A koronavírus elleni védekezés pénzügyi akciócsoportja most azon dolgozik, hogy a további kormányzati lépésekre is legyen fedezet - tette közzé Varga Mihály pénzügyminiszter az akciócsoport megbeszélésének végeztével szerda reggel a Facebook-oldalán.

A miniszter e lépések között sorolta fel a munkaadók bértámogatását, a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a beruházások támogatását, valamint a szociális hozzájárulási adó (szocho) és a kisvállalati adó csökkentését.

Kapcsolódó

Ha ez valóban így van akkor kérdéses, hogy mit jelent valójában a Magyar Közlönyben hétfő éjjel megjelent, a költségvetés módosításáról szóló kormányrendelet. A már kedden már hatályba is lépett jogszabály szerint ugyanis a központi költségvetésben felállítottak három alapot (Járvány elleni védekezési alap, Gazdaságvédelmi alap, EU-ból érkező járvány elleni támogatások alapja), amelyek központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak. Továbbá a költségvetés központi tartalékának számító Országvédelmi alapot ezentúl Járvány elleni védekezés központi tartaléka néven költik majd. Ebbe az alapba folyik majd be többek közt az önkormányzatoktól elvenni tervezett gépjárműadó, a kiskereskedelmi különadó, a pártok támogatásának fele, valamint az extra bankadó.

A Gazdaságvédelmi alaphoz került a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) 423,1 milliárd forinttal. Az alap kiadási oldala (az NFA kiadásain kívül) meglehetősen elnagyolt, csupán hívószavak szerepnek benne: a Gazdaságvédelmi program 922,6 milliárdja megoszlik majd a:

  • a munkahely-megtartási program,
  • a munkahely-teremtési program,
  • a kiemelt ágazati programok,
  • a vállalkozások finanszírozása, valamint
  • a család- és nyugdíjasvédelmi program között.

A Gazdaságvédelmi alap fő bevételi lábát pedig elintézték azzal, hogy ide kerül a központi intézmények és programok megtakarításaiból 922,6 milliárd forint. Varga Mihály szerdai szavai viszont arra engednek következtetni, hogy ezek a források még nem állnak rendelkezésre. Vagyis ha abból indulunk ki, hogy a miniszter által nevesített ötből négy tételt (a munkaadók bértámogatása, a beruházások támogatása, a szociális hozzájárulási adó és a kisvállalati adó csökkentése) ebből az alapból finanszírozzák majd, akkor ideje volna sietni - azaz minél hamarabb tényleg meghúzni az állami intézményeknél a nadrágszíjat, és végre tényleg eldönteni, hogy mire mennyivel kevesebbet költenek 2020-ban.

Igaz, csütörtök reggel Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az InfoRádiónak azt mondta, hogy munkaadók bértámogatása - amelynek keretében az állam valamilyen módon 70 százalékban kipótolja a rövidített munkaidőben dolgozóknál a bérezést, három hónapon keresztül - ez viszont csak május 1-től indul.

Már csak azért is érdemes volna sietni, mert az első alap, a Járvány elleni védekezést szolgáló sem túlságosan erős lábakon áll. Bár látszólag százmilliárd forinttal nagyobb a bevételi oldala, mint a kiadási, egyrészt a bevétel között szereplő különadók és adóeltérítések majd csak valamikor a második félévben folynak majd be, másrészt pedig a legnagyobb, 380 milliárdos kiadási tétel (Eldöntött, illetve megvalósult eszközbeszerzések) mellett ott szerepel a megjegyzés, hogy ez az Operatív törzs április 3-ig meghozott döntései szerinti, már teljesített, illetve várható kiadásokat tartalmazza - azaz még jócskán emelkedhet.

A Varga által nevesített ötödik tétel, a 13. havi nyugdíj visszaépítése - amelynek első lépéseként 2021. februárban egyheti pótösszeget visz ki a postás - minden bizonnyal a 2021-es büdzsét terheli majd.