Az utóbbi hónapok egyik legfontosabb kérdése, hogy mikor lesz oltóanyag a koronavírus ellen. A világ számos részén dolgoznak ezen, Anthony Fauci, az amerikai az allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó intézet (National Institute of Allergy and Infectious Diseases - NIAID) igazgatója szerint pedig lehetséges, hogy 2021-re vagy akár még 2020-ban lesz biztonságos és hatékony oltóanyag - írja a Consumer Reports, az egyik legelismertebb amerikai fogyasztóvédelmi magazin.

A vakcina fejlesztésének gyorsasága miatt sokakban aggályok merültek fel arról, hogy vajon mennyire lesz biztonságos az oltás. A Consumer Reports országos reprezentatív felmérése szerint például az amerikaiak közel harmada mondta, hogy valószínűleg nem venné igénybe a vakcinát, amikor az elérhető lesz. A legtöbben ezt azzal indokolták, hogy aggódnak annak biztonságossága miatt. A Consumer Reports emiatt összeszedte a legfontosabb kérdéseket a vakcinafejlesztésről.

Kapcsolódó

Évekbe, évtizedekbe is telhet

Natalie Dean, a University of Florida fertőző betegségekkel és vakcinák fejlesztésével foglalkozó szakértője szerint általában többéves vagy évtizedes távlatban érdemes gondolkodni, amikor vakcinafejlesztésről beszélünk.

A mostani egy sokkal intenzívebb folyamat, mint amihez az emberek hozzászoktak. Dean szerint azonban lehetséges 2020 végére vagy 2021 elejére egy hatásos és biztonságos vakcinával előállni. A szakértő szerint a gyorsaság azt is mutathatja, hogy mire képes a tudományos közösség, ha összefog. Tehát nem arról van szó, hogy fontos lépéseket spóroltak volna meg.

Mi történik a tesztek során?

A folyamatot úgy is lehet gyorsítani, ha a kormány hozzájárul az oltások biztonságosságának és hatékonyságának bizonyításához szükséges drága klinikai vizsgálatok finanszírozásához vagy éppen a gyártási költségekhez.

A vakcina kifejlesztésének első lépéseit a Consumer Reports összefoglalója szerint viszonylag gyorsan be lehet futni, ebben benne vannak az állatkísérletek is, illetve az, amikor egy kisebb csoporton, azaz néhány tucattól néhány száz emberig, tesztelik a védőoltást. A klinikai vizsgálatok harmadik fázisánál lassulnak le az események: itt ugyanis legalább 30 ezer embert vonnak be a tesztelésbe és a költségek több száz millió dollárra is rúghatnak.

Egy másik fontos kérdés a gyártókapacitásokat érinti, ugyanis, ha valóban hatékony és biztonságos a vakcina, akkor több milliárdot kell belőle legyártani. Paul Duprex, Center for Vaccine Research at the University of Pittsburgh igazgatója szerint a folyamat felgyorsítása azt is jelenti, hogy olyanokra is pénzt költenek, ami esetleg nem is működik majd. Azaz például egy olyan termékre hoznak létre egy gyárat, amit lehet, hogy nem is gyártanak majd le.

A szakértők szerint ezekkel a lépésekkel legalább nyolc olyan termék van, amelyek közel vannak, vagy már el is jutottak a klinikai vizsgálatok harmadik fázisáig. Tovább lehet gyorsítani a folyamaton, ha olyan emberek is részt vesznek a klinikai vizsgálatok harmadik fázisában, akiknek nagyobb esélye van találkozni a vírussal.

Elfogadható-e a mellékhatás?

A Consumer Reports szakértői szerint a klinikai vizsgálatok első és második fázisának kellene kiderítenie, hogy egy vakcina nem okoz-e egyértelmű, komoly problémákat, azonban ezek sokszor csak akkor kerülnek a felszínre, amikor emberek ezrei vesznek már részt a kísérletekben. Ezeknél a vizsgálatoknál az is fontos, hogy a résztvevők képviseljék például a különböző életkorokat, etnikumokat.

Paul Offit, a Children's Hospital of Philadelphia fertőző betegségek osztályának orvosa és a Vaccine Education Center igazgatója szerint a koronavírus potenciálisan súlyos következményei mellett a leendő vakcina olyan enyhébb mellékhatásai, mint a hőemelkedés vagy a fejfájás is elfogadható a kutatók részéről.

Mikor működik a vakcina?

A biztonságosság mellett természetesen az is fontos, hogy a vakcina hatékony legyen. Az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala szerint ez abban az esetben igaz, ha megakadályozza a fertőződést vagy a súlyos megbetegedést az emberek legalább 50 százaléka esetében. Ez az a minimális hatékonysági szint, ami segíthet a nyájimmunitás elérésében. Ennél jobb lenne, ha a vakcina 70-75 százalékban lenne hatékony, Offit szerint erre a covid esetében megvan az esély.

Mielőtt az FDA jóváhagyná a lehetséges vakcinát külső szakértők egy panelja is ellenőrzi az eredményeket, ők pedig a vakcina ellen is tehetnek javaslatot. Ha megvan a hatásos készítmény, akkor az Egyesült Államokban először a veszélyeztetett csoport juthat majd hozzá, például azok, akinél nagyobb a megfertőződés vagy a fertőződés következtében kialakuló komplikációk valószínűsége. Ez több mint 100 millió embert jelent csak az USA-ban az előzetes becslések alapján. A vakcina hatásosságát a jóváhagyás után is vizsgálják, hiszen ritkább mellékhatások jelentkezhetnek, ahogy egyre több emberhez jut el.

A szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a vakcina egy integrált védekezési stratégia része, azaz egyik napról a másikra nem váltja ki a maszkviselést, a kontaktkutatást és a tesztelést.