Szombat reggelig Magyarországon 5,12 millió ember kapott legalább egy oltást valamelyik vakcinából, ami azt mutatja, hogy az átoltottság csak alig több mint 60 százalék. Eközben egészségügyi szakértők szerint a nyájimmunitás a társadalom legalább 70, de inkább 80 százalékánál alakulhat ki, ami az egyre alább hagyó oltakozási kedvvel beláthatatlan távolságba került.
Olyannyira, hogy bár eddig az Orbán Viktor vezette kormány rendre különböző oltási szintekhez kötötte a nyitás újabb és újabb fázisait, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már május közepén azt mondta, hogy megjósolhatatlan távolságra van a következő 5,5 vagy 6 milliós oltási szint, ezért inkább a fertőzési mutatók határozzák meg a lazítás ütemét. Közben a járványügyi szakemberek egy része égetőnek tartja, hogy folytatódjon az oltási kampány, így javasoltak már kötelező oltást, de pénzügyi támogatást is, míg a cégek egy része fizetett szabadnapokkal ajándékozza meg a dolgozóit, ha felveszik valamelyik vakcinát.
Külföldön - Lengyelországban és az amerikai Ohio államban - már vakcinalottót indítottak, vagyis ha valaki beoltatta magát, akkor milliókat nyerhet. Máshol - például Szerbiában - minden már beoltott és jövőbeni oltottnak is pénzt ígérnek. Egyelőre egyik megoldás sem hozott áttörést.
Hagyni kell az embereket békén
Magyarországon se sokan látnak ezekben fantáziát: a Napi.hu és a Pulzus Kutató közös, a felnőtt lakosságra reprezentatív felmérése szerint az emberek mintegy fele, 47 százalék szerint az emberek saját belátására kell bízni a döntést. Egy intenzív kommunikációs kampányban - amelyre a magyar kormány elvileg készül és 16 milliárd forintot költene - csak a 8 százalék bízik, a vakcinalottót 5, a készpénzes ösztönzést 13, a fizetett szabadnapos támogatást 14 százalék tartja jó megoldásnak. A kötelezővé tételben csak 13 százalék hisz.
A férfiak és a nők teljesen máshogy látják az ösztönzők megítélését: a férfiak 40 százaléka ért egyet azzal, hogy semmire nincs szükség, mert az emberek maguk dönthetnek az oltakozásról, míg 11 százalékuk - a nőkhöz képest duplaannyian - hisznek egy kommunikációs kampány eredményeiben, 7 százalékuk vakcinalottót indítana, 14 százalékuk osztana készpénzt, 15 százalékuk kötelezővé tenné. A nőknél 53 százalék bízná az egyéni döntésre a vakcinák felvételét, 15 százalékuk hisz az ajándék fizetett szabadnapokban, míg mindössze 3 százalékuk támogatja a sorsolásos nyereményjátékot.
Generációs különbségek is látszanak: például a kommunikációs kampányt a 40-59 éves korosztály 10 százaléka támogatja, míg a fiatalabbak és az idősebbek 6 és 8 százaléka tartja ezt sikeres megoldásnak. Közben a 60 évnél idősebbek majdnem ötöde (19 százalék) hisz abban, hogy mindenkinek kötelező legyen oltakoznia, ami a 40-59 éves korosztályban csak 9, a 18-39-esek között mindössze 12 százalékos támogatottsággal bír. Az egyéni felelősségre a nyugdíjaskorúak 44 százaléka, a másik két korcsoport 47-49 százaléka bízná a döntést. A legnagyobb egybeesés a vakcinalottó elutasítottságánál látszik 5, 5 és 4 százalék a támogatottság minden korcsoportban.
Az is izgalmas eredmény, hogy az alapfokú végzettséggel bírók között szignfikánsan többen vannak azok, akik készpénzt osztanának (17 százalék), míg ebben sem a közép-, sem a felsőfokú iskolába jártak nem igazán bíznak (10 és 6 százalékos támogatottság). Ugyanígy az egyetemet, főiskolát végzettek vannak jelentősen többen a vakcinalottó propagálói között, mivel 10 százalékuk szerint jó lehet ez a módszer, cserébe a másik két csoportnál alig 3-4 százalék ért ezzel egyet.
Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
De az egyéni mérlegelésben sokkal jobban hisznek a középfokú végzettséggel bírók (54 százalék), mint az alap- (45 százalék) vagy a felsőfokú (42 százlék) tanulmányokat befejező magyarok. Pont utóbbi csoport az, amelyik 22 százalékban beleállna abba is, hogy kötelező legyen az oltás.
Ahogy az látszott, hogy az idősebbek és a magasabb végzettségűek támogatnák a kötelezővé tételt, úgy nem is meglepő, hogy Budapesten értenek ezzel a legtöbben egyet: 22 százalék nem hagyna választást. Nem úgy a városokban, ahol ezt mindössze 9 százalék tartja a vakcinakampány felpörgetéséhez jó megoldásnak. A szabadakarat hívei leginkább a községekben és a városokban élnek (51-51 százalékos támogatottság), míg a fővárosban a legkevesebben (36 százalék). Markáns a különbség a készpénzes ösztönzés hívei között is, ha lakóhely szerint osztjuk fel a magyar társadalmat. A városiak és megyeszékhelyek lakossága támogatja a leginkább (15 és 17 százalék), míg Budapesten csak 9, falun 10 százalék tartja ezt jó kezdeményezésnek.