Mivel 30 éves piacgazdaságunk alatt még csak hasonló helyzet sem állt fenn, ezért nem csak bevett gyakorlat híján állunk, hanem jogrendszerünk is csak érintőlegesen van felkészülve a koronavírus okozta válság helyzet kezelésére, cselekedni viszont azonnal kell.

Bármennyire is nem tetszik, de az első lépés az, hogy meghatározzuk, mi az a minimális szolgáltatási és termelési szint, amit be tudunk állítani (akár függetlenül a jelenleg még meglévő kereslettől) vállalkozásunkban és ennek alkalmazására ténylegesen is fel kell készülni. Munkavállalóink egészségének védelme érdekében a távolról végezhető feladatokra az otthoni munkavégzést (home office) haladéktalanul be kell vezetni.

Mi legyen a munkavállalókkal?

Amennyiben az otthoni munkavégzés bármilyen okból nem opció (akár annak biztonsági, vagy informatikai feltételei nem adottak, illetve a munkakör jellegéből fakadóan, netán a munkáltató leállása folytán), abban az esetben meg kell találni annak a módját, hogy ez mindkét félnek a lehető legkisebb sérelemmel járjon.

Mivel nem közvetlen gazdasági okból van szükség ezen intézkedésre, a munkaviszony megszüntetése a legutolsó és egyik félnek sem jó megoldás, mivel a rendkívüli helyzet elmúltával újra szükség lesz az adott munkakört betölteni (ez alól kivétel, amennyiben a rendkívüli helyzetben megtett átszervezés tartós lesz - ez is egy megfontolandó lépés).

A munkáltatónak a munkaszerződés alapján foglalkoztatási kötelezettsége van, ami alól önmagában az iparági és megrendelés kiesési ok nem mentesít; azonban a rendkívüli intézkedések bevezetése és azzal kapcsolatosan a munkáltató működésének ellehetetlenülése már eredményezhet mentesülést a foglalkoztatási kötelezettség alól

- ismerteti Pajor Dávid.

Amennyiben a munkáltató mentesül a foglalkoztatási kötelezettsége alól, alapbér fizetési kötelezettsége sem áll fenn. Amennyiben azonban mentesülés nem áll fenn, szükség lehet a munkavállalók szabadságolására. Mivel fizetés nélküli szabadság csak a munkavállaló kérésére adható, ezért erre vonatkozóan megegyezés szükséges a munkavállalókkal - egyenként és egyedileg. A rendes szabadság kiadása merül fel opcióként, mivel annak jelentős mértékével, törvényben meghatározottak szerint a munkáltató rendelkezik. Ezzel kapcsolatosan annak lehetőségét kell megvizsgálni, hogy a szabadság kiadásának 15 napos megelőző közlésének kötelezettségre vonatkozóan az adott helyzetben a kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetére biztosított módosítási lehetőség alkalmazható-e.

Az adófizetési kötelezettségen is könnyíthetünk!

Az adófizetési kötelezettség a másik olyan körülmény, amely jelentős pénzügyi terhet jelent a vállalkozásokra, különösen jelen esetben, amikor számolni kell a bevételek drasztikus esésével. A járulék jellegű kötelezettségek határidőben történő megfizetésére nincsen mentesülési lehetőség, de egyéb adónemekben ennek megvan a lehetősége. Halasztás, illetve részletfizetés engedélyezése az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető, tehát nem általános jellegű, hanem konkrét és összegszerűen megjelölt fizetési kötelezettségre vonatkozik.

Fontos szabály, hogy a kedvezménnyel érintett adón kívül a kérelem benyújtásának napján nem állhat fenn nettó adótartozása a cégnek. A kedvezmény nyújtásának egyéb feltételei rendkívüli jogrend alapján fennállnak, mivel nyilvánvalóan átmeneti jellegű körülményről van szó, amely a cégeknek közvetlenül nem róható fel. Mivel az elkövetkezendő időszakban a gazdasági működés és a bevételek - adózási szempontból adóalap - csökkenése várható, az adóelőleg fizetése különösen nagy és aránytalan teherként jelentkezhet a cégeknél, ezért célszerű kérni a törvény által biztosított lehetőség alapján a bevallott adóelőleg módosítását, amennyiben valaki megelőző időszak adatai alapján fizeti azt.

Egyezzünk meg a partnerekkel, szükségünk van egymásra

További jelentős tételek a különböző szerződéses kötelezettségek alapján fizetendő rendszeres díjak, mint ingatlan bérleti díj, vagy lízingdíjak, kölcsöntörlesztések; valamint a partnerekkel az általános gazdasági körülmények alapján kötött szerződésekből fakadóan fennálló fix-, vagy minimum tételt tartalmazó fizetési kötelezettségek. Jelen - hangsúlyozottan átmeneti és nem általános gazdasági, vagy ágazati körülményhez kapcsolódó - helyzetben mindkét fél hosszú távú érdeke kell, hogy legyen olyan rendkívüli szerződés módosítás, amely biztosítja mindkét félnek a túlélés lehetőségét és néhány hónapon belül az eredeti megállapodáshoz való visszatérés lehetőségét.

Fontos ezzel kapcsolatban, hogy előre lépjünk és ne csak akkor, amikor már késedelem, vagy más szerződésszegés lép fel; nem csak az igénybe vevő oldalán okoz fejfájást a jelenlegi helyzet, mivel nem csak általános, hanem globális problémával állunk szemben. A sikeres megállapodáshoz megfelelően alátámasztott érveket kell azonban letenni az asztalra, ehhez legalább vázlatos (az idő rövidsége miatt) üzleti tervet kell készíteni a rövid- és középtávú várható eredményekre.

Ha jól csináljuk, hosszú távon akár profitálhatunk is

Lényegében egy mini csődeljárást kell lefolytatnia a cégeknek, amiben az előkészítési szakaszra minimális idő áll rendelkezésre.

Fontos, hogy megfelelő szakembert érdemes keresni, aki a válságkezelésben tapasztalattal rendelkezik; nem csak az előkészítésben, hanem a megvalósításban és a partnerekkel való tárgyalásban is képviseli a céget - ajánlja a szakember.

A fentiekben ismertetett rövid távú, lényegében azonnal (késedelmesen) bevezetendő intézkedések mellett az ezekből leszűrt tapasztalatok alapján olyan hosszabb távú átalakítások is felmerülnek a céges működéssel kapcsolatosan, amelyeknek a digitalizáció korában eddig is meglett volna a lehetősége, azonban különböző okokból elmaradt a bevezetése. Ha a tapasztalatokat és az azonnali intézkedéseket jól használják a cégek, hosszú távon akár nyertesen, versenyelőnnyel is kikerülhetnek a jelenlegi körülményekből.