A lap szerint a rendelet magyarázata azokat az illúziókat is eloszlatja, hogy a munkabértámogatás mindenkinek jár, aki elveszti a munkáját. Mivelhogy éppen nekik nem jár - írja a Népszava.

A rendelet passzusait olvasva megállapítható, hogy az eddig megismert alapelv nem változott, továbbra is él, hogy a támogatás mértékét a legkisebb munkabér (minimálbér) legfeljebb kétszereséhez szabják. Három hónapig lehet igénybe venni, a munkáltató és munkavállaló közösen kérvényezhetik, pontosabban pályázhatnak a kormányhivataloknál április közepétől december végéig, egy alkalommal.

Kapcsolódó

A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.

A rendelet szövegéből következik, hogy legfeljebb 75 ezer forint bértámogatásban részesülhet bárki, aki a minimálbér kétszeresénél többet keres havonta és csökkentett munkaidőben kénytelen dolgozni egy ideig. Aki kevesebbet keres, az arányosan kisebb pótlásban részesülhet. Nem lehet igényelni viszont bértámogatást, ha a munkáltató a munkavállalót a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen, vagy más munkáltatónál foglalkoztatja, s ebből következően a kizárták a kölcsönzött munkásokat is e körből.

Meglepetés

A munkaadók ugyanakkor eddig egyáltalán nem hangoztatott passzusokra is bukkanhatnak a rendeletben, mégpedig a munkaidőkeretet érintő feltételre és egy gumiszabályra. Az egyik kitétel a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőség - nevezetesen az, hogy ezt a keretet a kérelem benyújtásáig kimerítette-e a kérelmező. A Munka törvénykönyve (Mt.) szerint a munkaidőkeret általános esetben négy hónap, a megszakítás nélküli illetve többműszakos rendben dolgozó üzemekben, idény- és készenléti jellegű munkáknál hat hónap, de kollektív szerződésben már elérhető a 36 hónapos időtáv is az elhíresült "rabszolgatörvény" elfogadása óta - jegyzi meg a lap.

Ezt a rendeletcsomag most felülírja a Népszava szerint és úgy változtatja meg, hogy a munkáltató legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet rendelhet el, úgy, hogy ha már alkalmazza a korábban megállapított munkaidőbeosztást, azt meghosszabbíthatja. Ugyanakkor a kollektív szerződések e pontjait szabályozó részeit a vészhelyzet végéig nem lehet alkalmazni. A napi pihenőidőre és heti pihenőnapokra, elszámolásra vonatkozó eddigi szabályok viszont érvényben maradnak.

Tovább szűkül a kör

Mindez azt jelenti, hogy azok a cégek, amelyek például hat hónapos időkeretet alkalmaznak és még nem használták el ezt a keretet, azok a következő három hónapban teljes fizetésért foglalkoztathatják dolgozóikat napi 4 órában úgy, hogy a második három hónapot végig tizenkétórázzák ugyanannyi fizetésért - vagyik ők eleve kiesnek a támogatotti körből, csak úgy, mint azok a cégek, amelyek élni kívánnak az új lehetőségként kínálkozó 24 hónapos új munkaidőkerettel.

Azok a cégek, amelyek pedig pályázhatnak, azok sem biztos, hogy megkapják a támogatást, ugyanis a kérelmet nem elég csak gazdasági okokkal, számokkal igazolni, be kell mutatnia, hogy

a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.