Júniusban az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 25 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma.

2020. április-júniusban az egy évvel korábbihoz képest a 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 24 ezer fővel, 112 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal, 4,4 százalékra nőtt, míg a nők esetében a munkanélküliek száma 35 ezer fővel, 102 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal, 4,9 százalékra emelkedett.

A ugyanebben az időszakban a 15-24 éves munkanélküliek száma 44 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 4 százalékponttal, 14,7 százalékra emelkedett. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 1,4 százalékponttal, 4,2 százalékra nőtt, az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag nem változott, 2,6 százalék volt.

A munkanélküliség átlagos időtartama 6,4 hónappal csökkent, 8 hónap volt, a munkanélküliek 20,9 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

Szinte mindenhol nőtt a munkanélküliség

A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében Észak-Magyarország kivételével valamennyi régióban nőtt. Nyugat-Dunántúlon és Pest régióban volt a legalacsonyabb, 3,4, valamint 3,6 százalékkal. A legmagasabb, 7 százalékos munkanélküliség Észak-Alföldet jellemezte a KSH szerint. A legnagyobb változás Dél-Alföldön következett be, ahol a ráta értéke 2,7 százalékponttal, 5,5 százalékra emelkedett.

Idén júniusban a munkanélküliek átlagos létszáma 240 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 5,1 százalék volt, azaz az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 25 ezer fővel, a 2019. júniushoz képest pedig 92 ezer fővel nőtt. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,5, egy év alatt 1,9 százalékponttal emelkedett májushoz képest.

A KSH szerint az inaktívak száma jelentősen, 84 ezer fővel csökkent májushoz képest, a korábban munkahelyüket elvesztett személyek nagy része ugyanis - a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően - aktívan kezdett munkát keresni. Közülük 58 ezren el is kezdtek dolgozni, növelve a foglalkoztatottság szintjét. További 25 ezren azonban - annak ellenére, hogy aktívan kerestek munkát, és a statisztikai hivatal szerint 2 héten belül munkába is tudtak volna állni - nem találtak munkalehetőséget, így a nemzetközi összehasonlításra is hivatott ILO-definíciók szerinti számbavétel alapján a munkanélküliek számát növelték.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 2020. június végén az egy évvel korábbihoz képest a nyilvántartott álláskeresők létszáma 51,6 százalékkal, 376 ezer főre nőtt.

A foglalkoztatottak száma 103 ezerrel esett

Az április-júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 408 ezer, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7 százalékos volt. A KSH szerint mindkét nem esetében csökkenés történt, ugyanakkor a férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket.

A foglalkoztatottak létszáma 2020. április júniusban az egy évvel korábbihoz képest 2,3 százalékkal alacsonyabb, 4 millió 408 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 55, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallóké 28, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 19 ezer fővel csökkent.

Az idei év második negyedévében a 15-64 évesek közül 4 millió 316 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportot jellemző foglalkoztatási ráta 68,7 százalék volt. A 15-64 éves férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 45 ezer fővel, 2 millió 383 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal, 76 százalékra mérséklődött, míg a 15-64 éves nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 72 ezer fővel, 1 millió 933 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal, 61,4 százalékra csökkent.

A 15-24 éves korcsoportban a foglalkoztatottak száma 29 ezer fővel, 257 ezerre, a foglalkoztatási ráta 2,4 százalékponttal, 25,7 százalékra mérséklődött. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) népesség körében a foglalkoztatottak száma 94 ezer fővel, 3 millió 359 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 82 százalékra csökkent. Az idősebb (55-64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 701 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta azonban -részben demográfiai okból - 2,7 százalékponttal, 58,8 százalékra emelkedett.

A 20-64 éves korcsoport esetében a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal, 74 százalékra csökkent. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, amit Magyarország a koronavírus-járványt megelőzően el is ért. A járvány következtében a foglalkoztatás visszaesett és jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,1, a nőknél 66,1 százalék.

Szinte mindenhol csökkent a foglalkoztatottság

A foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek körében Budapest kivételével minden régióban csökkent. A fővárost jellemezte a legkedvezőbb helyzet, ahol a foglalkoztatási ráta 73,5 százalék volt. A legjelentősebben, egyaránt 2,7 százalékponttal Nyugat-Dunántúlon és Dél-Alföldön mérséklődött a foglalkoztatás szintje, 71,5, valamint 66,8 százalékra. A legalacsonyabb érték Dél-Dunántúlt jellemezte, ahol 64,2 százalék volt a foglalkoztatási ráta.

A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma idén júniusban 4 millió 457 ezer fő volt, ami az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel magasabb, tavaly júniushoz képest pedig 38 ezer fővel alacsonyabb.

A KSH szerint júniusban a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 69,4 százalék volt, ami a májusi értékhez képest 0,9 százalékponttal emelkedett, az előző év júniusához képest pedig 0,5 százalékponttal mérséklődött.