Mára világossá vált, hogy a koronavírus-vakcinák fertőzés elleni hatékonysága néhány hónappal a második adag után csökkenésnek indul. Ennek az ellensúlyozása miatt fontos a harmadik oltás, valamint azért is, mert egyre több a bizonyíték arra, hogy az omikron variánsnak két dózis sem állja útját, három adag viszont ez ellen is hatékonyan védhet a megfertőződéstől - összegzi az eddigi tapasztalatokat a Telex. A portál cikke rámutat, az oltottak számának közlése hamis biztonságot sugallhat, ugyanis az oltások elkezdése óta eltelt idő és az új variáns felbukkanása miatt a védelmet jelentő átoltottság 63 százalék helyett inkább 35 százalékot tehet ki.

A vakcinák hatékonysága nemzetközi és magyar adatok szerint is csökken az idő múlásával.

A legnagyobb mértékben a fertőzés elleni védelem csökken az idő előrehaladtával, míg a súlyos betegség és a halálozás elleni védelem fél évvel a második oltás után is erős marad. Azonban, bár kisebb mértékben, de ez is csökkenésnek indul.

Az emlékeztetőként beadott harmadik oltások elsősorban, legrövidebb távon a fertőzés és a továbbfertőzés elleni védelem visszatornászása, illetve még magasabb szintre emelése miatt fontosak. Az is látszik azonban, hogy a súlyosabb, kórházi kezelést igénylő áttöréses (az oltottság ellenére bekövetkező) megbetegedések gyakorisága is növekszik, amiben a második oltástól eltelt idő mellett a delta variáns dominánssá válása is szerepet játszhat - olvasható a portál cikkében.

Az utóbbi néhány hétben a kormányzati kommunikációban is egyre hangsúlyosabb a harmadik oltás szükségessége, és azt is jelezik, hogy ebben a mutatóban Magyarország uniós szinten élen jár (ez egyébként valóban szép eredmény, annak ellenére, hogy a cikk írásakor már napok óta Ausztria az első). A napi adatjelentések azonban még mindig az egyszer oltottak számát emelik ki.

Az átoltottsági térkép is úgy beszél átoltottságról, hogy nem is jelzi, hogy az első adagot érti rajta. Az a kérdéskör pedig, hogy ki mikor kapta meg az oltását, a hivatalos kommunikációban csak elvétve jelenik meg.

A kormányzati kommunikáció 70 százalékra teszi a magyar oltható korú lakosság átoltottságát december eleji jelentésében, figyelmen kívül hagyva, hogy ki mikor kapta az oltást, illetve hányat. A védettségi igazolványt is egyetlen oltás után adják ki és egyáltalán nincs is lejárati ideje. Az előzetes információk után döntés még nem született erről.

A vakcinák hatékonysága a harmadik-negyedik hónaptól érdemben csökkent eddig is, a hatodik hónapra már számottevő szintű a mérséklődés, ami az omikron variáns érkezésével várhatóan korábbra tolódik.

Arra, hogy az elérhető adatok alapján hányan élvezhetnek valóban teljes védettséget, és mekkora lehet azoknak a csoportja, akik már a két oltás ellenére is nagyobb eséllyel fertőződhetnek meg abból érdemes kiindulni, hogy a harmadik oltás felvétele Magyarországon  4 hónappal a második adag után lehetséges.

Mennyien védettek valójában?

Valamivel több mint 3 millióan kaptak már harmadik oltást, az ő védettségük a legtisztább. Rajtuk kívül jó helyzetben van még az a viszonylag szűk, nagyjából 400 ezres tábor, akik még csak két oltást kaptak, de a másodikat négy hónapon belül.

Annál a 2,5 millió embernél azonban, akik négy hónapnál régebben kapták meg a második oltásukat, és még nem kaptak harmadikat, a vakcinák fertőzés elleni hatékonysága már nagy eséllyel számottevő mértékben csökkent.

Ez fokozottan igaz arra a 300 ezer emberre, akik csak egy oltást kaptak meg a kettőből. Az a bő 3,5 millió fő pedig, akik egyet sem kaptak, értelemszerűen egyáltalán nem rendelkeznek oltás adta védelemmel.

A portál grafikonon is ábrázolja összesítve, hogy a magyar népesség hány százalékáról sugallja a hivatalos tájékoztatás, hogy az oltás által védett, és ezzel szemben hány százalékról mondható el a csökkenő vakcinahatékonyságot is figyelembe véve, hogy valóban magas fokú a védettsége a megfertőződés ellen.

Az arányok gyakorlatilag megfordulnak, ha a legalább egyszer oltottak naponta kommunikált száma (63 százalék) helyett a háromszor, illetve a kétszer, de másodszor négy hónapon belül oltottak számát nézzük (35 százalék).

A portál cikke csak az oltás adta védelemmel számolt, az átvészelt fertőzés által védettek számát jóval nehezebb megbecsülni, több okból is. Egyrészt az oltottakhoz hasonlóan náluk sem tudjuk, meddig tart ki a védettség, ráadásul itt még nagyobbak lehetnek az egyéni különbségek. Másrészt az oltottakkal szemben az ő számukat nem is ismerjük pontosan, hiszen a regisztrált fertőzötteknél lényegesen többen lehetnek. Harmadrészt a fertőzésen átesettek csoportja átfedésben is áll az oltottakéval, de hogy pontosan mekkora ez az átfedés, arról megint csak nincs adat.

Az omikron miatt egyre inkább a három oltás számít

A portál grafikonján úgy számoltak, hogy azok is kellően védettek, akik négy hónapon belül kapták a második oltásukat. Az omikron variáns terjedése azonban hamarosan még szűkebbre húzhatja a valóban védettek körét, mert úgy néz ki, hogy nem várja meg, amíg a két adag védőhatása csökkenni kezd, hanem már eleve nagyobb eséllyel töri át ezt a védelmet.

Az új variánst a napokban már Magyarországon is kimutatták. A nagy kérdés, hogy hogyan teljesítenek ellene a vakcinák, mert a korábban nem látott mennyiségű mutációja alapján arra lehetett következtetni, hogy jelentősen rosszabbul.

Az első laborvizsgálatok egybehangzóan arra jutottak, hogy két adag oltás után jelentősen kevesebb semlegesítő antitest termelődött az omikron, mint más variánsok ellen, három oltás viszont képes volt semlegesíteni az omikront is.

Magyarországon a harmadik oltás már az első elérhetővé tételétől, augusztus 1-től, a második adag utáni negyedik hónaptól kérhető. Ez az intervallum országonként eltérő, de megfigyelhető, hogy az omikron érkezésével fokozatosan egyre több helyen hozzák előre az emlékeztető oltást.

Tényleg enyhébb tünetekkel jár az omikron?

Az első dél-afrikai megfigyelések alapján felmerült, hogy az omikron enyhébb megbetegedést okoz, mint a korábbi variánsok. Ennek a biztos eldöntéséhez még túl kevés az adat, ráadásul az okozott betegség súlyossága önmagában nem írja le, mekkora problémát okozhat az egészségügynek és a társadalomnak a vírus.

Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa, a kormány járványügyi döntéseit segítő munkacsoport vezetője még márciusban, a harmadik hullám idején magyarázta el a Telexnek, hogy miért. Akkoriban még az volt a kérdés, hogy súlyosabb betegséget okoz-e az alfa variáns, mint az eredeti vírustörzs (később kiderült, hogy igen). 

Könnyen lehet, hogy a gyorsabb terjedés a súlyosság szempontjából még rosszabb is. Ha egy variáns kétszer halálosabbá válik, akkor kétszer annyi halálozásunk lesz minden időpontban. De ha kétszer fertőzőképesebbé válik ugyanolyan halálozási arány mellett, akkor egy fertőzési generációval később a kétszer annyi fertőzöttből ugyanúgy kétszer annyi halálozás lesz. Egy újabb fertőzési generáció múlva pedig már négyszer annyi fertőzöttünk lesz, így négyszer annyi, az előzőnél kétszer több halálozással, és így tovább

– mondta Röst.

További részletek itt.