A járvány velejárója a mentális és szorongásos kórképek megjelenése, de nemcsak az újonnan feltárt pszichés megbetegedések száma nőtt az elmúlt időszakban, hanem a korábbi gondozottak körében is gyakoribb a visszaesés – összegezte a koronavírus-járvány tapasztalatait Balázs Judit, az MPT leköszönő elnöke. Súlyosbította a helyzetet, hogy pszichiátereket és rezidenseket nagy számban vezényeltek át a közvetlen Covid-ellátásba, pszichiátriai osztályokat költöztettek el, hogy a koronavírusos betegeket elhelyezhessék. A pszichiátria nagy áldozatot hozott a járvány kezeléséért, és súlyos árat fizetett ezért.
Óriási a dráma, sokan kimaradtak az ellátásból, sokféle kezelésre nem jutott idő, de hogy a kimaradás milyen károkat okozott, csak most fog kiderülni. Mindenesetre az ambuláns és a fekvőbeteg ellátás helyreállítására nagy hangsúly kell helyezni a következő időben - mondta Unoka Zsolt, az MPT főtitkára.
A kapacitáscsökkenésről ugyanakkor pontos adatok nem állnak az MPT rendelkezésére, Szekeres György, az MPT jelölt elnöke elmondta, az MPT-nek nincs hozzáférése az egészségügyi háttérintézmények adataihoz, és hivatalos kapcsolatban sem állnak a hivatalokkal, ezért számokkal nem rendelkeznek. Az első hullámot felidézve megemlítette, akkor a rehabilitációs ágyak 60 százalékát ürítették ki.
A szerdán kezdődő vándorgyűlés témái között az MPT vezetői több kutatást is említettek. Ezek egyike a pandémia és a befejezett öngyilkosságok közötti kapcsolatot vizsgálta. A pandémia kezdetétől 2021 márciusáig gyűjtött adatok alapján például a fővárosi Péterfy Sándor utcai Kórházban nem nőtt, hanem kisebb mértékben csökkent az öngyilkossági kísérlet miatt ellátott betegek száma, azonban már számos nemzetközi adat jelentős növekedésről számolt be.
Milyen hatással van a maszk a társas érzékelésre?
Egy másik kutatás keretében fővárosi és szegedi szakértők azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a maszk látványa a társas érzékelésre (percepcióra), és mindez hogyan befolyásolja az emberek bizalmi attitűdjeit.
A tudomány és média iránti bizalmat mérő faktor és az arcok megítélése között szignifikáns összefüggéseket találtak. Összességében az derült ki, hogy a különféle szervekbe vetett bizalom egyenesen összefügg a maszkos személyek jobb megítélésével, valamint a maszk hatékonyságába vetett hittel.
További, témába vágó kutatásban a szegedi szakemberek az vizsgálták, hogy mely tényezők befolyásolják leginkább azt, hogy az adott személy egyet ért-e a maszkviselés szükségességével. Az összeesküvés-elméletekbe vetett hitt például csökkentette a maszkviselés támogatottságát, mint ahogy az általános bizalmatlanság is, miközben az empátia növelte azt.
A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a maszkviseléssel kapcsolatos attitűdöket megcélzó kommunikációban érdemes külön figyelmet szentelni a hiteles információk átadására (összeesküvéselméletek ellensúlyozására), valamint a maszkviselés normalizálására, és annak tudatosítására, hogy a társadalmi támogatottság valójába nagyobb, mint ahogy azt az egyének feltételezik!
Egyre több kutatás szerint a hirtelen változások és bizonytalanság negatív hatással lehet a gyermekek és fiatalok mentális egészségére.