgépen végzett tranzakciók darabszáma a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet időszakában drasztikusan visszaesett, az áprilisi mélyponton csak a 2019-es mennyiség 59 százalékát tette ki, de még júniusban is csak a megelőző év adatának 79 százalékát érte el.

A visszaesés a készpénzes tranzakciókat kiemelten érintette, ezek esetén a csökkenés áprilisban 46 százalékos, és júniusban is 26 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest. Megfigyelhető továbbá, hogy a járványhelyzet következtében elsősorban az alacsonyabb összegű vásárlások maradtak el, ami magyarázattal szolgál az érmék iránti kereslet csökkenésére is.

A tranzakciók átlagos értéke viszont mind a készpénzes, mind pedig a kártyás vásárlások esetén nőtt, január és június között a készpénzes fizetések esetén 2385 forintról 2762 forintra, kártyahasználat esetén pedig 5585 forintról 6354 forintra emelkedett. Az online pénztárgép használatára kötelezett szektorok forgalmával kapcsolatban bizakodásra ad okot, hogy valamennyi fizetési módot tekintve júniusra a tranzakciók összesített értéke elérte a 2019-es adat 94 százalékát.

Terjed a kártyahasználat, de nem eléggé

A járványhelyzet ellenére Magyarországon továbbra is a készpénz a leggyakrabban és legnagyobb értékben igénybe vett fizetőeszköz, bár fontos fejlemény, hogy korábban nem tapasztalt ütemben gyorsult a kártyás fizetések térnyerése, de a bankjegyek és érmék használatának részaránya még az áprilisi mélyponton is elérte a 76,3 százalékot darabszám szerint, értékben pedig az 59,2 százalékot.

Áprilisban volt a mélyponton a készpénzhasználat, májusban és júniusban - a korlátozások feloldását követően - a készpénzes fizetések aránya kismértékben emelkedett a megelőző két hónaphoz képest. Ez arra utalhat, hogy a koronavírus- járvány fizetési szokásokra gyakorolt hatásainak egy része ideiglenes lehet, ha nem figyelmeztetik a lakosságot a készpénzhasználat veszélyességére lépten-nyomon, akkor visszatér a régi jó szokásához.

Nem zárható ki viszont, hogy a készpénzmentes fizetési szokások bizonyos része hosszútávon is rögzülhet. Ebben a koronavírus-járványtól független események, így például a szabályozási környezet változása is segíthet. Azzal, hogy 2021-től lehetséges lesz minden online kasszával rendelkező kereskedelmi és/vagy vendéglátóegységben elektronikus módon is fizetni, bizonyára tovább erősíti majd a készpénzmentes fizetések arányának növekedését.