A munkáltatók továbbra sem kötelezhetik oltás felvételére dolgozóikat. Az a körülmény tehát, hogy a munkavállaló beoltatja-e magát vagy sem, továbbra is a munkavállaló döntésén alapul. Annak nincs akadálya, hogy a munkáltatók az oltás felvétele és utóhatásainak kipihenése céljából extra szabadnap kiadásával ösztönözzék a munkavállalóikat az oltás felvételére, azonban a munkáltató önmagában ennek elmaradása miatt hátrányos jogkövetkezményt nem alkalmazhat - mutat rá Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A védettség munkahelyi nyilvántartásának speciális feltételei vannak - hívják fel a figyelmet az ügyvédi iroda szakértői. A munkáltató csak olyan adatot kérhet munkavállalójától, amely - többek között - a munkaviszony létesítése vagy teljesítése szempontjából lényeges. Azt viszont, hogy mi minősül lényeges adatnak, már nem határozza meg a jogszabály. Egyértelmű viszont, hogy a kérdés eldöntéséhez vizsgálni kell a munkavállaló által ellátott feladatokat, illetve a munkavállaló munkakörnyezetét.

Kapcsolódó

Támpontot nyújthat az adatvédelmi hatóság (NAIH) április elején megjelent ajánlása, amely kimondja, hogy a munkáltató jogszerűen kérdezhet rá a védettségre akkor, ha ehhez munkajogi, munkavédelmi, munkaszervezési célokat (érdekeket) tud igazolni. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogászai szerint mindebből az is következik, hogy a munkáltatók csak meghatározott célok érdekében és nem általánosságban érdeklődhetnek a védettség meglétéről.

A munkáltatók erről akkor kérdezhetnek, ha a munkaköri feladatokhoz, munkakörnyezethez kapcsolódó kockázatok ezt indokolják. Ez leginkább egészségügyi szakkérdés - jegyzik meg a jogászok -, ezért célszerű felülvizsgálni a védettségi igazolvánnyal rendelkezők és nem rendelkezők kitettségét, lehetőség szerint az üzemorvosok bevonásával.

Mérlegelni kell továbbá azt is, hogy milyen intézkedéseket kell fenntartani vagy bevezetni ahhoz, hogy a fertőzés kockázatát alacsony szinten tartsák - teszik hozzá. Nagymértékű személyes interakciót igénylő munkakörök esetén például mérlegelni kell a védettség hiányából adódó fertőzésveszély kockázatát, a lehetséges védő intézkedésekkel járó terheket, költségeket, esetleg egyes munkafeladatok elhagyását vagy átcsoportosítását más munkavállalók részére és ennek alapján kell dönteni a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező munkavállaló foglalkoztatásának feltételeiről.

Előírható többletkövetelményként az igazolvány megléte

Ahogy a jogszabályok már most is többletjogokat biztosítanak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára, úgy a szolgáltatást ellátó munkáltató szerződő partnerei is előírhatják többletkövetelményként a közeljövőben, hogy csak védettségi igazolvánnyal rendelkező személyeket fogadnak telephelyükön. Az ügyvédi irőda szakértői szerint nyáron a diákok tömeges foglalkoztatása a megrendelők részéről szintén indokolhatja, hogy elsősorban olyan fiatalokat keressenek, akik már védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, mert így tudják leghatékonyabban védeni saját munkavállalóikat, illetve ügyfeleiket. 

Mi a helyzet a diszkriminációval?

A védettségi igazolvány kapcsán továbbra is a legfogósabb kérdéskör az egyenlő bánásmód szabályainak való megfelelés. Az egyenlő bánásmód nem sérülhet, azonban a jelenlegi járványhelyzetben az eltérő munkáltatói intézkedések megengedettek. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje szerint mindaddig nem beszélhetünk az egyenlő bánásmód sérelméről, amíg a munkáltató bizonyítani tudja, hogy valamely intézkedésnek objektív, észszerű indoka van, illetve éppen az eltérő bánásmód biztosítja a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők munkahelyi egészségét. A szakértő kiemeli: a jelenlegi járványhelyzetben egy munkahelyi környezetben az eltérő munkáltatói intézkedések megengedettek, főként, ha ezek a vállalat közegészségügyi érdekeit szolgálják és megfelelően arányosak.

Mikor lehet a munkaviszonyt megszültetni?

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogászai hangsúlyozzák: a munkaviszony megszüntetését, mint végső eszközt ugyanakkor csak akkor lehet jogszerűen alkalmazni, ha a munkáltató mindent elkövetett, hogy észszerű munkaszervezési vagy munkavédelmi intézkedésekkel a munkaviszony fennmaradjon, de ennek ellenére a védettség hiánya egyértelműen akadálya a munkaviszony fenntartásának.